Italy
Punta Tagliamento

Discover travel destinations of travelers writing a travel journal on FindPenguins.
Travelers at this place
    • Day 3

      Családi sportnap, azaz bringázz strandra

      August 8, 2022 in Italy ⋅ ⛅ 26 °C

      Na ez a nap se sikerült rövidre. Még csak 3/4 éjfél és talán már alszanak is a gyerekek. 😀
      No de kezdjük az elején.
      A tegnapi kifárasztás sikeres volt, ma 8 előtt senki nem kelt fel, pedig otthon azért a 3/4 7-es Apa hol vagy kérdés rendszeres. Kávé a teraszon aztán irány a kajahajó, nézzük azt az olasz reggelit.
      Hát egy ideig csak néztük, mert tele volt a hajó, és sok minden épp újratöltésre meg lepakolásra várt. A pincérek elmondása szerint a 9-negyed 10-es időszak sajnos ilyen, minden elpusztítanak a sáskák 😀. Sajnos a klasszik prochiutto crudo tállal nem találkoztunk, kontinentális reggeli típusokkal inkább, de a Dolci-k, klasszikus olasz édes sütemények kárpótoltak (legalábbis engem meg a 2 fiút 😀)

      Reggeli után irány a recepció, béreljünk bringát. Már tegnap kinéztünk egy jó kis kutyaszállító utánfutós cuccot Artinak, ha egy kutya elvan benne, ő is élvezni fogja. Na persze mivel este elhittük hogy elég lesz reggel kibérelni, már el is vitték az utolsót, de sebaj, amíg nem lesz, marad a gyerekülés. 50EUR kaució /bringa és meg is kaptuk a 3 lakatkulcsot amiken rajta volt a biciklik sorszáma. Na most... indulhat a kincskereső, ugyanis a tárolóban legalább 80 bringa volt összevissza lerakva, és ebben kellett meglelni azt a 3mat amit mi kaptunk, a lakatszám alapján. Igazi kaland. De szerencsére addig tartott a keresés, míg visszahoztak egy utánfutós példányt, szóval Arti mégis utazhat kutyatárolóban 😀

      Cuccok fel, kézben a térkép, irány a strand. Leírás szerint 2,5 km, 20 perc. Nekünk 8,5 km, és 40 perc lett, pedig csak 1 helyen néztünk be egy kanyart ami 2 km kitérőt hozott, de legalább láttunk kikötőt is. Nem baj, a lényeg hogy meglett.

      Az apartmanhoz jár egy napernyő és 2 napozóágy a strandon, szóval tudtuk hova fekhetünk. Egyébként tipikus nyaralóhelyes strand, végeláthatatlan napernyő sorokkal, és kamugucccsi táskát meg törölközőt kínálgató sorosbérencekkel, de a part lassan mélyül, homokozni lehet, és jó a víz is, szóval eltelt a nap.

      Visszafele útra készülve realizáltam hogy defektes a hátsó kerekem de ügyes magyar a strandon kirakott matracpumpás kompresszorral mindent megold, szóval irány haza, most már kitérő nélkül. Így csak 30 perc és 7,5 km lett, szóval a leírás szerinti 2,5 km valószínüleg légvonalban vagy hajóval lehet valid.

      A bringámat leadtam megfigyelésre (remélem gumicserére) és kis pihenő után irány kocsival Lignano Sabbiadoro "belvárosa", vagyis előbb a helyi Lidl, mert a tegnapi blog-ok alatt kifogyott a hozott alkoholkészlet, és még kaja sincs a hűtőben.
      Igazunk volt, az árak szinte megegyeznek az otthonival, szóval még jó hogy nem tömtünk tele 3 nem létező hűtőtáskát otthon kajával.

      Sabbiadoro hogy úgy mondjam az olasz Siófok. Semmi olaszos jelleg (csak a közlekedés), végeláthatatlan játékterem és bolttömeg, kicsit megfáradt vendéglátósok, és sok sok ember. Brúnó szerint "csodás olaszos környezet", szerintünk ideje megnézni milyen történelmi helyszín lesz közel 1-2 napon belül 😀

      De legalább sétáltunk egy jót, láttuk este is a tengert, és ettünk egy kis olasz pasta, insalata, pizza tömeget ( Arti persze sültkrumpit is kért de aztán falta a carbonara-t két pofára)
      Záróakkordnak egy felnőtt ököl méretű gombóc fagyi a gyerekeknek, aztán csodálkozunk hogy 3/4 12-kor még mindkettő ugrál a lakóhajóban a cukortól.
      De most már mindenki alszik, van rosato-m is, szóval teljes a nap.

      És miért csaladi sportnap?
      Összesen 15,5 km bicikli, 4 óra úszkálás a tengerben (homokban kagyló kereséssel) és 19.342 lépés (majdnem 14km)
      Ideje pihenni egyet...
      Read more

    • Day 5

      Homokvár és kisvonat- azaz mindenIS

      August 10, 2022 in Italy ⋅ ☀️ 29 °C

      Fő a változatosság, ma megint tengerpartoztunk egyet a szállás által kínált partszakaszon. És mivel szerencsére nincs tömeg nem is heringparty, szóval ugyis pihenni jöttünk, akkor bringára fel. Bár nem teljesen értem, hogy ugyanaz az útvonal hogy lehet minden alkalommal rövidebb (de tényleg, ma reggel már csak 6.9 km, délutánra meg csak 6.7) de biztos a rutin teszi 😀. Szóval Artúrt bepaszíroztuk a cuccok mellé a kutyautánfutóba és indulás. Mindezt hajnali 11-kor 😀

      Rájöttünk hogy nem kis dolog ám az ingyenes napernyő, mert napi 25-40 EUR lenne egyébként, szóval gyorsan hozzá is csaptunk a 2 ingyeneshez egy harmadikat, mert úgyse nézi senki... egész délutánig amikor is körbejárt néhány ellenőr, akik közölték hogy a mi placcunk kettővel arrébb lenne, de maradjunk nyugodtan 😃

      A hullámok napról napra nagyobbak, a gyerekek mint a lábas sellők ugrálnak benne, szóval tényleg pihenhettünk mi is egy kicsit végre. És mi más lehetne a tetőpont, mint egy jó kis homokvár, aminek hárman fiúk estünk neki, de a végére azt vettem észre hogy kb már csak én dolgozok serényen a várárkon, szóval olyan lett amilyen. De a hiperleapse videó legalább jó lett róla 😃

      Mivel Arti nem aludt be visszafele az utánfutóban, és mivel megint akart találkozni a tegnapi jelmezes emberekkel ( mindenféle Disney figura) mert tegnap Olaf nem integetett vissza, Mickey egér meg csak 1 kézcsókot adott nem kettőt, visszamentünk ma is a tegnapi városrészbe.
      Gondoltuk mivel csak 3 EUR/fő a kisvasút megnézzük azzal a városka nevezetességeit.....
      Hát igen, ahogy már tegnap is sejtettük, nem sok volt, 12 perc alatt körbe is ért a kisvonat, de legalább hamarabb jöhet a vacsi.

      A fiaink elég ragaszkadó típusok, ugyanoda kellett visszamennünk ahol tegnap ettünk, mert ott kedvesek voltak és búcsúzóul még grátisz mangós shake is járt, szóval egész vacsi alatt azt várták. De legalább kajában nem ugyanazt kérték mint tegnap.
      A bucsúital megvolt, egy gyors fagyi, és aztán vissza a hajónkra pizsamapartizni, mert mindenki hulla.
      Read more

    • Day 8

      Szélvihar és hullámverés

      August 13, 2022 in Italy ⋅ ⛅ 28 °C

      Ma reggel elég zord időre ébredtünk. És bár én megint órákkal hamarabb keltem mint a többiek, nem csak nekem tűnt fel, hanem tartósan megmaradt (futáshoz tökéletes de más programhoz kevésbé, szóval ma is tettem egy kört).
      Reggeli mozgások és evés után emiatt a délutáni csendes pihenőt felcseréltük délelőttire, és csak fél 12-kor pattantunk bringára, hogy lemenjünk a tengerpartra.

      A hullámok hatalmasra nőttek a széltől, viszont a víz is lehűlt, meg a vízből kijönni se volt egy leányálom (legalábbis az egyetlen lány utazótársunk szerint 😀😀) szóval nem sok időt töltöttünk vízben, annál többet a parton a homokban. A napozóágyunk inkább központi találkozóhellyé változott ( bár a szűrt fény is barnít elvileg), a tenger meg vízlelőhely lett a véget nem érő homokárok ásáshoz és homokvár építéshez. Brúnó persze megint darázsfészekbe tenyerelt, és nem bírt egy helyben maradni, ( de lehet hogy mivel ő volt legtöbbet a tengerben simán csak be volt sózva a s...ge, szó szerint) de egy kis hullámlovaglás meg egy kis labdázás anyával leszerelte és visszatért az ásáshoz. Artúr ezzel szemben kb 3 órán keresztül ásott, és temetett folyamatosan kb annyi segítséggel, hogy néha kért vizet a vödrébe.

      Aztán amikor már Zsuzsi kezdett összefagyni, és a baywatch fiú is kérte hogy húzzuk le a napernyőt mert viharos a szél, felvetettük egy gyors partmentibüféuzsi lehetőségét (persze pasta és fagyi) , amire le is csaptak a srácok, de természetesen csak akkor, amikor befejezték az ásást (ami további 3/4 óra lett). Így aztán sikerült is negyed 6-kor leülnünk uzsizni, aztán irány bringával vissza a szálláshoz.

      Miután már mindenki kipihente a bringázást (ami mostanra lecsökkent 27 percre és 6,6 km-re pedig nem változott az útvonal) a srácok megint kezdtek felpörögni, és 8 körül jött a "menjünklefocizniiiii a pályára" őrület. Szerencsére leleményes szülőkön nem lehet fogást találni ha a naplementében szeretnének sörözni a tetőteraszon, így gyorsan kitaláltuk, hogy a hajónk és a parkoló között lévő füves placc egy focipálya, 2 otthagyott csomagszállító tolikocsi tökéletes focikapu, és mi meg a teraszról eskü nagyon lelkes szurkolótábor leszünk fél óráig😃 Az ötlet be is jött, teljes boldogságban rúgták a labdát fél óráig a két kiskocsi közé, mi meg tudtunk kicsit lazítani meg beszélgetni.

      Persze minden jóban van valami rossz, a foci alatt egyrészt úgy felpörögtek mint a búgócsiga, másrészt valószínűleg véráldozat bemutatása mellett véd- és dacszövetséget kötöttek újra, és emiatt nem lehett velük bírni egész vacsi és pizsamaosztás alatt.
      Viszont én közben el tudtam kezdeni az "utazz sörrel Olaszországon át" programot amit a tegnapi bevásárlás során készítettem elő. Vettem vagy 7-8 féle, kizárólag olasz gyártmányú sört, amit ezalatt el is kezdtem végigkóstolni. Szerintem ha ma is éjfél körül írnám meg a blog-ot, dupla annyi karakterhiba lenne benne mint így, fél 10-kor, de hát mégis csak mindjárt vége a nyaralásnak, valamikor kell egy felnőtt este is 😀

      Holnap zárónap, pakolás, bár ahogy szétszórtunk mostanára mindent a hajóban nem tudom hogy tudjuk egyáltalán megtalálni a cuccokat, nem hogy összerakni, de valahogy megoldjuk, aztán záróbuli és pihenés a nagy út előtt.

      A mai nap mottója: elvan a gyerek ha játszik, és így talán még a felnőtt is lehet felnőtt. 😃
      Read more

    • Day 9

      Utolsó nap, utolsó minden

      August 14, 2022 in Italy ⋅ ☀️ 28 °C

      Eljött hát ez is, az utolsó teljes napunk itt. Konkrét terv nincs mára, el akarunk bucsúzni a bringázásoktól, a tengerparttól, és természetesen Lignano-ban Mickey egértől és Donald kacsától 😀

      Nem tudom hogy a vasárnap miatt, vagy turnusváltás volt , vagy az elmúlt 2 napi "hűvösebb" idő, vagy most indul tényleg az Olaszoknál a nagy vakáció, de sokkal több ember van mint eddig a héten bármikor. A bringaút is forgalmasabbnak tűnt màr, de a part kifejezetten kezdett emlékeztetni a már említett, és a hiánya örömmel konstatált hering party-ra. Sajnos ma plusz napozóágyat se tudtunk így rekvirálni magunknak, mert a környéken szinte mindet használták.

      Viszont nagy a tenger, és nagy a part is, szóval a vízben nem éreztük a tömeget, a parton meg hamar kezdett úgy kinézni a környék, mint ha homokvár építő verseny lenne.
      Este Brúnó kitalálta, hogy mi lenne, ha búcsúzóul mindenki kívánhatna 1 valamit, így reggelinél (miután elvetettük az elektromos roller Iphone-nal Brúnónak, a Ferrari és Porsche Artúrnak, és a játékterem mindenkinek verziókat), elhangzott az igény egy közös homokvár építésre.
      Na ez végül össze is jött, bár kicsit inkább vízerőműre vagy katonai gátrendszerre hasonlított, de hát a mai világban, rezsicsökkentés nélkül és háborúval a szomszédban nem baj ha a gyerek mindkettőt megtanulja megépíteni.
      Végül egy 1 belső, 3 külső tavas, gátas, tornyos csoda készült, amibe ha Arti bármelyik tóba beleállt, legalább a derekáig ért a gödör. Szóval egy kívánság pipa.

      A másik kettő az az volt, hogy találkozzunk még 1x Mickey egérékkel, meg hogy a játékterem melletti mindenféle mozgós járművekből 1-1 kipróbálható legyen.
      Könnyes búcsút vettünk a parttól, Arti a lábmosótól, és irány a hajónk. Mivel holnap már reggeli után indulunk haza, mi délután Zsuzsival összepakoltuk a ruhákat meg ami már estére/reggelre nem kell, szóval kezd megint úgy kinézni a hely hogy lassan lehet róla belül is fotókat csinálni.
      Pakolás után irány a "belváros", persze kocsival mert már járni is alig tudnak a fáradtságtól. Röpke 20 perc alatt sikerült eldönteniük, ki mibe ül bele, és mehettünk is vacsizni. Nem akartunk 3x ugyanoda beülni (bár utólag lehet jobban jártunk volna) szóval megálltunk egy másik étteremnél egy utolsó vacsorára (igaz, mi csak négyen voltunk de akkor is szép freskó lennénk). Még egy kis tészta, még egy kis pizza, és mehetünk is. Persze csak a fagyizóig, mert ott nem lehet üres kézzel továbbmenni.

      És legvégül, záró akkordnak, a 3.kívánság is valósággá vált (lassan olyan leszek mint Dévényi Tibi Bácsi, veszek is egy piros pöttyös labdát mindjárt) ugyanis annak az utcának a sarkán, ahol parkoltunk, ott várt minket Mickey egér és Donald kacsa. Arti fejét látni kellett volna micsoda öröm és áhitat volt rajta, oda is ment köszönni, és Mickey rögtön ölbe is kapta (lehet hogy Minnie volt de jelmezeseknél egyre megy) szóval elkészült a közös fotó is. Kaptak is érte 2 EUR-t az adománydobozba, utána még jobban szerették a srácokat.

      Ezzel vége is az utolsó napnak, otthon még egy UNO party, egy rakat visongás meg rohangálás meg vita hogy mostazonnalágybamindenki és a klasszikus aludjatokmárvégre, és előbb utóbb remélem el is alszanak itt mellettem 😀
      Read more

    You might also know this place by the following names:

    Punta Tagliamento

    Join us:

    FindPenguins for iOSFindPenguins for Android