Az igazi Principe

Izgalmas nap a mai, Joachim (akitől az autó van) fia lesz a kísérőnk, még mi se tudjuk pontosan mi a terv, mi vízesést akartunk nézni. Reggel írunk whatsappon hogy hányra jönnek, meddig tart, válasz nincs, de bolt felé összefutunk Joachimmel, leinti a kocsinkat, hogy a fia 10kor jön.
Fél 10 körül megjelenik egy kutya meg a fia, fiatal jóképű mosolygós fekete srác, Derley. Kocsiba be, kérdezi mizu, mondjuk vízesés, cascata, mondja az nem ma, ma Sundy roça. Összenéztünk Katával, hogy itt valami félreértés lesz, tegnap már voltunk, és az autóval együtt 200 eurós napi díj kicsit sok lenne azért, hogy ugyanazt csináljuk mint tegnap. Mondjuk neki, ő telefonál gyorsan, szokásos sao tome-i kommunikáció, mindig olyan mintha veszekednének telefonba 😂 Mondja ok, de akkor hazaugrunk neki másik cipőért, a flipflop nem lesz jó oda.
Fel a hegyekbe, a srác egész jól kifejezi magát angolul, nagyjából mindent meg tudunk beszélni. Útközben egyszer megállunk egy csodás kilátásnál, ahonnan látszik a Jurassic parkos erdő meg a távolban a vízesés, nagyon messze. KB fél óra további agyrázkódással felérő út szakaszok után megállunk, egy bódé meg sorompó. Nem lehet bemenni a jelzett utakra csak kísérővel, de nekünk van ;)
Innen gyalogtura, ezzazz, szeretjük. Útközben barátunk szed nekünk kakaót, feltori, ideadja, mutatja hogyan együk, ne rágjuk meg a magot, csak nyalogassuk le a nyálkás fehér trutyit körülötte. Nagyon érdekes íze van, édes, savanyú, lédús. Kakaó babot eszünk de mégse. Útközben tör még nekünk párat. Még mutatja milyen, egyéb, gyümölcsök, fűszerek vannak. Kaptató, ömlik rólunk a víz, nagyon fülledt a dzsungel, nagyon buja, nagyon izgi. Egyszer csak, mutat egy pálma levélre, zöld kobra, juhuuu. Az itteni kobrák amúgy nem bántanak elmondása szerint. Próbáljuk lefotozni több kevesebb sikerrel, egyébként nagyon szép, visszafelé úton is ott vár még ránk, hátha tudunk egy jó fotót csinálni, de nem tudunk. Kb egy óra alatt elérjük a Pipi vízesést. Ha jól értettem, a felfedezőről kapta a nevét. Mit mondjak, megint csak lenyűgöző. Magas szikla katlanból ömlik le egy kis tóba, lehetne fürdeni de én csak térdig megyek bele, inkább csak csodáljuk.
Kicsit elfáradtunk, már mondani akartam h lassan hazavihet minket, részemről elég volt ennyi mára 😂 De milyen szerencse h nem mondtam. Bemegyunk néhány helyi közösségbe, látunk bors ültetvényt, meg is kostoljuk, tök vicces h leszeded a bokorról a zöld bogyót, megrágod és a legizletesebb bors amit valaha ettél, nyilván, mert tényleg friss. Kostolunk csomó féle gyümölcsöt, nevüket nem tudom megjegyezni, de majdnem minden bokos, fa termése, ehető. Látunk lmbtq szivárvány molylepkéket, elmegyunk egy bizarr halász faluba, tökéletes homokos strand tele kis fa csónakkal, düledező viskokkal, mosolygós meg egy két ittas emberrel, tök jó hogy van kísérő mert így nem vészes. Azért ő is szól, mikor el akarnak adni nekünk egy élő helyi madarat, hogy most inkább menjünk 😁
Borzasztó utakon megyünk, néha a fejünk koppan a kocsi tetején, látunk kezdődő mangrove mocsarat, a partján millió pici rákot és keteltu halakat, akik simán kiugranak a vízből és sétálnak a parton, mint kiderul utólag, specko principei verzió, akár 25 centire is megnőhet, mi láttunk is elég nagyokat.
Aztán irány ebéd, a fővárosban, ahol lakunk is, aki egyébként Guinness rekorder, mert a világ legkisebb fővárosa állítólag a maga talán 8000 lakosával. Derley egy helyi kis étterembe visz be, magamtól nem mentem volna be pedig egyszerű, de hangulatos. Kedves pultos. Helyi halat eszünk mindhárman, nem derül ki a neve, de nagyon ízes és finom, rizzsel és sült banánnal.
Kísérőnk mondja, hogy még a kedvenc helyére elvisz minket, talán Porto del Sol a neve. Bekanyarodunk a hegyek közé, az út kezd egyre, rosszabb lenni megint, de igazán kalandos. Először egy elhagyatott kórháznál állunk meg, 75ben mentek el a portugálok azóta teljesen benőtte a dzsungel, de még mindig látszik micsoda impozáns épület lehetett, meg milyen szép környezetben.
Innen még rosszabb utakon fel egy régi roça-ba, ahonnan szép kilátás nyílik a fővárosra. Ez a kedvenc helye? Még mindig nem.
Irány a dzsungel megint. Nézem a térképet, durván befelé tartunk. Egy óra múlva lemegy a nap, de távolodunk mindentől.
A dzsungel közepén egy vadiúj telep, új házakkal, sok emberrel, mi ez? A Sundy roça régi lakói kaptak egy új telepet, mivel az a hely luxus resort lett, és akik addig ott laktak, kaptak másik házat. Elég sokan vannak, és a, kísérő szerint amúgy szeretik, mert sokkal tágasabb, kevesebb ember lakik egy házban, egy baj van, nincs, víz, azért messzire gyalogolnak minden nap.
Tovább. Még mindig bentebb az erdőbe. Egyszer csak elérünk egy szinten régi roça-ba, körbe erdő, középen néhány kő ház, ezt is a portugálok csinálták, most itt laknak a helyiek. Pár épület néhány éve leégett, ezért picivel arrébb építenek egy új települést nekik, de amig nincs kész, addig itt laknak kis szobákban a régi még meglévő épületben.
De valami buliba csoppenunk, szól a zene, sok ember van kint, páran fociznak, van kivetito, sorban állnak sokan egy szerencse kerék előtt, hát a CST, a helyi mobil hálózat tart valami repi bulit. Tök cuki a,lz egész, filléres ajándékokat adnak, mindenki többször is sorban áll, mindenki mosolyog, mindenki boldog. Kísérőnket sokan hangos felkiáltásokkal és nagy ölelésekkel üdvözlik, velünk is kezelnek. Hát őt itt mindenki ismeri, mint kiderult, itt nőtt fel, sőt az anyukájával is találkozunk, cuki kedves fekete néni, elmegyunk a lakó helyére, kap a fia műanyag, dobozban házi kosztot, úgy tűnik van, ami a, világon mindenhol ugyanaz. Csak itt rizset és az erdőben lakó fűszeresre főzött rákot kapja a, fiú, minket is megkínál, nagyon finom.
Megyünk tovább, le a térképről lassan, már tényleg nem sok út van, és egyszer csak mondja, hogy Ponta del Sol, itt vagyunk, ő is kamerázik lelkesen, kimegyunk, egy kis placc, és olyan kilátás a sziget vadregényes dzsungeles furcsa hegyes részére hogy egyből értjük, miért szereti, össze is kacsintunk hogy na, ez aztán tényleg hűha.
És volt egy szikla, amit mindenképp látni akartam, egy nagy kúp mellette egy kisebb kúp, csak oda dzsungel túra kellett volna, erről inkább lemondtam, erre ott van előttünk. Hihetetlen. És ez is megvolt. 3 dolgot szerettem volna mindenképpen látni, a Pico Cao Grandet (sokszorosan pipa), az Egyenlítős emlékművet és ezt a partszakaszt. Csodáljuk mindhárman egy negyed órát kB, aztán vissza a kocsiba, és most már tényleg hazafelé tartunk.
Derley-t kiraktuk a háza előtt, megköszönjük neki nagyon, tényleg irtó izgi napot csinált nekünk, rengeteg dolgot láttunk, kicsit része, lehettünk a helyiek életének is, ettünk sok érdekes gyümölcsöt, valahogy talán ez volt így ilyen szempontból eddig a legteljesebb nap.
De lehet még fokozni 😂
Hazaértünk, kéne venni sört, lezárni ezt a szuper napot. Irány a kocsi, gyújtás ráad... Ráad... Ráad. Nincs. Ez az, auto nem megy. 5 perce állítottuk le, egész nap mentünk vele, nyilván a tök sötétben, mikor már nincs velünk senki, feladja.
Szólunk Joachimnak, 10 perc múlva itt van, szokásos Sao Tome telefonálás (veszekedés?), a biztonság kedvéért elkéri most a teljes összeget (két nap bérlés, két nap transfer meg egy nap bérlés guide-al együtt 390 euró), de visszaad 100 eurót, hogy biztosíték, hogy majd odaadom ha megjavitják a kocsit. Szól az illetékeseknek, kb 20 perc alatt kijon két koma, először elmagyarázták, h én hagytam rajta a gyújtást, nem szabad. Aztán rájönnek, h valami szíj elszakadt, ami hajtja a generátort és tölti az akksit, gyors javítás, működik. Mégse működik. Nem tölt. Még egy javítás, abban maradunk inkább cseréljünk autót. De mégse, mert rajottek h mégis meg tudják javítani. Végül kb egy óra múlva siker.
Elmennek, mi meg elindultunk vagy 10 perc múlva boltba sörért, kanyarba integet nekünk valaki nagyon, lassitunk, Joachim az, minden rendbe, mondtuk jaja, most már igen, örül, boldog, mutatja a bódé ajtaját, kiderült kis út szeli kocsma, hát itt van már a két szerelőnk is 😂😂😂
Végül siker, veszünk sört, kapunk egy kis számtan nyelvleckét egy kedves boltos fiútól, és végre itthon, igyuk meg. Majd zuhany és, pihi.
Zuhany. Ahamm. Kata kezdené. De nem megy. Mert egy méretes pók költözött oda 😂😂😂 Na jól van most már, tényleg ez a legsűrűbb nap 🤣 Próbálom kiiktatni, de elég gyors :O Végül sikerül. Szóval jó éjszakát mindenkinek 🙃Weiterlesen