Baths of Titus

Nos, a tervezett 9:20 helyett sikerült fél 2-re landolni a Római reptéren, ami azért is vicces, mert direkt megkérdeztem a szállásunkat, hogy ha átvenni nem is tudjuk 2 előtt a szobát, legalább a cuccot lerakhassuk. Kedvesek voltak, mindenre van megoldásuk, de így nem kellett ezzel foglalkoznunk.

A Fiumicino reptér nem olyan picúr, mint a Debreceni, több mint 60 terminál kaput hagytunk el mire a csomagokhoz jutottunk, de jól is esett egy kis séta a sok ülés után. Bőröndünk épségben követett minket a gépcserével együtt is, így aztán irány Róma.

Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk taxira költeni, mert vonattal tök gyorsan és egyszerűen el lehet jutni a Termini Roma állomásra, azán majd legfeljebb metró, vagy busz, vagy majd látjuk, mert a szállás nincs messze onnan (se).
Szóval megálltunk még a reptéren egy jegy automatánál, kiderült, hogy a Terminire nincs 8EUR-s jegy csak 14-es, de az se vészes. Zsuzsi rábökött a 14:08-as vonatra, mire a jegyek kijöttek a gépből 14:01-kor én már éreztem, hogy azért gyanús lesz, mert az állomás még elvileg 10 perc séta. Szerintem csak annyira elülte már mindenét, hogy megjött a kedve egy kis bőröndhúzó versenyhez, szóval rohanás a vonathoz 😀. A vonatot elértük, csak épp nem fértünk fel rá, szóval pont volt értelme... Nem baj, 30 percenként jár, megvárjuk.
A vonat meg sem állt a Termini-ig, negyed 4-kor már Róma macskaköveit tapostuk, viszont az egész napos utazás után inkább sétáltunk a hotelünkig. Térkép szerint 15 perc, ránk fér.
De még mennyire ránk fért, hiszen ez Róma, ezen a 1,5 km-en kb 4x álltunk meg valami monumentális épület mellett, hogy mi lehet. Ez nem Las Vegas, itt élő történelem minden macskakő, minden szikladarab, imádni fogom.

Menet közben láttuk a Santa Maria Maggiora Bazilikát, meg egy pàr nagyon cuki kis teret, trattoriát és kocsmát. Tetszik a környék, jó lesz itt lakni.

A szállásunk az Il Covo B&B a booking.com-ról, teljesen a belvárosi részen. A kulcsokat az egyik több száz éves épületben kaptuk meg, majd a mellette lévő épületben, életem legkisebb liftjével feljutottunk a szobába. Egy ágy, egy fürdő, klasszikus bútorok, teljesen illik Róma hangulatához. Aludni tökéletes lesz.

Lepakoltunk, és irány visszafele, láttunk a sarkon egy cuki kis Trattoria-t, és már olasz kajára vágyunk, meleg ételre, meg persze valami alkoholra is.
Icipici étterem, két aperol, egy sör, egy leves Zsuzsinak (bableves tésztával, valami isteni és meleg), nekem egy prosciutto tál, majd egy-egy pasta, és mindjárt jobban vagyunk, lehet menni sétálni.
Először megkerestük azt a kis teret, ahol majd a reggelinket kapjuk. Nem volt nehéz, 200 méterre van az utca végén. Apró terecske, szökőkút, két monumentális templom, az egyikben olyan díszítéssel, hogy a legnagyobb más országbeli templomokkal is felveheti a versenyt, és több kávézó, étterem. Minden olaszos, minden zsibong, minden nekünk való.
Mivel ez gyoran megvolt elindultunk sétálgatni találomra az egyik irányba. A térről kifordulva az utcácska végén valami ismerős kép tárult elénk. Olyan mint ha láttam màr volna valahol... Ja, a gladiátorban például😀😀 Igen, a Colosseum itt van az utca végében, nézzük meg. Körbe jártuk, hát valami óriási, monumentális, gigantikus, elképesztő. Be kell mennem oda, szóval Milánó után megyünk😀😀
Ezután vissza egy kis édességet szerezni, majd egy újabb Aperol, sör, kávé a kis terünkön. Mivel a pia mellé járnak mindenhol falatkák, megint tele lettünk, kis levezető séta jó lesz, nézzük meg a másik irányt. 500 méter sikátor és kocsma/étterem/trattoria tömeg után egyszer csak megint ismerős kép...A
Foro Romano, a Foro di Nerva és a Monumento a Vittorio Emanuele II hármasa közt találtuk magunkat. Tényleg minden itt van a közvetlen szomszédban, nem is fogunk tömegközlekedni, úgy döntöttünk gyalog fedezzük fel a várost... De nem ma, mert holnap nekem még jelenésem van Milánóban, szóval ma pihenünk még egy kicsit, és ha visszajöttem...Vigyázz Róma, felfedezlek...Read more