• László Török
  • László Török

Törökország 2026

Nyugat-Törökországi körút egy kis balkáni kitekintéssel. 2021-ben már voltunk egy nagyobb körúton, akkor megnéztük a főbb látnivalókat. Most olyan helyeken jártunk, ahova a magyar utazási irodák nem szerveznek látogatást. Läs mer
  • Resans start
    10 september 2026

    HU-SRB határ Röszke

    10 september, Ungern ⛅ 21 °C

    Hozzám képest aránylag korán (reggel fél 8-kor) startoltunk otthonról, mert estére már Edirnébe szerettünk volna érni. Az első buktató lehet már rögtön a magyar határ, mert ha itt sokáig állunk, akkor csak nagyon későn érünk a szállásunkra.
    A főszezonnak vége, kockáztassuk meg Röszkét?
    Régen jártam ezen a határátkelőn, sőt kimondottan kerültem a nyaralások alatt. Most azonban már szeptember közepén utaztunk, ráadásul hétköznap, így hittem a határátkelést támogató BorderWatcher appnak és megcéloztuk a magyar-szerb autópályás átkelőt.
    És milyen jól tettük, mindössze 8 perc alatt átjutottunk a két (magyar és szerb) ellenőrzésen.
    Läs mer

  • Bolgár-török határ

    10 september, Bulgarien 🌙 27 °C

    Bolgár időben 20:11 perckor értünk a bolgár határállomásra, várakozó kamionok hosszú sora mellett gördültünk a határhoz. Itt már elhagyott a szerencsénk, aránylag lassan, közel 1 óra alatt jutottunk csak át a két ország határ-, és vám ellenőrzésén.
    A török beléptetés sem egyszerű, a személyi iratok ellenőrzését egy kamerás arcszkennelés követi (napszemüveget le kellett vennem), majd következett az autó elvámolása (regisztrálják az autó és a vezető adatait is). Ezt bárhol az országban ellenőrizhetik, majd kilépéskor is, hogy ugyanazzal a járművel hagyom-e el az országot, mint amivel beléptem.
    Utána már csak a vám és még egy utolsó ellenőrző pont következik és már "élvezhetjük" is a müezzin esti imára hívó énekét.
    Megérkeztünk Törökországba.
    Läs mer

  • Edirne

    10–11 sep., Turkiet 🌙 25 °C

    Este fél 10 körül (török időben) megérkeztünk az edirnei szállásunkra, az Alan Suites Hotel-be. Gyors becsekkolás után már mentünk is a parkolóba. Az éjszakai pihenéshez szükséges (és néhány értékesebb) dolgokat vittük csak magunkkal.
    Másnap reggel kiváló reggelit fogyaszthattunk el, ez itt tényleg svédasztal. Felvágottak, sajtok, zöldségek, péksütemények, valamint édességek bőséges választékával találkoztunk, tea, kávégép, és üdítők zárták a reggeli választékát. Pompás.
    Ha Edirne, akkor csak ide fogunk jönni.
    Läs mer

  • Átkelés Ázsiába

    11 september, Turkiet ☀️ 25 °C

    Edirnét elég gyorsan el tudtuk hagyni, mert a szálloda nincs a városközpontban. A városból kivezető úton tankoltunk, majd megkezdtük a 2. napi hosszú utazásunkat. Nagyjából 3 órás autózás után értük el az 1915 Canakkale hidat. A hídra a legközelebbi autópálya kapunál hajtottunk fel, így fizettünk 1170 TL. A fizetőkapu az európai oldalon van, HGS matrica híján a jobb oldali, "K.KARTI" világító feliratú kapuhoz hajtottunk, itt lehet bankkártyával is fizetni. A hídon pár perc alatt átjuthatunk a szemközti földrészre, ami már Ázsia.
    A hídtól pár perc autózásra van egy nagy parkoló, benzinkúttal, étteremmel, toalettel és nem utolsó sorban elsőosztályú kilátással a hídra.
    Läs mer

  • Canakkale

    11 september, Turkiet ☀️ 29 °C

    Az ázsiai oldalon az első nagyobb város Canakkale volt, amit utazásunk során felkerestünk. Anno 2021-ben komppal érkeztünk a városba, most a híddal kb. fél órás menetidőt tudunk spórolni a hajózáshoz képest. A város közlekedése nem a legjobb, főleg a központ felé közeledve növekszik a zsúfoltság. Itt tulajdonképpen csak a 2004-es Trója film kiállított díszletét szerettük volna megnézni (ez 2021-es látogatásunk alkalmával nem sikerült).
    Nem tudom, ki hogy van vele, de a közeli Trója romterületén kiállított fa ló számomra elég gagyi, az új, 2026-os filmkellék pedig igencsak egy műanyag gyerekjátékra emlékeztet.
    Szóval ez az igazi.
    Parkolni szerencsésen a közeli Ücretsiz Otopark-ban sikerült (ingyenes, ennek megfelelően tele is volt). Onnan mindössze pár perc sétatávolságra van a tengerparti sétány.
    Läs mer

  • Pergamon

    11–12 sep., Turkiet ☀️ 32 °C

    Késő délután érkeztünk meg Pergamonba, ahol a belváros közelében lévő Anil Hotelben szálltunk meg. A hegyen lévő fellegvárban 2021-ben már jártunk, most a városban lévő ókori emlékeket szerettük volna látni. Ez a célunk többé-kevésbé sikerült is, annak ellenére, hogy a főbb látnivalók, mint pl. a "Vörös udvar" felújítás miatt zárva voltak. Ez azonban nem szegte kedvünket, átszeltük a várost, sétáltunk a bazár utcáin (nincs igazi határa a bazárnak, a környező utcák mind kereskedelmi helyszínek), fekerestük az óváros autentikus utcácskáit és a nap zárásaként megvacsoráztunk az Akasya Park éttermében. Itt ugyanannál az asztálnál ültünk, ahol 5 évvel ezelőtt. Az ételek akkor és most is nagyon ízletesek voltak. Ez egy kellemes nap volt.Läs mer

  • Vulkánok földjén

    12 september, Turkiet ☀️ 29 °C

    A pergamonból történő indulásunk nem sikerült túl fényesre, mert az útvonaltervező appok (Google Maps, Waze) nem igazán álltak a helyzet magaslatán, szállodánktól valahogy nem igazán tudtak kitalálni az országútra, cserébe bevittek minden egyirányú utcába ... szemből. A helyi autósok nagyon rendesek és türelmesek voltak, mert próbáltak segíteni a kerge magyar autósnak. Kis idő múlva azért, ha nehezen is, de sikerült kikecmeregnünk a városból. Ez a nap a természeti szépségeké volt, több érdekes képződményt is szerettünk volna megnézni. Az első, mindjárt az Izmírtől kb. 130 km-el keletre található Kula város környéke volt, ami egy nagyon érdekes geológiai terület. Ezen a vidéken találhatók Törökország legfiatalabb kialudt vulkánjai ... nem egy, nem kettő, hanem sok. A tájat sokfelé borítja feketés színű vulkáni hamu, illetve tufa kőzet ,tanujelét adva a 25000 évvel ezelőtti aktivitásnak. Egy kisebb vulkáni kúpot szemeltünk ki magunknak, ahova épített útvonalon lehet felmenni ... vagyis csak lehetett volna, ha nincs lezárva (sajnos az interneten erről semmi információt nem találtam).
    No, de sebaj, sétáltunk a környéken, ami itt majdnem annyira látványos dolog, mint benézni egy vulkán tölcsérébe.
    Läs mer

  • Egykor vágtázó folyó vájta

    12 september, Turkiet ☀️ 35 °C

    Taşyaran Vadisi
    A tündérkémények völgyét magunk mögött hagyva, ha tovább utazunk kelet felé 15 km-t, egy éles jobbkanyarral kell letérnünk a D300-as útról ahhoz, hogy el ne mulasszunk egy újabb természeti érdekességet. A lehajtásnál könnyű eltéveszteni az utat, NE a híd alatt átvezető részt válasszuk, irány a domboldalon felfelé!
    A patakvölgy különlegessége az a néhány 10, esetleg 100 méter hosszúságú, kanyargós szakasz, ami a közet változó keménysége miatt alakulhatott ki. Futurisztikus formákban gyönyörködhetünk, mászkálhatunk, ugrálhatunk a köveken.
    A mulatság végén még vár ránk egy sok lépcsős meredély (amit lefelé könnyebb volt megmászni). A tetőn, a parkoló mellett van egy kis büfé, ahol kávét, üdítőt vehetünk és árnyékos padokon ülve pihenhetjük ki a "hegymászás" fáradalmait. A 200 méterrel lejjebb lévő fizető "kapu"-nál csak készpénzzel, itt a büfénél viszont kártyával is fizethetünk a parkolásért (150 TL).
    Läs mer

  • Denizli

    12–13 sep., Turkiet 🌙 30 °C

    A kirándulós napot követően estére megérkeztünk a Denizliben foglalt szállásunkra, a Grand Keskinkaya Hotelbe. A török körút egyik nagyon jó választása volt ez a szálloda. Remek szobák, saját, védett parkoló, és fantasztikus reggeli, vacsorázni viszont egy közeli lokantasi-ban tudtunk csak (Denizli ugyan nagy város, közel félmillió lakossal, de valamiért a legtöbb étterem zárva volt már este 8 körül).
    Fontos volt számunkra az is, hogy másnap, vasárnap reggel innen könnyen elérhető a következő úti célunk, Laodikeia.
    Läs mer

  • Laodikeia

    13 september, Turkiet ☀️ 26 °C

    A kiadós reggelit követően búcsút vettünk a szállodától, Denizlitől és már robogtunk is aznapi első célpontunk, Laodikeia romjai felé. Itt állt az ókor egyik nagy és gazdag városa, egykori pompáját a város mérete, a színházak befogadó képessége is mutatja. A képek mellett itt sok videót is készítettünk.
    A belépő 12€/fő, mi több, mint 2 órát töltöttünk itt a romok között sétálva.
    A város nevének írásmódja nem egységes, az egyik videóban én sem éppen ezt a nevet használom ;-)
    Külön érdekessége a helynek, hogy a városról (pontosabban az itt működő ókeresztény gyülekezetről) a Biblia a Jelenések könyvében ("AZ EGYHÁZAKHOZ ÍRT LEVELEK"-ben) tesz említést. Állt itt egykor egy nagy templom is (amit a korábbi kisebb fölé építettek), melynek romjai kiváló támasztékul szolgálnak egy tetőszerkezetnek, amivel védeni próbálják a megmaradt mozaikokat az időjárás viszontagságaitól.
    Läs mer

  • Kibyra

    13 september, Turkiet ☀️ 30 °C

    Kora délután búcsút vettünk Laodakieiától és folytattuk utunkat a tengerpart felé, de útba ejtettünk még egy híres ókori romterületet, Kibyrát. A főbejáratnál van a jegypénztár, ott lehet megvenni a belépőt, 4€/fő.
    Több híres emlék található ezen a romterületen, itt van egy nagyon jó állapotban megmaradt Tholos (szökőkút), illetve az Odeon padlóját egy szinte tökéletes állapotban megmaradt mozaik borítja, ami egy medúza fejet mintáz. Két szinten helyezkedik el a város megmaradt része, a bejárathoz közelebb van a temető és a stadion, innen pár perces autózással érhető el a felső parkoló, onnan pedig jól bejárható közelségben a város többi épülete, egy 8000 fős színház, az Odeon és a Tholos Nymphaeum (Kör alakú szökőkút).
    Läs mer

  • Dalyan

    14–17 sep., Turkiet ☀️ 35 °C

    Az esti órákban értük el Dalyant, ahol négy éjszakára foglaltunk szállást. Az itt töltött napok a pihenést szolgálták (volna), így több alkalommal meglátogattuk a közeli, híres Iztuzu beachet, valamint egy délelőtt átmentünk Ölüdenizbe a Babadag hegyre. A szállásunk elfogadható volt, a reggeli kínálatát viszont kicsit szegényesnek éreztük. Tulajdonképpen volt választék, de a felvágott ismeretlen fogalom volt a szállodánkban. Egy-két napra ez még elmegy, de több napon keresztül jó lett volna variálni a reggelire kínált finomságokat ... (El lettünk kényeztetve Edirnében és Denizliben, az ottani szállások remekeltek reggeli terén.)Läs mer

  • Iztuzu beach

    14–16 sep., Turkiet ☀️ 33 °C

    Dalyanból autóval mentünk ki a közeli Iztuzu beachre (13 km, kb. 20 perc). Háromszor látogattuk meg a partot, minden alkalommal nagyon jó, strandidőnk volt. Az Iztuzu Beach Törökország egyik leghíresebb strandja, itt (is) fészkelnek a cserepes teknősök, aranysárga homok borítja a partot, a víz lassan mélyül, a parttól nagyjából 50 méterre éri el a 1.5 m mélységet. A gyakran szeles idő miatt itt is nagyok lehetnek a hullámok, de a parton életmentők felügyelik a biztonságos fürdőzést.
    Két részre osztható a közel 4 km-es part, a nyugati végére érkeznek Dalyanból a vízi taxik, a Kaunos folyón végighajózva érhetjük el a partszakaszt. A kikötőben lehet halakat és teknősöket etetni. Természetesen a parton étterem, toalett, öltözők, tusolók és bérelhető napozó ágyas napernyők várják az ide érkezőket.
    A keleti partszakaszt autóval, illetve a városból induló minibuszokkal tudjuk elérni, itt egy hatalmas parkoló várja az autósokat, 300 TL (kb. 2000 Ft) egy napra a parkolási díj, a buszok 80 TL-ért (kb. 300 Ft) hoznak ki a partra. Itt is van étterem, WC, tusoló, öltöző, sőt még imaszoba is annak, akinek erre van szüksége. Napernyő napozó ágyakkal természetesen itt is bérelhető, itt kicsit olcsóbb, mint a strand másik végén. A part hegy felől végén árnyas fák is vannak, így akinek nincs saját napernyője és bérelni sem szeretne, itt tud kényelmesen pihenni.
    Läs mer

  • Babadag

    16 september, Turkiet ⛅ 26 °C

    Szakadjunk el rugalmasan a terveinktől!
    Régi vágyam volt, hogy felmenjek a Babadag hegyre, ami Ölüdenizből közelíthető meg. Szép kilátás nyílik a városra és a környékre, bónuszként pedig nézhetjük, ahogy a paplanernyősök kis nekifutás után a mélybe vetik magukat, aztán repülnek.
    Eredetileg másnapra terveztem ezt a programot ... én úgy gondoltam, hogy reggel elindulunk Dalyanból, odaérünk a felvonóhoz kb. 11-re, felmegyünk a hegyre, fényképezünk, nézelődünk és utána délután 2-kor odagördülünk a szálloda elé és beköltözünk ... No, ebből nem lett semmi, mert másnapra felhőszakadást "jósoltak a meteorológusok" ;-), akkor biztos nem mennek a felvonók, így előrébb hoztuk egy nappal a Babadagot, másnapra meg majd kitalálunk valamit, amivel elüthetjük az időt a beköltözésig.
    És így is lett.
    Reggeli után átruccantunk Ölüdenizbe a felvonó parkolójába, majd a 950 TL-s jegyeket megvásárolva, felreptettük magunkat a hegycsúcs közelébe ... de azért, hogy ne legyen teljes az örömünk, szóltak, hogy a rossz idő miatt (felhős, szeles idő volt, sőt felfelé még egy kis zápor is elkapott bennünket) valószínűleg 1-2 óra múlva bezárják a felvonót.
    No, de nekünk még sikerült feljutni és fényképeztünk, videóztunk, sétáltunk, ... a bónusz viszont elmaradt, mert nem lehetett repülni.
    (Egyébként amikor lefelé gondoláztunk, láttuk, hogy felfelé már nem jön senki. Bezárt a bazár.)
    Läs mer

  • A halott város - Kayaköy

    17 september, Turkiet 🌧 23 °C

    Az interneten rákeresve a város nevére, többnyire "Szellem város" jelzővel található írásokat dob fel a Google, de nekünk erről a pusztulatról nem a szellemek jutottak eszünkbe. Itt konkrétan semmi élő sincs a bozóton, gazon kívül. Egy kis zavart okoz az emberben, amikor keresi az odavezető utat és egy teljesen hétköznapi, ma is élettel teli, török falut talál ilyen címen, de alaposabban utánajárva kiderül, hogy a ma múzeumként működő városrész Kayaköy település déli részén, konkrétan az utolsó utca felett, a domboldalon található.
    Miért érdekes Kayaköy?
    Ez a város (falu?) mementó. Az idegen gyűlölet, a másság eltaposásának, kiirtásának állít örök emlékezetet. Itt konkrétan a törökök üldözték el 1823 után a falu teljes görög lakosságát, de a népesség deportálása kölcsönös volt a két fél részéről. Az első világháború alatt és az azt követő években fokozatosan lehetetlenítette el mindkét fél a saját területén élő "idegeneket". Kényszermunka, deportálás, éheztetés, halálmenetek a gyűjtőtáborok felé, majd a maradék lakosság erőszakos kitelepítése vezetett itt a falu görög részének elnéptelenedéséhez.
    Mindehhez szükség volt az emberi butaságra, és hatalomvágyra is.
    Érdemes ide ellátogatni és ezeket a dolgokat felidézni, kicsit elgondolkozni ezen a mai politikai közegben is ... ( a Wikipédián található leírás lányregény a valósághoz képest).
    Az első világháború előtt kb. 1 milliós volt a török területen élő görög közösség. Ma talán 10-15000 görög él Törökországban.
    A képek, videók talán visszaadnak valamit abból a komor hangulatból, ami itt rátelepszik az emberre.
    A város Fethiye felől egy 400m magas hágón át vezető szerpentinen, vagy Ölüdeniz felől egy kellemesen kanyargó, sokkal simább úton közelíthető meg. Mi praktikus okokból az előbbin érkeztünk és az utóbbin távoztunk a faluból, hiszen a következő két napot Ölüdenizben szerettük volna tölteni.
    A múzeumfalu egyébként 3€/fő belépővel látogatható (csak halkan jegyzem meg, hogy senki nem kérte a jegyet), óriási volt a tömeg, a dugóktól alig lehet közlekedni, annak ellenére, hogy hétköznap jártunk ott.
    Läs mer

  • Ölüdeniz - az érkezés napja

    17 september, Turkiet 🌧 23 °C

    Sajnos beváltak az időjárás előrejelzések, borongós, esős, délután viharos idő volt, majd estefelé búcsúzóul még láthattuk a lebukó nap utolsó sugarait.
    Így majdnem tökéletes volt az időzítés. Az már Kayaköyben is látszott, hogy nem lesz problémamentes a beköltözésünk, de arra ami a nyakunkba zúdult nem igazán számítottunk.
    Éppen a csomagok kirakása közben tört ránk a vihar és mivel a szobákhoz, csak nyílt terepen lehet bejutni, így bizony bőrig áztunk.
    A szobában megvártuk az özönvíz végét és utána elindultunk felfedezni a strandot, a várost, majd jöhetett egy jó vacsora.
    A szálloda alagsorát is elárasztotta az eső, kb. egy órán keresztül szivattyúzták a fiúk a vizet.
    A szálloda nagyrészt megfelelt az előzetes várakozásainknak, apró kis hibáktól eltekintve.
    Läs mer

  • Ölüdeniz - az élvezetek napja

    18–19 sep., Turkiet ☀️ 28 °C

    Ennyi jár.
    A tegnapi pocsék idő után ma tökéletes strandidőnk volt, derült ég, szikrázó napsütés, mérsékelt szél és ennek nem csak mi, hanem a paplanernyősök is nagyon örültek. Az ő örömük természetesen tovább fokozta a mi boldogságunkat, mert láthattuk az égen repkedő "madarakat", majd a leszállást is végignézhettük párszor (néha menekülnünk is kellett előlük). A strandra kiérve béreltünk napernyőt (1500 TL/nap a napernyő+2 ágy), majd kipróbáltuk a sokat dicsért ölüdenizi lagúna vizét. A félszigetnek a lagúna felőli oldalán mintha kicsit melegebb lett volna a víz, de természetesen a tenger felőli oldal sem volt kellemetlen (sőt). Az ágyak kényelmesek, étel-ital kapható, öltöző, csomagmegőrző, WC, tusoló, .. nem is tudom hiányzik-e még valami a tökéletes nyaraláshoz. A városban nagyon sok angol szót hallottunk (hasonlóan Dalyanhoz), nem csoda, hogy ez a régió az angol nyugdíjasok kedvenc nyaralóhelye.
    Délután, amikor már éreztük a nap erejét, visszaballagtunk a szállodába, és az ízletes vacsorát követően ismét jót aludtunk.
    (Már kezdtük megszokni az esti diszkót is, ami a szomszéd szállodában bömbölt este 10-ig. Aki nyugalomra vágyik az ne ide az alsó városba, foglaljon, hanem Ölüdeniz, fenti, régi városrészébe. Azt fontos szemelőtt tartani, hogy itt sóderes a part és gyorsan mélyül, kivéve a félsziget lagúna körüli végét.)
    Läs mer

  • Sagalassos

    19 september, Turkiet ☀️ 19 °C

    Eljött a búcsú ideje a tengerparttól, elindultunk a hazafelé vezető hosszú útra. Természetesen most sem siettünk, menet közben meglátogattunk több látnivalót is. Elsőként az utunkba eső Sagalassost látogattuk meg, ami Ölüdeniztől nagyjából 3.5 órás autózással érhető el. Ekkora távot vezetve már kellett is egy kis pihenő, így éppen jó helyen volt a romterület.
    A hegyoldalba épült várost egy hosszabb, szerpentines úton érhetjük el. GPS nélkül sem lehetetlen küldetés, de az útvonaltervező jelentősen megkönnyíti a modern kori felfedezők dolgát. Mi is így tettünk, így szinte hibátlanul véve a kanyarokat toppantunk be délután 1 óra tájban a romterület bejárata elé. A parkoló zsúfolt volt, de micsoda szerencse, a bejárathoz közel épp volt egy autónyi üres hely.
    A belépőket megvéve (8€/fő), majd a rajtuk lévő QR kódot beolvasva, már be is jutottunk a romok közé.
    Sagalassos.
    Emberi település már több ezer évvel ezelőtt is volt ezen a helyen, de igazi fénykorát a hellenisztikus, majd az azt követő római időkben élte, ebből az időből származnak a ma látható romok is. I.sz. 600 körül több földrengés, később tífuszjárvány sújtotta, emiatt fokozatosan kiürült, a lakosság a völgybe költözött, a XIII. századtól feledésbe merült. Annak ellenére, hogy több kutató is járt a környéken, az igazi feltárási munkák csak 1990-ben kezdődtek, pár év múlva már látogatható is lett a hely.
    A késői feltárás miatt ez Törökország egyik legfiatalabb, de a legszebb helyen lévő romterülete.
    Läs mer

  • Az ópium városa - Afyonkarahisar

    19 september, Turkiet ☀️ 22 °C

    Sagalassosból pár órás utazás után értünk a városba, ahol két nevezetességet néztünk meg, a Nagymecsetet, majd felmásztunk a várdomb meredek lépcsőin a dombtetőn álló várhoz.
    Visszatérve a várhegy tövébe, kis pihenő után folytattuk utunkat Gazligöl felé, ahol egy érdekes éjszakai szállás várt ránk.
    Afyonkarahisar:
    A város neve szó szerint „fekete ópiumkastélyt” jelent, ami a környék hagyományos máktermesztésére és a város felett magasodó, monumentális vulkáni sziklavárra utal.
    Törökországban (így az Afyon környéki ültetvényeken is) a máktermesztés és az abból származó ópium-előállítás 1933-ban vált állami monopóliummá.
    A történeti háttér és a legfontosabb mérföldkövek:
    - Az 1933-as törvénycsomag: Miután a nemzetközi közösség és a Népszövetség egyre nagyobb nyomást gyakorolt a török kormányra az illegális kábítószer-kereskedelem visszaszorítása érdekében, Mustafa Kemal Atatürk kormánya 1933. szeptember 15-én ratifikálta a nemzetközi ópiumegyezményeket. Ezzel egy időben létrehozták a Török Kábítószer Monopóliumot (Uyuşturucu Maddeler Tekeli). Ettől kezdve az állam határozta meg, ki, hol és mennyi mákot termeszthet, a gazdák pedig kizárólag az állami hivatalnak értékesíthették a termést.
    - Az 1971-es teljes betiltás: Az amerikai nyomásra (mivel a Törökországból származó nyers ópium jelentős része illegális heroin formájában az USA-ban kötött ki) a török kormány 1971 júniusában teljesen betiltotta a máktermesztést az országban. Ez óriási gazdasági csapást mért az afyoni parasztokra.
    - Az 1974-es újrakezdés (Az ENSZ által ellenőrzött rendszer): A hatalmas belső politikai és lakossági elégedetlenség miatt Törökország 1974-ben feloldotta a tilalmat. Ekkor vezették be a ma is működő, szigorúan ellenőrzött rendszert. A gazdák azóta nem karcolhatják meg a máktokot a nyers ópiumtej kinyeréséhez (ezzel megszüntetve a feketepiacot), hanem a teljesen megszáradt mákgubókat kell zárt zsákokban átadniuk az állami felvásárlónak.
    A betakarított mákszalmát és gubókat az Afyonban található, állami tulajdonú Alkaloidgyárba szállítják, ahol szigorú kormányzati ellenőrzés mellett, legális úton állítják elő belőle a gyógyszeripar számára nélkülözhetetlen morfint, kodeint és egyéb alapanyagokat.
    Törökországban a hatóságok rendkívül szigorúan büntetik a máktermesztéssel kapcsolatos visszaéléseket, a büntetés 6 hónaptól 30 évig terjedhet.
    Nevezetességek:
    • Afyonkarahisar Kalesi (Vár): Egy 226 méter magas vulkanikus sziklatömb tetejére épült erődítmény, amelynek története egészen a hettitákig (kb. i. e. 1350) nyúlik vissza. A meredek lépcsősor megmászása után lenyűgöző panoráma nyílik a városra.
    • Ulu mecset (Nagymecset): Egy gyönyörű, 13. századi szeldzsuk építmény, amely egyedülálló, faragott faoszlopos belső szerkezetéről híres.
    Läs mer

  • A marhakolbászok és termálfürdők városa

    19 september, Turkiet ☁️ 18 °C

    Gazligöl
    Az előzetes kalkuláció során láttam, hogy lesz még időnk tovább haladni a hazafelé vezető úton, ezért kerestem egy olyan helyen szállást, ami közelebb van a következő szálláshelyünkhöz, mint Afyon, és így marad időnk másnap még egy kis nézelődésre a környéken. Este 8 körül értünk a városkába, a szállodát gyorsan megtaláltuk, beköltöztünk, aztán gyorsan elmentünk valami éttermet keríteni.
    Még otthon a térképet nézegetve kiderítettem, hogy itt talán teljesül egy régi vágyam, sikerül végre tesztelnem a törökök egyik ételspecialitását és ehetek kokorecet.
    Az "éttermet" megtaláltuk, de a tulaj épp elment valami ügyet intézni, "Majd egy óra múlva jön vissza."-szólt a szomszédban beszélgető boltosok válasza (egy fiatal fiú beszélt angolul). Nem sok reményt fűztem a szakács visszatéréséhez, inkább elmentünk másik éttermet keresni, a kokorec idén is kimaradt.
    A képek, videók jól visszaadják a hely hangulatát.
    A hentesek rejtélye is megoldódott, fűszeres marhakolbász (sucuk) lógott minden kirakatban.
    Végül találtunk egy helyet, ahol ittunk-ettünk, majd visszaballagtunk a szállodánkba és eltettük magunkat másnapra.
    Ja, ez egy különleges termál hotel, minden szobához saját termálfürdő (medence) tartozik (nézd meg az utolsó videót!.
    Läs mer

  • Fríg-völgy ...

    20 september, Turkiet ☁️ 20 °C

    Utazás a Fríg-völgybe
    A frígek kb. i.e. 1200 és i.e. 600 között éltek Anatólia középső vidékein. Gazligölből észak felé haladva, a várostól pár kilométerre találhatók az egyik, talán a legősibb fríg település maradványai, a mai Ayazini falu mellett.
    A frígek társadalma ugyan nem volt hosszú életű, de nem tűntek el nyomtalanul, hanem hagytak ránk pár dolgot:
    - sziklába vájt lakóépületeket, templomokat, sírokat,
    - a fríg zenét, valamint a kettős sípot, ami beépült a görög zenei kultúrába is,
    - a mindent arannyá változtató kezű Midasz király történetét (akinek mellesleg büntiből szamárfülei nőttek), és
    - a mindenki által ismert gordiuszi csomó legendáját, ami szerint aki kibogozza a csomót, az lesz Ázsia ura.
    (A gordiuszi csomó az egyik legnagyobb fríg uralkodó, Gordiosz király szekerét rögzítő somfaháncs kötél volt.)
    -----
    Na, és tényleg elvágta?
    A népszerű változat szerint Nagy Sándor egy nyisszantással megoldotta a feladványt (milyen frankó srác is ez a Sanya!), de úgy hírlik mégsem ez volt az igazság. Nagy Sándor egy sokkal fifikásabb, gondolkodó típusú ember volt, és a történetírója szerint a csomót tartó csapszeget húzta ki a szekérből, így az magától kibomlott és megoldódott a rejtvény.
    Tulajdonképpen mindegy is, hogy történt az eset valójában, az a lényeg, hogy a görög seregek hittek a legendában és másnap földbe döngölték a perzsákat.
    -----
    A Fríg-völgyben található épületeket a környező, könnyen megmunkálható vulkanikus tufába vájták, emiatt "Anatólia második Kappadókiájának" is nevezik a völgyben látogatható szabadtéri múzeumot. A frígek ezeken a területeken monumentális sziklatemplomokat, szabadtéri oltárokat, rejtett menedékeket és tonnányi súlyú sziklasírokat építettek.
    A völgyben tett sétánk képein láthatod mi marad ezekből az épületekből. A látogató központ melletti parkolóból a faluig tartó párszáz méteren több érdekes építmény is látható.
    A belépés ingyenes, a parkolásért nem kellett fizetnünk (nem volt kinek), a területet nagyjából másfél óra alatt jártuk be.
    A séta végeztével elindultunk az Edirnébe vezető hosszú útra ...
    Läs mer

  • Járt utat, a járatlanért ...

    21 september, Bulgarien ☁️ 20 °C

    ... no, mi bizony elhagytuk.
    Ibolya időnként nem kimondottan lelkesedik azért, amikor előtör belőlem a kis felfedező ... mit mondjak, megértem. Edirnéből hazafelé tartva két "trükkös" tervem is volt. Az első bejött.
    Határátkelés a török-görög kis határon.
    A Törökországból hazafelé tartók zöme az autópályás Kapikule (TR) - Капитан Андреево (BG) határátkelőt használja, ahol többnyire 1-1.5 óra a várakozási idő (forgalmasabb időszakban ez elérheti a 4-5 órát is). Indulás előtt ránéztem a Google forgalmi információira és alig akartam hinni a szememnek ... azt láttam, hogy a közeli török (Pazarkule) - görög (Kastanies ) kis határon NINCS SENKI. Na, próba, szerencse alapon hétfő reggel elindultunk és NYERTÜNK. Összesen 3 lengyel motoros és egy török autós volt előttünk, a két oldali ellenőrzést 11 perc alatt teljesítettük. Ilyen gyorsan ritkán jutunk át a határon.
    Miért jó ez a határátkelő?
    Az útvonaltervező szerint mindössze 5 perccel hosszabb az erre vezető útvonal, mintha az autópályát választanám.
    Ezen felül amikor belépünk Görögországba már a schengeni övezetben vagyunk, ettől a ponttól (elméletileg) határellenőrzések nélkül érhetjük el Magyarországot, és ez nagy vonalakban így is lett.
    A görög (Ormenio)-bolgár határon csak egy pillanatra kellett megállnom, ahol a bolgár határőrök(???) bekukkantottak az autóba az üvegen keresztül.
    A bolgár (Vidin)-román (Calafat) határon átvezető hídon, pedig csak a román oldalon ellenőrzött bennünket a román határőr (ez azért eltartott kb. 3-4 percig).
    A román-magyar határon már csak a táblákat nézve vettük észre, hogy áthajtottunk az egyik országból a másikba.
    No, szóval azért ez a schengen még nem az a schengen.
    A második kis trükkös ötletem az "Utazás határok nélkül..." már nem annyira váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
    A fentiek alapján azt gondolhatod, hogy a gyors határátkelések miatt pillanatok alatt hazaértünk ... hát nem. A határok gyorsak lettek, de az utak ... Bulgária a 30-40-60-80 km/ó-s sebességkorlátozások hazája és a főbb útvonalakon erős a kamion forgalom, az utak állapota pedig sok kívánnivalót hagy maga után.
    Romániában az utak valamivel jobbak, de Calafattól-Lugosig (a Duna-völgyében, majd a Kárpátokon át csak egy 2*1 sávos közút vezet át, amin útfelújítások, kamion hegyek nehezítik a haladást.
    Na, szóval erre legközelebb majd akkor jövünk, amikor a magyar határtól Szófiáig végig autópályán tudunk közlekedni (azaz soha).
    Egyesek szerint az utazás lassúságáért kárpótol a táj szépsége, ... hát nem. A Duna-völgyéből sok nem látszik az útról, a Kárpátoknak pedig itt éppen az alacsonyabb, nem kimondottan látványos részén kelünk át. Inkább a nyűgöket érzi az ember, mint a lélekemelő szépséget.
    Az előzetes tervezés alapján tudtam, hogy ezt az utat "egy fenékkel" nem fogom tudni levezetni, emiatt Bulgária északi részére még beterveztünk egy tranzitszállást.
    Erre tökéletes választás Belogradchik, a bolgár sziklaóriások városa.
    A település környékén nagyon sok, fantasztikus formájú sziklát alakított ki a természet, sőt ezek tetejére még egy erődöt is építettek (még a rómaiak, igazi fénykorát viszont a középkorban élte, amikor valamelyik bolgár hadúr megerősítette a falakat). Érdemes felmászni a felső várba, onnan fantasztikus kilátás nyílik a környékre (belépő 8€/fő).
    Másnap, ha lassan is, de probléma nélkül hazaértünk, legközelebb viszont biztos másik útvonalat választunk.
    Läs mer

    Resans slut
    22 september 2026