Hong Kong
Hong Kong Space Museum

Here you’ll find travel reports about Hong Kong Space Museum. Discover travel destinations in Hong Kong of travelers writing a travel blog on FindPenguins.

8 travelers at this place:

  • Day71

    71. nap: Hello Hong Kong!

    December 14, 2017 in Hong Kong ⋅ ☀️ 20 °C

    Pontosan hat héttel a megérkezésünk után elhagytuk Kínát, hogy belépjünk... Kínába. Hong Kongot ugyan 1997-ben visszakapta az ország, de az angolokkal kötött szerződés értelmében a város a mai napig speciális jogokat és kiváltságokat élvez. Saját valutájuk van, baloldali a közlekedés, még a tradicionális kínai írásjeleket használják és igen, más beutazási szabályok vonatkoznak az ide látogató turistákra - 90 napig egyáltalán nincs szükség vízumra.

    Persze odáig még el is kellett jutnunk, aminek az első lépése az volt, hogy valahogy kijutunk az újonnan épült Yangshuo vasútállomásra. Még előző nap lezsíroztuk egy utazási irodával, hogy reggel 9-re kivisznek oda minket. 7:30-ra beszéltük meg a találkozót, plusz a lelkemre kötötte a nő, hogy a sofőr (aki nem tud angolul) majd keresni fog és megírja a busz rendszámát. Így is történt, még aznap este írt a fickó ékes kínai karakterekkel egy SMS-t, hogy akkor 7:25-re vár minket (köszi Zoli a segítséget a fordítással!). A válaszban küldtem neki egy OK-t és egy screenshotot, hogy mi erre a helyre gondoltunk. Bíztam benne, hogy érteni fogja.

    Reggel időben ott is voltunk, a “busz” is pont jókor jött mert már kezdtek gyülekezni körülöttünk a hiénák. Az idézőjel azért vált időközben indokolttá, mert egy sima személyautóval érkezett a pasi. Nekem mondjuk mindegy volt, csak érjünk oda időben.

    Ezzel szerencsére nem volt gond, bő fél órával az indulás előtt már bent ültünk a padokon. A terminál még feltűnően nem volt kész, de a vonatokat már kiszolgálta. Kína még az utolsó napon is tudott meglepetést okozni.

    Az út Guilinba sima volt, ahogyan onnan sem történt már semmi érdekes Shenzhenig. Mondjuk a sebesség rekordunkat itt megdöntöttük, az utolsó megálló után a vonat rákapcsolt és a végállomásig 300 fölötti tempóval döngetett. Mondanom se kell, pont ugyanolyan sima volt az út, mint amikor “csak” 240-nel haladtunk.

    Shenzhenben már csak annyi volt a dolgunk, hogy átszállunk az egyik metróra és elmegyünk a határig. Legalábbis ez volt az elmélet, de bíztam benne, hogy a józan ész nem fog cserben hagyni. Vettünk két zseton-jegyet (Almaty után szabadon), átmentünk az utolsó biztonsági ellenőrzésen (legalábbis egy időre) és meg sem álltunk a határig. Igazam lett, a metróból gyalogszerrel el lehetett már érni a határátkelőt. Még gyorsan átváltottuk a megmaradt jüanunkat Hong Kong-i dollárra, majd beálltunk a sorba. Kilépésnél nem is volt semmi gond, a belépéshez viszont visszaküldtek minket papírokat töltögetni. Nem volt teljesen egyértelmű, kinek kellett és kinek nem, de ez nem állhatott az útunkba. Egy újabb rövid sorbanállás után végre beléptünk Hong Kongba!

    A szállásunk Kowloonban volt, ami a félsziget déli, Hong Kong felőli oldala. Metróval ugyan hosszú volt az út, cserébe két átszállással meg tudtuk oldani, hogy kb. a szomszéd háztömbnél szálljunk le. Az áron mondjuk dobtunk egy hátast: a Kínában megszokott 10-12 jüanos jegyekhez képest itt majdnem 100 HK dollárt kellett leperkálnunk. Persze kevesebbet ér a helyi valuta, mint az anyaországé, de közel sem ennyivel.

    A következő meglepetés a Chunking Mansionsnél, a következő öt éjszakára kijelölt bázisunknál ért minket: ez a hely nyüzsög a bevándorlóktól, még be sem léptünk az épületbe de már harminc arab/indiai lógott a nyakamról, hogy vegyek ezt, aludjak ott és egyébként is, nem kell egy jó öltöny? Ahogy az egyik reviwer nagyon találóan megfogalmazta: a helyi zsibvásár nem igazán járul hozzá az ember biztonságérzetéhez.

    Pedig ez szerintem még egészen jó volt a lifthez képest, ami egy gleccser gyorsaságával közlekedett a 16 emeletes épületben, néha random elkezdett sípolni, hogy túl van terhelve, és úgy általában az ember nehezen hitte el róla, hogy kettessel kezdődő évszámban ez a szerkezet látott már takarítást vagy karbantartást.

    A szállásunk pont olyan volt, amilyenre számítottunk: pici, de tiszta. Az egész szoba nem volt két méter széles és négy méter hosszú, ha nem fértek volna el a táskák az ágy alatt, valószínűleg minden talpalatnyi helyet beborítunk velük. Cserébe viszont elég tiszta volt, aminek másfél hónap Kína után nagyon tudtunk örülni. Egyedül az ágyneműkkel nem tudott rendesen megbírkózni a mosógép, de erre meg ott voltak nálunk a desszantos hálózsákbéléseink.

    Mire elfoglaltuk a szállást elkezdett besötétedni, így gyorsan kimentünk a partra megnézni a szemközti oldalon Hong Kongot. Ahogy azt vártuk, elég pöpec volt a látvány! Arra viszont nem számítottunk, hogy a városban mindenhol karácsonyi díszekbe és karácsonyfákba botlunk. Talán a gyarmati múltnak volt köszönhető, de ez sokkal közelebb állt a mi ízlésünkhöz, mint amivel Yangshuoban találkoztunk.

    Elmentünk még a kikötőbe is, hogy megnézzük a legendás Star Ferry-t, ami a félszigetet és Hong Kong északi részét köti össze. Vettünk még dezodort (az első szembejövő drogériában, és még kártyával is tudtunk fizetni!), majd megvacsoráztunk a szállás melletti kis utcában. Kifizettük a szobát, majd nyugtával dícsértük a napot.

    Hong Kong nagyon jó benyomást tett ránk az első pár órában, nagyon bíztunk benne, hogy ez a továbbiakban is így marad.
    Read more

You might also know this place by the following names:

Hong Kong Space Museum, 香港太空館

Join us:

FindPenguins for iOS FindPenguins for Android

Sign up now