The End

Bár a sofőrünknek (bocs Dorci! ) színházjegye volt estére, az utolsó nap még lazultunk egy kicsit.
Illetve egy kis kapkodás - mert mi persze azt hittük, hogy 11-ig kell elhagyni a szobát. Hát nem. - és egy kis fizetős- SZÉP kártyás bénázás után jutottunk át a fürdőbe.

Itt az előző napokhoz hasonlóan a legtöbbet a gyógymedencében töltöttem, hátha kifejt valami rettentően jótékony hatást rám ;)
Elvileg fél óra a javasolt tartózkodási idő bent, így
ha Marisommal voltunk, akkor az ő feje volt indikátor; ha csak kicsit volt vörös, még maradtunk, ha már nagyon, kijöttünk. :)

A rózsabarackos lett a kedvenc a szaunák között, szóval még ott is, és a gőzben is méregtelenítettünk egyet, majd fájó búcsút vettünk a létesítménytől.

Egy könnyű (szó szerint, mert 2 óra múlva újra éhes lettem) ebéddel zártuk a kiruccanást a hotel éttermében, majd útilapu.

Ragyogó hétvége volt; állítom, hogy mindenkinek kéne ilyen minimum félévente egyszer, hogy éppelméjű maradjon.
... de azért tudtam örülni nagyon otthon én Macsekomnak és az ízletes ;) lazacnak is, amivel várt :) :) :)Read more