Robogunk

Átcipeltük a városon az összes cuccunkat, beültünk egy kis kávézóba közel a Sylvia házához, kávé, szendvics, süti, reggeli. 9 körül már várt minket Sylvia, természetesen a nagy utazó cuccunkat ott hagyhattuk megint nála. Kitöltöttük a papírokat, mondtuk hogy 5 körül hozzuk vissza, mert 7kor megy a gépünk, mondta akkor nem is 20 euró, hanem 10 a bérlés. Egyre jobb 🤗
Sisak fel, motor elindit, arrébb toltuk, hogy megvizsgáljuk mi hogy működhet, hisz fogalmunk sincs a robogókról 😂 A tank majdnem tele, szuper. Motor leállít, de nem sikerül letámasztani. Majd végül igen. Hogy is indította el? Valamit tekert nyomott kapcsolt, nagy nehezen ez us megvan. Ezen van váltó? Sebességbe kéne tenni? Mert hiába húzom a gázkart, nem történik semmi. Próbálkozunk, próbálkozunk egyszer csak rájöttem: hah, jobban meg kell húzni a kart és akkor elindult 😂 Pattanj fel Kata, easy rider. A következő sarokig, mert nagyon szokatlan és furcsa és instabil 😂

Jó végül csak elindultunk vele, kemény 35-40es tempóval szaggattuk az azori országutakat.

Kanyargós, emelkedős út, dolgozik a kis motor. Jönnek a felhők, elázunk kicsit. Megállunk, messze van még a cél? Ah, már csak 5km. Jaj, alig van benzin :O Helyieket kérdeztük hol a legközelebbi benzinkút, fogja a fejét, hát az bizony a reptér után, amerről jöttünk, innen vissza vagy, 10 km. Benzin viszont alig van, nem tudjuk megjárni így, vissza fordulunk. Megint átmegyünk a felhős, esős részén, második elázás, sebaj, majd a nagy szél megszárít 😂 Végre elérjük a repteret, tankolunk, kérdezi a srác, mennyit tegyen bele, mondom egyszer élünk, tele az egész. Bele is ment majdnem két és fél liter, jót röhögtünk rajta 😂
Vissza fordulás, esős szakasz immár harmadjára, túljutunk végre mindenen, és egyszer csak megláttuk a célt, egy holdbéli tájat...Okumaya devam et