Álmos vasárnap délután Rómában

Hát a rómaiak biztos szunyálnak, de a nyomorult turisták fáradhatatlanul nyüzsögnek.Persze én is.Metróval irány az Ottaviano- de San Pietro oszlopai alá megint nem lehet leheveredni. Pedig már rámférne...Irány az Angyalvár, Campo de'Fiori, a mellette levő téren Michelangelo gyönyörű palotája, aztán rövid séta után haza-persze villamossal!
Este -rövid pihi után- szokásos trasteverei és lungoteverei körök, a csokizóban persze benyomok egy classicot, aztán le a teverepartra. Végtelen hosszan sátrak, kajáldák, mindenféle bóvliárusok és céllövöldék: a szokásos panem et circenses. Beülök -derékegyengetés céljából- két lelkes fiatal olasz fiú koncertjére, az egyik a Hallelujah-t is elénekli és az utóbbi napok áldozatainak dedikálja-tényleg megható. Előbb kifújok mint a fel-alá hurcibált olasz kisgyerekek, behúz az ágy éjfélkor.Okumaya devam et