Canada
Kelowna

Discover travel destinations of travelers writing a travel journal on FindPenguins.

Top 10 Travel Destinations Kelowna

Show all

57 travelers at this place

  • Day134

    Glücksziegen

    July 12, 2019 in Canada ⋅ ☀️ 23 °C

    Der Vorbesitzer unseres Autos hatte seine Ölwechsel immer bei Mr. Lube unternommen. Laut Aufkleber in unserer Windschutzscheibe war der nächste Wechsel fällig. In Kelowna gab es diese Kette und wir fuhren spontan hin. Ölwechsel als Drive Through hat uns schon überrascht. Viel lustiger war es aber, dass gerade an diesem Tag „Customer Appreciation Day“ war, weswegen wir mit Softdrinks und Snacks versorgt wurden, neben dem 16$ günstigeren Ölwechsel noch eine kleine Inspektion bekamen (Auto ist in gutem Zustand) und sogar mit Geschenken (Sonnenbrille, Trinkflasche und Gutschein für eine Autowäsche) verabschiedet wurden. Hat sich also gelohnt 😁

    Bei der Weiterfahrt nach Osten fanden wir eine lustige Farm, auf der wir Ziegen gefüttert und uns prächtig amüsiert haben 😊
    Read more

  • Day26

    Frühstücksfreuden

    October 6, 2019 in Canada ⋅ ☀️ 6 °C

    Als mein Wecker um 6.30 a.m. klingelte, hab ich nicht lange gefackelt, das Ding ausgemacht, mich einfach umgedreht und weitergeschlafen. Einfach nein. Um 8.05 a.m. bin ich dann Zähne putzen gegangen, hab mich angezogen und meine Sachen gepackt. Dann sind Bella und ich runter. Dort konnte man sich selbst Pancakes machen. Geil!😍 Leider gab es keinen Ahornsirup, aber dafür Marmelade, Äpfel und Orange. Nicht schlecht. Später waren dann Ahornsirup und Bananen da. Dann war jedoch der Pancake-Teig alle.🙄 Aber ich hab zumindest noch einen klitzekleinen Pancake gemacht und der war lecker. Anschließend ging es dann wieder auf die Straße.Read more

  • Day25

    Die besten Wings

    October 5, 2019 in Canada ⋅ 🌙 10 °C

    Ich schaffte es vorher, noch ein bisschen zu arbeiten, dann gingen wir los in Richtung des Hafens, an dessen Straße sich viele Bars und Restaurants befinden sollten. Es sah total schön aus, fast schon ein bisschen weihnachtlich, denn in den Bäumen hingen überall Lichterketten. Total schön. Während einige Lokale nahezu brechend voll waren, waren sehr viele andere Restaurants und Bars so gut wie leer oder hatten sogar zu... komisch, ist doch Samstag.🤔 Egal, die Auswahl war noch immer genug und wir entschieden uns schließlich für ein cool aussehendes Diner. Dort musste man am Tresen bestellen. Wir schauten alle in die Karte und waren kollektiv unentschlossen. Alles klang so geil. Nachdem wir bestimmt 20 Minuten lang noch nichts bestellt hatten, meinte die Kellnerin, dass die Küche bald schließt. Na nun aber los! Jeder bestellte zackig was. Ich gönnte mir die Chicken Wings und einen Strongbow Cider. Die Wings waren der Hammer, aber ich fragte mich doch, ob ich die richtige Wahl getroffen hatte, als ich bei Johanna und Maja das Pulled Pork "Sandwich", das eigentlich viel mehr ein Burger war, sah. Ein netter Anblick...aber die Wings waren wirklich so unglaublich gut, dass sich das schnell wieder erledigt hatte. Yummi! Die Kellnerin bat uns dann auch nach draußen, um Feierabend machen zu können. Verständlich. Wir spazierten noch etwas am Hafen entlang, bevor wir den Rückweg antraten. Und waren dann alle froh ins Bett zu kommen. Wir hatten alle einen langen Tag hinter uns. Ich hatte die ganze Autofahrt über (5 Stunden) mit meinen Footprints zu tun. Es gab viel nachzuholen. Und ich war noch nichtmal fertig. Wir verabredeten uns am nächsten Tag für 8.45 a.m. zum Frühstück.Read more

  • Day11

    Kelowna

    July 18, 2017 in Canada ⋅ ☀️ 22 °C

    A short drive from Penticton we stopped in the small town of Kelowna for a night before our big drive to the Rocky Mountains. Kelowna is the main town in the Okanagan Valley known for its wineries and fruit orchards and is on the shore of Okanagan Lake. We visited 4 different wineries tasting all the local wines and after having some cheese and wine for lunch we brought a few bottles to take with us on our journey up the mountain.Read more

  • Day76

    Kelowna

    September 26, 2019 in Canada ⋅ ☁️ 14 °C

    Drove into the beautiful and flat city of Kelowna. Beautiful library which we worked from for the afternoon. We also visited the Japanese garden the next day :)

  • Day42

    Kelowna

    July 10, 2017 in Canada ⋅ ☀️ 29 °C

    Von Golden reisten wir heute nach das vom Rauch gebleichte Kelowna. Trotzdem: ein sehr hübscher Ort! Die Stadt ist am Okanagan Lake gebaut und ist unter anderem bekannt für die geführten Wein-Touren und Verkostungen.
    Meine Mum suchte ein ganz tolles Restaurant aus: "Memphis Blues BBQ House". Wir bestellten eine Fleischplatte mit Rips, Siedfleisch, Wurst, Hühnchen und noch mehr (!) 🍖 🍗
    Es war verdammt lecker! 😋😍😋😍

    Morgen erkunden wir etwas die Stadt bevor es am Mittwoch nach Abbotsford geht für unsere letzte Übernachtung in Kanada...
    Read more

  • Day7

    7: On the road

    September 11, 2018 in Canada ⋅ ☀️ 19 °C

    Waking up in Chilliwack and after a good filling breakfast we went on the road. With a good tip from the lady at the desk from the hotel we took another route to Kelowna, which was worth the extra time it took us. We knew this day would be a long one on the road, but the scenery was breathtaking. The road lead us throught EC Manning Provincial Park and Okanagan valley to Kelowna. After a 5 hour drive, with only stops for gas and switching seats, it was time to take a break on a rooftop terrace at Kelowna. We had some beers and salads with a very nice view at the harbour of Kelowna. Unfortunately we were a bit on a schedule and had to continue our drive to Barrière. So we went throught Vernon, to Kamloops where we made a pitstop for some groceries and diner. After this it was pretty dark, so our last part of the road trip we couldn't enjoy the beautifull outdoors.Read more

  • Day22

    Too hot... we're off

    May 15, 2018 in Canada ⋅ ⛅ 23 °C

    The Okanagan valley fulfills its claim - the warmer, dryer and fruitier part of Canada. We arrived to lakes, girded by orchards and vineyards, and a myriad of rocky slopes.

    Despite being steep and rocky in many parts on both sides of a 100-kilometre lake, It's an amazingly productive area. It seems like every pocket of land is given to growing something.

    The farmers of past generations were resilient in harnessing the soil, adding water [of which there is plenty] and producing. With the bonus of a milder Canadian climate, spring comes earlier and summer is longer, giving a more longer growing season.

    If you are into wine, fruits or golf, you’d love Osoyoos (say that 3 times quickly) to Vernon, towns at the bottom to top of the Okanagan Valley. Kelowna is the capital, where we spent one night in an apple orchard RV park.

    BUT for us when it got to 31 degrees was just too hot. We didn't come here for Brisbane temps, so our two night stay was shortened and off we went to greener, cooler pastures. A half hour's drive saw us again back in snow at 1700m.

    Our new town for the night, Princeton, a small country hideaway on Highway 3, famous for.... [I'll get back to you on that one!] Another day well spent!!
    Read more

  • Day3

    1.nap Vancouverben

    September 30, 2018 in Canada ⋅ ☁️ 9 °C

    Nem mondom, hogy minden nap írni fogok, mert van mit tenni, és esténként, ha marad erőm, a grafikus vizsgákra is készülnöm kell, plusz a jóga fogadalmamat is be kell tartani (heti 5 jóga), de az első benyomásokat most muszáj leírni.

    Ott tartottam, hogy elhagytuk a jeges hegyeket Grönlandnál, és szép lassan leszálltunk Vancouverben. Arra készültem, amit sokan mondtak, hogy óriási sorok lesznek, a határőrök a bugyinkból is kiforgatnak minket, és nagyon valószínű, hogy a csomagunk sem lesz meg... :D

    Ehhez képest onnantól, hogy leszálltunk a gépről, addig, hogy beleszippantottunk a levegőbe "szabadföldön" -ahogy Anyu mindig mondta- kb.20 perc telt el...
    Ki kellett tölteni egy kérdőívet egy gépen, amit oda kellett adni a határőrnek, aki 2 kérdés után útunkra bocsájtott minket. Ezután még legalább 5 és fél percig vártunk a csomagokra, és azon vettük észre magunkat, hogy kint állunk a napsütésben, "tökéletesebb nem is lehetne időben" (20 fok), óriási fák között, és azon tanakodunk, hogy akkor taxival vagy sky trainnel induljunk neki.
    Először -mivel hulla fáradtak voltunk- beállítunk a taxi sorba, de tanakodás közben, és látva, hogy a taxi sor nem igazán megy, úgy gondoltunk van még erőnk a vendéglátónk instrukcióit követve nekiindulni tömegközlekedéssel.
    Itt már az első 5 percben megtapasztaltuk a híres kanadai segítőkészséget, mikor le akartunk pattanni a skytrainről, mert nem láttuk az állomás nevét, és kb.3an rángattak minket vissza -kedvesen!-, hogy ne szálljunk le, mert itt nem tudunk rossz irányba menni, nincs más útvonal... :D

    Innen már csak egy buszjárat választott el minket a környékünktől, amit kicsit nehezen találtunk meg, de annál kellemesebb volt, hogy a munkáját fütyörészve, emberekkel traccsolva végző buszvezető, látva a bénázásomat a kártyámmal (csak kredit kártyával vagy apróval lehet fizetni a buszon, papírpénzel nem) a vezető ingyen felengedett minket, és mellé még részletesen el is mondta, hogy jutunk el a célba. (Nem is gondolná az ember, ilyen apró emberi momentumok mennyit számítanak)
    Kb.50 perc alatt így a házunk előtt álltunk, ahova a szomszéd engedett be minket, mert a tulajdonosok épp Velencében vannak. :)

    A lakás zseniális, mintha otthon lennék, hiszen egy az egyben (döbbenetesen!!!) ugyanolyan, mint amiben Torontoban laktam. Az alaprajz, a bútorok elrendezése, az ablakok, az ajtók 100%-osan egyeznek...
    A kilátás viszont nem, mert hogy itt konkrétan a Stanley Park bejáratánál vagyunk, és az óriás mammut fákra, és Sziklás hegységre nézünk, ami egy akkora csoda, hogy mikor tegnap reggel felébredtem és kinyitottam a szemem, akkor úgy felsikítottam, hogy Marci riadtan ugrott fel, mert azt hitte valami baj van...
    Az ablakok teljes szélességben mennek végig a lakáson, és úgy érzem magam, mint ha egy mókus lennék, aki a fán ül...kedvem lenne végigugrálni rajtuk...és a reggeli-esti fények..szerelem...

    A napot nem írom le részletesen, hisz a képeket majd feltöltöm úgyis, amiből emlékezni fogok.
    A lényeg, hogy ma 12 óra leforgása alatt bejártuk a belváros egyik részét, ami egyik utcáján tiszta San Diego, másikon egy az egyben New York, jártunk "őserdőben" mammutfák között, láttuk minden sarkon a zöld 200 árnyalatát, voltunk az Óceán partján, láttunk óriás hegyeket, nyüzsgő felhőkarcolós cityt, másik részen zöldből vörösbe átfutó lombozatú fákkal teli, lüktető nagyvárost, és óceánjárókkal teli kikötőt....és mindegyikből a legjobb verziót...

    Mindenhol minden tiszta zöld, a város, az erdő, az óceánpart lélegzik, az emberek boldogok és kedvesek, és egészen elképesztő az egész...

    Miután mindezt végigjártuk, este itthon megittunk 2 igazi kanadai sört Sárával, aki augusztusban költözött ki, októberben pedig követi Anyukája is, és arról emlékedtünk, hogy miért nem érdemes visszaköltözni Magyarországra...

    1 nap után még nem mondok semmit már csak babonából sem...de annyit mondhatok már, hogy minket eddig ámulatba ejtett ez a város...

    Azt hiszem felfogni sem tudjuk még....

    Folyt.köv...
    Read more

  • Day3

    Vancouverben vagyunk. Miért itt és most?

    September 30, 2018 in Canada ⋅ ☁️ 9 °C

    Hajnali 3 óra, Marci alszik, én kint ülök a kanapén a laptopommal, mert otthon dél van...tegnap is pont ekkor keltem fel...

    Megígértem magamnak, hogy naplót írok az érzéseimről és a történésekről. Magamnak. Hiszen nem mindegy, mi fogja megtámogatni a következő évünket, amiben felkészülünk arra, hogy kiköltözzünk Kanadába.
    Szeretnék visszaérkezve mindent átfogóan, és kicsit objektíven is látni.

    Vágjunk bele...
    Az úgy kezdődött, hogy kb.mióta az eszemet tudom, el akarok költözni Magyarországról. Hogy ez honnan jöhet, arra sok válaszom lenne, de itt nem térnék ki rá. Gyerekkorom óta imádom az angol nyelvet, nem véletlenül voltam 1 évet Torontoban, aztán pár évet angol szakon, majd Marci is 8 évet angol kéttannyelvű suliban. Ahol mit ad Isten, ő is úgy belebolondult az angolba, nyolcadikban középfokú nyelvvizsgát szerzett, és most a német kéttannyelvűben a perifériára szorulva érzi magát...

    Tavaly ugye ezért is voltunk Amerikában, hogy felmérjük a lehetőségeinket. Imádtuk az egész utat, de nekem lejött érzésben és reális észérvekkel felmérve is, hogy nem ez lesz a 1st step arra, hogy elköltözzünk Magyarországról.

    Ennek ellenére nem adtam fel, és minden, ami az elmúlt 1 évben történt Magyarországon, csak ezt az Isteni tervet támasztotta alá...nekem jönnöm kell, mert nagyon valószínű, hogy rossz helyen pottyantam le 81-ben.

    Gyönyörűen tisztult az életem és a lelkem otthon az elmúlt évben, egyre erősebbnek éreztem magam, és szépen beállt a fókusz arra, hogy mi marad, és mi nem. Sokkal tisztábban láttam mindent. Így hát eljutottam oda, ahova először nem akartam, hogy számításba vegyem kiköltözés szempontjából Kanadát.

    Toronto szuper zseniális volt 19 évesen, de nem tudnék ott élni, mert azóta egy zöldövezeti ember lett belőlem, viszolygok a betondzsungelektől, a tömegtől és zajtól hosszútávon, de azt viszont azért szeretem, ha az elérhető közelségben lévő városban van élet, és a város olyan, amibe ha bemegyek, akkor jól tudom érezni magam pár óráig.

    Na meg utálom a 38 fokos nyarakat és a -17 fokos teleket is.

    Vancouverről annyi jót hallottam, hogy nem lehet mind hazugság vagy részrehajlás...még 1999-ben Juliette is ezt mondta, aki szintén nemzetközi nyelviskolai tanéven volt, és félév után áttették Vancouverből Torontoba, hogy Vancouver ezerszer jobb...akkor ez hidegen hagyott, mert én baromi boldog voltam ott, ahol voltam, de 2018-ban szépen bekúszott az én életembe is a gondolat...

    Addig gondolkodtam, olvastam, videókat néztem, amíg már egyenesen belelkesedtem. Elkezdett húzni, és elkezdett már az sem számítani, hogy ennyire messze van.
    Aztán megismertem több magyart is, akiknek vagy hasonló terveik vannak, vagy évek óta kint élnek, és akik segítenek és támogatnak sok mindenben, így egyre közelebb került hozzám az egész...

    Marci is szép lassan áthangolódott a tervre. Először azt kérte, hogy még 1 évet maradjunk, most pedig ott tartunk, hogy megbánta, mert már most jönne...már ő sem akar maradni.

    Hát elindultunk. Bízva abban, hogy a megérzések jók voltak, hogy Anyu vezetett minket, mert ő tudja, mire van szükségem/szükségünk. 19 éve is Ő mondta, hogy legyen Toronto, ne Amerika, és igaza volt, mert tényleg életem egyik legjobb éve volt... Ő mindig azt mondta, hogy élni inkább Kanada.

    Hát itt vagyunk Anyukám. De biztos vagyok benne, hogy látod is, hogy itt vagy velünk...

    Budapest-Bécs-München-Vancouver. Nem kis út, és nem mondom, hogy nem fárasztó.
    Az első jel, mikor azt éreztem, hogy jó irányt vettünk, az volt, amikor a 10 órás repülőút alatt egyetlenegyszer néztem ki az ablakon, és az pont Grönland felett volt. Nem hittem a szememnek olyan frenetikusan gyönyörű látvány volt, hogy szavakkal nem tudom leírni, és furcsa, megmagyarázhatatlan módon, óriási vonzalmat éreztem a táj iránt...a jeges hegyeket látva, azt éreztem, hogy jó irányba megy a repülő...

    Erre nincsenek észérvek.

    Folyt. köv.
    A képek pedig majd jönnek mellé a telefonomról, mert azok ott vannak (írni képtelen vagyok onnan).
    Read more

You might also know this place by the following names:

Kelowna, كيلونا, Келоуна, کلونا, קלונה, YLW, ケロウナ, 켈로나, Kelouna, کیلوونا, 基隆拿

Join us:

FindPenguins for iOSFindPenguins for Android

Sign up now