New Zealand
Kaikoura Suburban

Here you’ll find travel reports about Kaikoura Suburban. Discover travel destinations in New Zealand of travelers writing a travel blog on FindPenguins.

67 travelers at this place:

  • Day39

    17-1 Kaikoura: walvis

    January 17 in New Zealand ⋅ ⛅ 19 °C

    's Ochtends stinkende warme kleren in de was en naar het museum voor vooral het stukje over de aardbeving. Bizar hoe hard dat hier gegaan is en hoe ver het zich uit gestrekt heeft vanwege 4 breuklijnen die ook lekker mee gingen "schudden". Een soort Hadrianus muur van meters hoog loopt hier door het landschap.
    Ik blijk de walvissen een uur te kunnen vervroegen. Fijn. Anders ben ik pas om kwart over 7 terug. Mis ik nog bijna mijn tour omdat ik denk dat al die mensen in het zaaltje de groep voor me zijn. Kwartje valt nog net op tijd.
    Fantastisch, eerst "gewone" dolfijnen gezien, toen de walvis, daarna een oceaan vol Dusky dolfijnen. Niet zulke mooie foto's, ik had het te druk met kijken. Ze zwommen weer echt onder de boot door. Ik moest bij alle 3 huilen, zo mooi. Moet wel overgeven vlak nadat we op de terugweg gaan. Raar, ik was miet eens echt misselijk.
    Daarna sushi met Manuela bij de tent. Smaakt me prima, al snap ik de signalen van mijn maag niet helemaal. Heb ik nou honger of niet? Manuela gaat morgen verder ri Picton. Misschien zien we elkaar daar weer.
    Read more

  • Day38

    16-1 Kaikoura

    January 16 in New Zealand ⋅ ☀️ 18 °C

    Gisteren bleek Manuela naast me te staan,we hadden even vluchtig staan praten in Waiau. Vandaag samen aan de wandel. Eerst dolfijnen boeken, kan pas zaterdag, maar ik sta op de wachtlijst. Ik vind de camping niet zo heel leuk namelijk; aan de highway. Maar de dagen krijg ik goed gevuld. Morgen walvissen, vrijdag zwemmen met zeehonden. De wandeling vandaag was veel langer dan gepland, maar erg mooi, vooral vanwege alle nieuwe rotsen. Wat je voor de aardbeving zag bij laag water, zie je nu bij hoog water. Zo veel is de zeebodem omhoog gekomen. Moeilijk kiezen uit de foto's, dus ik doe er nog een paar apart voor biologen.... 😉Read more

  • Day37

    15-1 Kaikoura

    January 15 in New Zealand ⋅ ☁️ 13 °C

    Ff niet zo veel zin om te schrijven. Veel klimmen, maar meestal goed te doen. Beetje wind mee. Gratis koffie in de lodge tijdens buitje en terwijl ze eigenlijk dicht waren. Goede oefening om in het moment te blijven en niet te veel met het doel bezig te zijn.
    Pas wind tegen tijdens afdaling. Prima timing dus. 1189 hoogtemeters en 90 km (omdat de 4square door de aardbeving niet meer bestaat en ik dus nog naar de New World moest) dus wel een beetje moe.Read more

  • Day38

    16-1 Kaikoura voor biologen

    January 16 in New Zealand ⋅ ☀️ 17 °C

    De laatste 2 foto's zijn misschien niet geschikt voor kleine kinderen, maar de ene vond ik toch mooi, het lag er ook echt gewoon zo, en ik snap nu wel eindelijk waarom een blauwe pinguïn een blauwe pinguïn heet. Dus toch maar gepost.

  • Day40

    17-1 Kaikoura: aardbeving + museum

    Yesterday in New Zealand ⋅ ⛅ 16 °C

    's Morgens naar het museum dus en info op een poster.
    2 fietsen voor Dirk en iets met een drukpers (?) voor Frank.
    De 4Square die er dus niet meer is.
    Een kunstwerk ter herinnering aan de snelle herbouw van de spoorweg. Gemaakt van echte stukken rails. Zo zag dat er dus uit.
    Wel raar gebouwd Kaikoura: aan zee vooral de rails en parkeerplaatsen. De "leuke" terrasjes liggen dan niet aan zee, maar aan een drukke weg (?).
    Er stroomt ook een riviertje, daar staat aan de stadskant een betonnen muur tegen overstroming. Zal beslist nodig zijn, maar mooi is anders. Heb ik nog geen foto van.
    Read more

  • Day24

    Roadtrip nach Kaikoura

    August 18, 2018 in New Zealand ⋅ 🌙 8 °C

    Ich habe das nächste Ziel erreicht: Kaikoura.
    Nina und ich sind heute morgen gemeinsam mit dem Auto losgedüst Richtung Kaikoura. Unseren ersten Stopp machten wir in Blenheim, was man komischerweise Blennim ausspricht.
    Wir machten uns auf den Weg in den Wither Hills Farm Park. Dort gab es viele Weiden und Schafe und Kühe, die auf großen Hügeln grasten. Wir beobachteten erst einen Hirten der seine Hunde trainierte. Die armen Schafe wurden erst den Berg heruntergetrieben, dann wieder hoch und so weiter. Danach gingen wir einen der Berge hoch und setzten uns auf eine Bank. Man konnte richtig weit gucken. Blenheim war komplett flach und ganz hinten sah man die riesigen Berge. Plötzlich graste eine Kuh neben uns und ich erschrak mich super dolle und sprang auf. Nina hat mich ein bisschen ausgelacht :D

    Wir fuhren in die Innenstadt und machten eine Mittagspause an einem schönen Fluss. Danach setzten wir unseren Roadtrip fort. Voll schön, gemeinsam unterwegs zu sein :)
    Die Straße führte an der Küste entlang. An einer schönen Stelle legten wir noch eine kurze Pause ein und gingen an den Strand. Dort lagen richtig schöne, rund geschliffene Steine herum. Als wir weiterfuhren war den restlichen Weg links von uns das Meer und rechts die Berge. Weiter hinten sah man schneebedeckte Bergspitzen. Es sieht wieder ganz anders aus, als auf der Nordinsel.

    Im neuen Hostel angekommen brachten wir schnell unsere Sachen ins Zimmer und fuhren zu einem Aussichtspunkt, um den Sonnenuntergang anzusehen. Das war echt schön, die Sonne verschwand ganz schnell hinter den ganzen Bergen und machte ein tolles Licht.

    Grad haben wir Nudeln mit Lachs-Spinat-Sahne Soße gegessen. Mega lecker! Und jetzt sitzen wir am Ofen, mein Kopf glüht nach dem ganzen Tag im Wind und ich bin mal wieder ganz müde.
    Read more

  • Day19

    Kaikura

    January 2 in New Zealand ⋅ ☀️ 21 °C

    Mindent meg kell ennünk a hűtőből, amit vásároltunk, mert még egy nap, és vége a lakókocsizásnak. Tojást sütünk baconnel. Közben megérkezik a nyár, már most olyan meleg van, hogy alig bírjuk. A hőmérséklet 30 fok felé közelít, a nyaralás végére még meg is unjuk a meleget. Gyorsan megyünk tovább, hogy lenyomjuk a maradék 340 km-t, és strandoljunk egy kicsit. Kaikura a végcél, az utolsó programunk holnap a bálnales. Az út érdektelen, visszatérünk a civilizációba. A East Coast már településekkel, megművelt területekkel teli terület, mezőgazdasági áruházakkal, gyorséttermekkel, házakkal az út mentén. A városok körül megjelenik az autópálya is, minden pont olyan, mint akármelyik másik országban. Unalmas.
    3 körül érkezünk Kaikurába, a bálnales központjába. Kaikura egy félsziget a Csendes-óceán partján, különlegességét a félsziget és a szárazföld között elterülő mély tengeri kanyon adja. Az itt kialakult sajátos áramlások miatt a legkülönfélébb tengeri élőlények kedvelt területévé vált. Rengeteg különféle bálna, delfin, cápa, fóka és pingvin fajt lehet természetes környezetében itt megfigyelni. Mi is benevezünk egy bálnalesre holnap reggelre, reméljük, kedvező lesz az időjárás és bálnát is látunk!
    A tengerpart nem különösebben szép, szürkés-feketés köves part, de a sziklák érdekesek körben a félszigeten. Van, ami nem is szikla, hanem kőkeményre száradt föld, mintha sok kis földcsomóból ragasztották volna össze. Megmártózunk az óceánban (persze csak mértékkel, kicsit hideg), napozunk egy keveset, utolsó esélyünk, hogy ne hófehéren térjünk vissza. Az ózonlyuk miatt az új-zélandi nap nagyon erős, szinte azonnal le lehet égni, ötvenes napkrémmel kenjük magunkat, így nem sok nyoma marad. Este 6 körül elindulunk megnézni a fókákat. A félsziget bejárható, egy kb. 16 km-es út a Kaikura Peninsula Walkway, de ezt akkor még nem tudjuk. A fókatelep a kempingtől kb. 6 km-re van. Sajnos elkövetjük azt a hibát, hogy túraszandált veszünk, és nem edzőt, ennek utólag jónéhány vízhólyag lesz az eredménye. Zsófi nem jön, inkább olvas, napozik a kempingben, meg a jelentkezését intézi a cégekhez tanulmányi ösztöndíjra.
    Már majdnem elérjük a fókatelepet, mire Dorci teljesen kikészül, fáj a hasa és a háta. Ajaj, pedig még haza is kell gyalogolni, ami egy újabb 6 km. Sajnos fókát csak elvétve látunk egyet-egyet. Apály is van, meg nyár is, amikor a hímfókák nincsenek itt, csak a nőstények közül azok, melyeknek kicsinyük van. Nem is szabad közel menni hozzájuk, mert alakjuk ellenére elég gyors mozgásra képesek, és támadnak, ha veszélyeztetve érzik magukat. Kissé csalódottan (előző nap pingvin áradat helyett egy-két pingvin, ma fókakolónia helyett egy-két fóka) visszafordulunk. Reméljük, holnap a bálnalesen több szerencsénk lesz.
    2 km után Dorci már alig él, megpróbálunk stoppolni. Zoltan kitart a gyaloglás mellett, bár nagyon fáj a lába a sportszandálban. Több (sikertelen) kísérletet teszek, hogy megállítsak egy arra járó autót, amikor hirtelen kikanyarodik az egyik útról egy terepjáró, és elég lassan megy ahhoz, hogy leintsem. Egy 30 év körüli srác ül benne, megkérdezem, visszavinne-e bennünket a városba. Igent mond, bár tele van az autója. Akarom mondani neki, hogy nem baj, mi Dorcival beférünk ketten is az első ülésre, közben már nyitom is az ajtót....sajnos. Nem kellett volna. Tele volt az is italos dobozokkal, még a lábnál is, az egyik kigurul az autóból, a földön landol :( hatalmas sziszegéssel lő ki belőle az édes (talán sörös) lé, próbálom felkapni, és befogni a lukat, de így csak én is olyan leszek. Jaj, de béna vagyok, ilyen is csak velem történik meg! Dorci nem is mer felnézni, nagyon cikinek érzi az anyját. Szerencsére a srác lazára veszi, a hátsó ülésen csinál nekünk némi helyet, ahova bezsúfoljuk magunkat. Amíg a városba érünk, kikérdez bennünket, honnan jöttünk, meddig maradunk. Kérdezi, hogy van-e már tengeri betegségre való gyógyszerünk a másnapi bálnalesre. Mondjuk, hogy még nincs, most próbálunk beszerezni valamit. Egyébként is, mi reggel megyünk, állítólag reggel az óceán csöndesebb.
    A városban kiszállunk, bemegyünk egy éjjel-nappaliba, Zsófinak veszünk csokit, mert rejtélyes körülmények között eltűnt a csokija (!), meg érdeklődünk a gyógyszer után. A maori eladó felvilágosít bennünket, hogy a hajóállomáson kapunk majd gyógyszert, ne izguljunk. Bevárjuk Zoltánt, aki addigra már szétgyalogolta a lábát. Kiderül, időközben felhívta Zsófit, hogy megérkeztünk-e már. Mivel Zsófi azt mondta, hogy nem, meg volt győződve róla, hogy elraboltak bennünket. Nincs olyan szerencséje - mondom 🙂
    Este még megsütjük a maradék hamburgert meg virslit, aztán összepakolunk a másnapi lakóautó elhagyáshoz. Na, ez mindig egy zűrös pontja a nyaralásnak. Senki sem szeret pakolni, se be, se ki. Így ez némi frusztrációval is jár, no meg az is igaz, hogy már harmadik hete van összezárva 4 felnőtt egy viszonylag szűkös helyre, és ez előbb-utóbb megteszi a hatását. Azért nagyobb összeveszés és durcáskodás nélkül végül mindenkinek sikerül bepakolni a bőröndjébe 😍
    Read more

  • Day25

    Kaikoura

    August 19, 2018 in New Zealand ⋅ 🌙 8 °C

    Nach dem Frühstück gingen Nina und ich los, um Kaikoura und Umgebung zu erkunden. Wir liefen durch den Ort und schauten in die kleinen Geschäfte. Das Wetter war echt traumhaft. Wieder zwischendurch T-Shirt-Wetter und die Sonne schien den ganzen Tag. In der Sonne tranken wir einen leckeren Kaffee und machten uns dann auf einen Rundweg an der Küste entlang.
    Beim Hafen beobachteten wir eine Robbe. Sie machte Bewegungen als würde sie in der Sonne posen und darauf warten, dass jemand ein Foto von ihr macht. :)

    Wir gingen die ganze Zeit super langsam, weil es immer so viel zu sehen gab. An einem schönen Strand machten wir Mittagspause und aßen unsere geschmierten Stullen. Eine Möwe mit nur einem Fuß stand neben uns und schrie uns die ganze Zeit an!

    Danach führte der Weg auf die Felsen. Wieder hatte man eine tolle Aussicht über die Steilhänge, das Meer, die Wiesen mit Kühen und die schneebedeckten Bergspitzen. Irgendwie drei verschiedene Landschaften so dicht nebeneinander. Das habe ich so in Deutschland noch nicht gesehen.
    Als der Weg wieder in den Ort führte dachten wir, dass wir bald beim Hostel wären. Wir setzten uns ans Wasser, wollten den Sonnenuntergang beobachten und hofften, dass wir vielleicht an dieser Stelle ein paar Pinguine sehen würden. Als wir nur mal so den Weg nach Hause checkten, merkten wir, dass wir noch eine Stunde zu laufen hatten, zurück über einen Berg. Also machten wir uns doch schnell noch lieber im Hellen auf den Weg. Zum Glück, denn der Weg führte durch ein kleines Waldgebiet.
    Noch vor der Dunkelheit kamen wir super kaputt im Hostel an und machten uns super leckere Pizza :)

    Jetzt sitzen wir wieder müde und geschafft, nach eine schönen Tag auf dem Sofa und trinken ein bisschen Wein.
    Read more

  • Day5

    Christchurtch nach Kaikoura mit Camper

    February 5, 2018 in New Zealand ⋅

    Nach einer erholsamen Nacht in 4 Bett Zimmer unter Waldarbeitern 🙉, holten wir heute unseren Kuga Campervan ab und gingen erst mal shoppen. Der erste Einkauf viel etwas größer aus 😉.
    Anschließend fuhren wir nach Kaikoura, einem ehemligen Walfänger Dorf. Hier wollen wir gleich mrgen früh mit dem Schiff aufs Meer hinaus fahren und Wale beobachtern. Daher haben wir uns entschlossen gleich vor Ort am Meer zu übernachten.Read more

You might also know this place by the following names:

Kaikoura Suburban

Join us:

FindPenguins for iOS FindPenguins for Android

Sign up now