A kötelező semmittevős-pihenős strandnap

A tegnapi igencsak kimerítő nap után mára más tervünk nem volt, csak csinálni a nagy nyaralásos semmit egész nap😁.

Szerencsére viszonylag sokáig tudtam aludni, így fél 8-ig semmi se történt az égvilágon, de az első kávém mellett hirtelen azt hittem álmomban eltévedtem és az Etna lábánál van a szállásunk. A teraszra kilépve ugyanis a szomszédos hegy mögött égő erdőtűz füstje pont olyan volt mint ha egy kitörni készülő vulkán lenne mellettünk. A második kávémra ezt már az agyam is felfogta, és gyorsan el is indultam futni (persze a hegy irányába), azonban fél 9 után itt már katlan forróságú volt minden, szóval nem mentem messzire. De legalább felfedeztem Sutomore partját egészen az északi végéig, majd továbbmentem egy sziklaszirt mellett, hogy keressek rajta valami ösvényt felfelé. Az nem volt, de a sziklaszirt nem is csak egy szirt, hanem egy 1,5 km hosszú sziklatömb, aminek elfutottam majdnem a végéig kiszáradt réteken és kihaltnak tűnt de valószínűleg inkább hajléktalanok vagy pásztorok által lakott kis betonkockákon át.

Miután újra kaptam levegőt, összekaptuk magunkat és irány a part. Tegnap láttunk egy étterem alatt egy kis placcot, ahol nem sima napernyők vannak (amit mindig elfújt tegnap a szél), hanem rendes, fix, nádtetős napellenzők, szóval rápróbálunk arra. Még ha több is picit az ára, legalább ott nem volt heringparty. Kb 3 perc a szállástól, és rajtunk kívül csak 1 pár volt ott, őket megkérdeztük. Itt is 15 EUR a 2 ágy 1 ernyő, és majd valamikor jön ki a pincér az étteremből, majd neki kell fizetni. Gyorsan be is foglaltunk 2 placcot, és a srácok rohantak is a vízbe.
Éjszaka lehetett valami szélvihar ami kihozta a hideg vizet a parthoz mert sokkal hidegebb volt mint tegnap, de ha mozog az ember hamar meg lehet szokni. Nemsokára a pincér is megjelent, és mivel mindjárt dél, és ma más dolgunk sincs, gyorsan rendeltünk is a napágyak mellé egy sört, egy gintonicot és két spriteot. Úgyisegyszerélünk nem?

A nap további része úszkálással, parton fetrengéssel, olvasással telt, majd kicsit később a srácok kitalálták hogy bemennek a szomszédos kis öbölbe halakat fogni az Artúr kis hálójával. Zsuzsival úgy voltunk vele, hogy ez most leköti őket egy darabig, szóval rendeltem még egy sört, de még ki se hozták, ezek már egy mini halacskával a poharukban tértek vissza 😁😁. Szóval nem csak fél óráig hanem sokkal tovább tartott a halászás, mert folyamatosan újabb és újabb halacskák költöztek a pohárba, majd a sörös korsóba is (persze csak miután megittam belőle a sört. Azért mindennek van határa 😁😁)

Közben ebédre szereztünk egy kis gyümölcsöt, meg lehoztuk a tegnap kimaradt rántott husikat, fasírtot, és komótosan eszegettük egy darabig. Közben Brúnó kiszúrta hogy a közelben a helyi fiatalok egy vízben álló sziklacsoportról ugrálnak a vízbe, így odaúsztunk mindannyian (pontosabban Arti odatutajozott a gumimatraccal), és megnéztük a helyet, de akkorák voltak a hullámok, és olyan meredek volt a szikla széle, hogy végül nem engedtük a próbálkozást, mert ebben nincs tapasztalata, és még engem is nekicsapott párszor a hullám a szikláknak, nem hogy őt. Szóval vissza a partra, még ott megmásztunk egy kisebb sziklát nézelődni, aztán irány a szállás, kis pihenés, átöltözés céljából.

Tegnap hazafele egy közeli étteremben azt mondta a megállítós pincér, hogy náluk van a legjobb kaja, ha nem ízlik nem is kell kifizetni, szóval megígértük neki, hogy ma leteszteljük. A kilátás gyönyörű, közvetlen a parton, akkor lássuk kell e fizetnünk. Artúr megint halat kért, Brúnó pizzánál marad, Zsuzsi csevapcsicsát kóstolt, én meg kértem egy Montenegro stake-et ami betekert sertéshús roston, a közepén sajt meg sonka. Amíg vártuk a kaját lement a nap is, meg láttuk a tűzoltó repülő hogy száll le a tengerre vízért, szóval eltelt az idő amíg vártuk a kaját. Hát az igazság az, hogy nehéz lett volna azt mondani nekik hogy nem fizetünk, mert nem volt jó, hiszen 4 kis csevapon kívül (ami 10 volt mikor felszolgálták) nem maradt semmi.

Kaja után még egy nagy séta az északi partvégig amerre reggel futottam, végignéztük a bazárokat, belestünk az összes dizsibe meg night clubba, és megvolt a kötelező fagyi is. Rengeteg ember, mindenki nézelődik, látszik ki megy a dizsibe mert itt még full puccba vágják magukat a csajok (csillogóvillogó flitterek, kisruhák, parfümfelhő mögöttük), szóval zajlott az élet. Mire hazasétáltunk 10 óra is elmúlt szóval mára vége a napnak, már csak én ülök a teraszon a fröccsömmel, hallgatom a buli felszűrődő zaját és írom a blogot....

Pihenés teljesítve😁😁Baca selengkapnya