Montenegro,egy régi-új úticél

Na ma eljött az ideje az első kimozdulásnak, amikor végre elszakadunk kicsit a strandolástól, és a semmittevéstől és elkezdünk világot látni, megismerkedni Montenegró tájaival.

Előtte azért reggel, mivel irtó korán felébredtem, csak megpróbáltam átfutni arra a kis partszakaszra az erőd sziklatömbje, a Golo Brdo mögött, amit Zsuzsinak dobott fel a chat GPT, hogy nyugodt kis strand van ott. Mivel már 3/4 7kor elindultam, még nem tűzött a nap a kihalt rétre, ellenben a természet szó szerint elém állt méghozzá 8 disznó és egy tehén társaságában, akik teljesen ellepték az ösvényt és mivel picimalacok is voltak velük, inkább nem kockáztattam a megijesztésüket és visszafordultam. Van még pár napom, egyszer majd csak sikerül😁😁. A másik irányban úgyis csak a főút mellett lehetne futni, szóval csak erre tudok menni.

Fél 8-kor ébresztő a csapatnak is, hosszú nap vár ránk, szeretnénk időben elindulni. Első uticél a Čučuci vízesés Bečići felett (imádom ezeket a csicsicsucsi neveket 😁) . Igazából fogalmunk sincs mi lehet ez, de tegnap amikor ránéztem a térképre megláttam a nevét és a google fotók alapján szép lehet. Addig meg lehet bámészkodni a tájat a kocsiból, mivel mindig nagy a forgalom és amúgy is 50 km/h mindenhol szinte a korlátozás, mert egymást érik a falvak, ahol meg nem, ott kanyargós szerpentin van, szóval időnk mint a tenger arra, hogy bambuljuk a tengert és a partokat. Nagyon szép panorámás út visz végig, és még az erdőtüzek nyomai is felfedezhetők több helyen.

Kocsival Bečićitől északra kis, keskeny utcán visz felfele a waze, aztán rá akar vinni egy sziklás hegyi útra, de már csak pár száz méter elvileg az út vége, szóval félreállunk és séta indul. Kicsit kaptatós az első 400 m, de a kilátás kárpótol a forróságban mászásért. Aztán, ahogy felérünk a felső parkolóba 2 párocska is ott tanakodik, hogy mi legyen, mert az egyikük most hallotta, hogy ugyan megvan a vízesés csak épp nem esik benne a víz mert teljesen ki van száradva. A másik párocska is mutatja a fotót, hogy épp csak csörgedezik valami a sziklafalon. Kis tanakodás után úgy döntöttünk, hogy ha már feljöttünk, nem megyünk el anélkül, hogy saját szemünkkel is látnánk, hogy tényleg nincs mit nézni. Kis piros jelzés mentén indulunk neki, de hamar meglátunk egy táblát amire az van írva: Waterfall is NOT here!!! Azaz a vízesés nem itt van, ez valaki magán telke. Másik ösvény után nézünk, ahol elsőre szintén valaki kertjében kötünk ki, de aztán sikerül megkerülni, és bejutni a fák közé. Vörösagyagos, sziklás, kacskaringós kis utacska, legalább árnyék van ha már víz nem is lesz, aztán egyszer csak csobogást hallottunk. Először Artúrt gyanúsítottuk meg hogy pisil, de nem. Valahol víz van. Aztán egy kanyar után, egy sziklaszirtekkel körülvett kis zöld tó jelent meg szó szerint a lábunk alatt, ahol bár nem nagy elánnal, de azért mégiscsak van némi vízereszkedéses vízesés szerű képződmény, ami egy sziklahasadékban kis tóvá bővül, majd vánszorog tovább. Kicsit meredeknek tűnik a széle, de nincs az az isten hogy ne menjünk le mellé. Brúnó a vízesésen mászik le, mi pedig a 90 fokosnak tűnő, de amúgy csak kb 80 fokos, viszont rétegesen kivájt sziklafalon ereszkedünk le a partra. A víz jéghideg, de a levegő meg perzselően forró, szóval fürdőgatyát elő, irány a víz. Legalább 20 percig csak a miénk volt a kis krátertó, és rajtunk kívül csak pár béka próbált víz felett maradni, de aztán egy 7 gyerekes család is rátalált az ösvényre, és mivel láthatóan nem csak idetévedtek, hanem hosszú távú bérletre gondoltak napernyővel, úszógumikkal, így feladtuk a harcállásainkat és összeszedelőzködtünk, hogy megnézzük lentről is a vízesés alját.

Ösvényre vissza, hegyről lejjebb, kőfejtőn keresztül irány az alja, de Brúnó persze papucsban akkorát vágódott, hogy a fél lába sebben fürdik, nem vízben. Megtaláltuk persze az alját is, de itt tényleg ki van száradva, és kis csepegéses víztócsáktól és kb 60 életéért küzdő rákocskától eltekintve nincs semmi. Szóval irány a kocsi, és a mai második állomás, Budva.

Budva az Adria egyik legrégebbi települése, több mint 2500 éve alapították, és az óvárosa egy igazi mediterrán sikátortenger. Az odaút alatt mind a 2500 évet amióta megvan végig tudtuk gondolni, mert olyan dugó volt, hogy szerintem az első letelepülő őslakos család szamárháton is megelőzött volna minket. Nesze neked 260 lóerő. Csak 2x jártuk körbe a várost mire találtunk szabad parkolót, de itt azért szépen kijött a helyiek zsenialitása és túlélési ösztöne. A parttól nem messze épül egy óriási hotelkomplexum. Egy része már betonfalak rengetege, de a nagyja még kb a földszint magasságában jár az építésben. Viszont mivel kezdik a mai nagy épületkomplexumokat? A mélygarázzsal. Az meg ugye már áll akkor, mikor még felette semmi más, szóval gyorsan betettek egy bódét egy kavicsos szervízútra két sorompóval, elhordtak annyi építési törmeléket, hogy leférjen egy autó és kész is a parkolóház 1,5 EUR/óra díjért. És még nem is a napon állsz 😁😁 Még hogy a Balkán elmaradott, ez a sok hülye nyugatinak eszébe se jut.

Kocsi lerakva, irány az óváros, végig a parti sétányon. Út közben kiderült, hogy Brúnó természetszeretete sokat erősödött mostanában, mert sikerült a papucsban megint magához ölelnie az anyaföldet (amikor elcsúszott újra), de hamar továbblendültünk és már bent is voltunk az óváros kapuján belül. Igazi kis gyöngyszem, kacskaringós sikátorok, mindenhol vagy étterem, vagy bazár, és szinte tapintható a 2500 év történelem. Találtunk 3 kis templomocskát, ( a Keresztelő Szent János templomot, a Szentháromság szerb ortodox templomot, és a Szűz Mária kápolnát ami mostanra már képtár lett), mindbe bementünk, és bejártuk az egész belvárost keresztbe kasba. Közben vettünk egy kis helyi bureket, benéztünk egy csomó bazárba, majd kimentünk szó szerint egy kis hátsó kapun a tengerpartra, mert az óváros tövében van egy szabadstrand. Kicsi fürdés, kicsi hűsölés, aztán megláttunk a szemközti szikla tövében egy gyalogos ösvényt, szóval elmentünk arra is, hogy hová vezet. Gyönyörű panoráma a tengerre, de a végcél egy újabb strand, szóval elindulunk a kocsi felé. Út közben egy kikötő melletti kávézóban felfrissülünk, ki-ki igényei szerint kávéval, limonádéval, chicken burgerrel, és mehetünk tovább.

Volt még egy megálló betervezve mára, Sveti Stefan, ahol egy szigeten a városka mellett van egy óvárosi rész, amit csak egy keskeny híd köt össze a parttal, azt még meg akarjuk ma nézni. Felülről már láttuk, menjünk le oda is. Direkt egy kisebb utat választottam, hogy többet lássunk a környékből, de mint kiderült az egy keskeny erdei "kocsiösvény", szóval én csak annyival láttam többet, hogy hol férünk el és hol nem, de végül odaértünk....volna, ha nem lett volna tele a parkoló, és nem csak egyenként lehetett volna bemenni mikor valaki kijött. Sebaj, elég gyorsan haladt ahhoz képest, kocsi lerakva, irány a sziget. Vagyis irány az volt, csak nyitott kapu nem, mert mint kiderült, 2009-ben a kormány 30 évre bérbe adta valami magán befektetőnek aki egy ideig egy 5 csillagos hotelt üzemeltetett itt, de már az se megy, szóval a sziget ZÁRVA. Pedig egy 15.századi halászfalut is láthattunk VOLNA ma, és tuti szép és hangulatos lett VOLNA 😁😁 De azért ìgy is szép volt, és persze ha már itt vagyunk akkor itt is kiszúrtunk egy hegyi ösvényt, ahova fel is másztunk, és nagyon szép kilátás volt több öbölre is út közben. Gyönyörű ez a táj, meg ezek a kis öblök, volt mit nézegetni.

De mostanra elfáradtunk, nem kersünk új uticélt, irány haza. Út közben egy supermarketben feltöltöttük a sajt, sör, bor, és édesség készleteket, itthon csináltunk gyorsan egy spagettit, és a teraszon megvacsoráztunk, aztán a fiúk kitalálták hogy menjünk még le a sétányra kicsit bámészkodni, meg koktélozni valami part menti bárba, szóval még lementünk egy körre a tengerpartra. "Koktélparty" pipa (előre bekevert, kis üveges Sex on the beach, ami mán mán nyugat, de mégiscsak vadbalkán), óriás nutellás palacsinta elfogyasztva, aztán még otthon a teraszon egy kis beszélgetés, és fél 11-kor már talán le is fekszik a csapat 😁

Holnap megint mászkálós nap lesz, átmegyünk Bar-ba, olajfát nézünk, és lehet hajókázunk egyet. Reméljük kevesebb sebbel és kevesebb volnával leszünk gazdagabbak megint 😁Читать далее