... pedig én szeretem a halat...

Pancsolás után itthon kicsit pihentünk, majd farkaséhesen, a semmilyen fánk halványodó emlékével nekivágtunk az éjszakának! 😄
Egy fagyival próbáltuk kitolni a tűréshatárt, míg megtaláljuk az igazit, és persze a főkritikus rögtön megjegyezte, hogy ez bizony nem olyan, mint az olaszoknál! Naná, mert nem ott vagyunk! 😉

... az én megpróbáltatásaim csak ezután kezdődtek! 😃 Kinéztük az egyik leghalasabb helyet (Pirat), hamár homár alapon... Nagy magabiztossággal néztem a dolgok elibe`, hisz tavaly Jesoloban mindenfélét ettem már jóízűen!
... de úgy tűnik a nyers langusztára nem voltam felkészülve! 😰 (Viktor rendelte meglepetésből... Sikerült!) Már akkor gyanús volt, mikor megláttam a jégkockákat alatta! ...de azért hősiesen ettem belőle... Még a szomszéd asztalnál ülő amerikaiak is csodálták a bátorságomat! 😄 (ők nagyon lyukra futottak, semmit sem tudtak enni) Azonban a pincérnek annyira tetszett a merészségünk, hogy a ház ajándékaként még egy adagot hozott, de azt legalább hőkezelt állapotban... és még a főételem is rákos volt, amivel sikeresen mellényúltam... Gombás is volt, nagyon rákos... brrrrrr....
Summa summarum éhen maradtam 😣😣😣

... még szerencse, hogy a város legjobb fagyizója épp a hotelünk mellett volt! 😄😄😄

Pici séta, nővérek követése és irány az ágy.Les mer