• Sutomore- Végre lábon, végre vízben

    11 août, Monténégro ⋅ ☀️ 36 °C

    Köszönhetően az éjszakai utazásnak még a sok várakozás ellenére is itt van az egész délutánunk már az első nap, szóval átvettük a szállásunkat és megpróbáljuk egy picit felfedezni a közvetlen környezetünket.

    A szállásunk Sutomore-ban az Apartments Abramovic 2. Fotók alapján szép, nagy, 2 hálószobás apartman közel a parthoz, a szállásadónk meg végig nagyon normális és segítőkész volt az előkészületek meg az előzetes egyeztetések alatt. Na lássuk akkor.

    Sutomore-ba beérve, majd a túlvégén kiérve kell lemenni a parti sétányra hogy megtaláljuk a szállást, de tényleg nagyon közel van a strandhoz. A környék az az igazi balkáni-montenegroi-nyugatosodós világ ami az emlékeimben is élt 13 évvel ezelőttről. Szép új apartmanok mellett a félbehagyott betonbunkerszerű torzók, szockó betonhotelek, arab piachoz hasonlító kisboltok, party bar-ok közvetlen a régi, de félig leomlott pártüdülők mellett. A nyugatiasodó balkán hangulata.
    A szállás előtti parkolóban leraktuk a kocsit, és felcuccoltunk. Elsőre mint a fotókon, szép, nagy tágas nappali, 2 háló, felszerelt konyha, hatalmas tengerre néző terasz. Persze közelebbről megnézve kiüt rajta a balkán, a hajópadló puha linóleum, helyenként kicsit koszos, nem minden működik úgy mint kéne, de sebaj, elférünk, és jó lesz, elvégre nem egy kanári szigeteki luxushotelbe akartunk menni, hanem egy kis időutazással kevert postszocialista világba, az meg teljesen megvan.

    A szállásadónk személyesen is jó fej, megnyugtatott, hogy bár a levegőben érződik az erdőtűz szaga, és olyan a szomszédos hegy innen mint egy kitörni készülő vulkán, de biztonságban vagyunk, bár egy kicsit őt is zavarja, hogy a kormánytagok most is luxusjachtot vettek közpénzől és nem tűzoltó helikoptereket, és emiatt nem nagyon halad az oltás már hetek óta, de hát ez van....😁

    Kipakoltunk, mindenki evett egy kicsit, mert nap közben azért nem vittük túlzásba, mi megittuk a megérkezős sört és bacardit, és minimális cuccal irány a part, nézzük meg milyen a víz meg a környék. Szóba se jött a pihenés, mert ha elalszok már délután, akkor 1,5 napra kiesek én is, meg Zsuzsi is, a srácok meg pörögnének, szóval megpróbálunk ébren maradni estig.

    A part tényleg közel van, egyből mellettünk apró kavicsos-homokos, napernyős ágyakkal ami 1 napra 15 EUR, ami nem sok. Egyet kibérelünk, és már megyünk is a vízbe, Arti persze mentőmellényben, snorkel szemüvegben, szóval búvárüzemmód ON. A víz a homok ellenére tiszta, és jó hideg, ami nagyon jól esik és éberen tart így az egész napos vezetés után. Nem is nagyon csinálunk mást, csak pancsolunk, meg körbejárjuk a kisboltokat ahol persze venni kell 2 üdítőt ami otthon nincs (chupa chupps nyalókás valami fertelem), de ha már a gyerekek kapnak helyi specialitást akkor én is megkóstolom az egyetlen Montenegroi sörmárkát 😁😁.

    Fél 7 körül tettünk még egy sétát a város felé a parti sétányon, bámészkodtunk a szocialista üdülők és nyugatias parti bárok világában, majd beültünk vacsizni 2 pizza, egy carbonara, és egy óriáshal társaságában egy panorámás teraszra. A kaja jó volt, a sör hideg, mehetünk fel a szállásra, persze csak 2 jégkrém után, aztán otthon még a srácok kommandósharcba kezdtek a szemben lévő háztömb egyik családjával, akik út közben hazafele lézerrel ránkvillogtak. A terasz hamar átalakult csatabázissá, ők is kihozták a kis lézert (nem is tudtam hogy Artúr elhozta a pointerét) meg 2 fejlámpát, az alufolia jó lesz pajzsnak szóval míg én az esti bejegyzésem írtam, ők itt ökörködtek, majd fél 10-kor kidőlt a banda, köztük én is.

    Kellemes megérkezés volt, reggel terv az első futás hogy felfedezzem, hogy mi hol van. Ha lesz hozzá erőm (2 kávé után még nem érzem de szerintem lesz 😁😁).
    Az első teljes napra nincs más terv, csak part és pihenés, szóval nem rohanunk sehova. Ránk fér ez is, kocsimentesen, csak a semmittevés.
    En savoir plus