Újra itthon- Home sweet Home

Mivel mára is esős időt mond, és mert már nagyon messzinek tűnik, hogy elindultunk otthonról, este úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk elindulni hazafele időben.

Ez persze nem azt jelenti, hogy kora reggel felkel a család, de legalább még egy futás belefért a Lovasi dombok közt, aztán 10 körülre összeszedtük a cuccainkat (újra), bepakoltam a kocsiba (újra), és nekiindultunk (újra) 😁
Előtte még Liliéknél felvettük a cuccainkat amiket este nem volt kedvünk hazacipelni, meg elraktunk egy nagy adag barackot amit tegnap szedtek le a srácok, és elindultunk hazafelé.

Pest környékén kezdett el szakadni az eső, ami aztán haza is kísért minket, de kicsivel több mint 3 óra alatt hazaértünk, megálló nélkül persze, mert a srácok ugyancsak megedzőttek mostanára a 3-4 órás szakaszokkal😁. Nagyon jól bírták végig ezt a rengeteg utazást, szóval lassan tényleg el lehet gondolkozni a távol-keleti túrákon is, mert elvannak 10-12 órát a repülőn is ezek után.

Gyorsan kikaptunk mindent a kocsiból, aztán Artival még elmentünk Burgiért a panzióba, mert hát ugye vele teljes a hazatérés, és most az autó helyett a mosógép megy majd 2 napig, mi pedig megpróbáljuk kipihenni a pihenést 😁

Nagyon szép helyeken jártunk, rengeteget ültünk kocsiban, és megerősödött az emlék miszerint Montenegró a nyugatiasodó balkán de még mindig közelebb a balkánhoz mint a nyugathoz. Szerencsére, mert így sokkal vadregényesebb, kevésbé túlszabályozott és ráadásul jelentősen olcsóbb is az ott töltött idő.
A Kotori öbölbe végül nem jutottunk el, de legalább lesz miért visszamenni majd egyszer, ellenben beiktattunk egy Szarajevói megállót, ami szintén nagy élmény volt mindenkinek.

A gyerekeket megkérdeztük a kocsiban, mi volt a legjobb az úton, Brúnó a kis strandunkat nem fogja sose elfelejteni, Artúr az egészre emlékezni fog mert minden jó volt, nekünk Zsuzsival talán a kiszáradó de még pancsolásra alkalmas eldugott vízesés volt a legemlékezetesebb.

Szóval szép volt, jó volt, sok sok időt töltöttünk együtt, de vége lett, és már mindenki vágyott a saját kis otthonunkba vissza (kivéve Brúnót, Ő Szarvasra vágyik vissza).

És a szokásos statisztika a végén:

- Összesen 2.275 km került az élménydobozunkba, ez alatt láttuk fél Magyarországot, Szerbiát, Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát, és egy kicsit még Horvátországot is.
Szép nagy kört tettünk!!!

- A 2.275 km alatt több 2.232 percet ültünk autóban, ami 37,2 óra vezetés és ücsörgés.

- Megtettem gyalog 195.650 lépést,

- Ami 153,32 km lábon, ebből 30,64 futva

Ismét szép nagy számok egy rakáson, most egy kis időre meglennék autó nélkül is 😁
De sebaj, pár nap regenerálódás, és tervezhetjük a következő kalandunkat, ezt itt most lezárjuk.Baca lagi