Bne ‘Atarot

Jelentem szerencsésen megérkeztünk Tel-Avivba a Ben Gurion reptérre. Szerencsére az úton nem volt semmi gond, mindketten imádták fentről a napfelkeltét és a felhőket, de még a turbulenciákra is az volt a reakció hogy HUHUUUUU HULLÁMVASÚT!!! De azért nem baj hogy Brúnónak tegnap letöltöttünk vagy 15 könyvet ebookra, mert egyet el is olvasott az úton. Szóval ezt is túléltük.

Mi már tudtuk de a gyerekeknek nagy meglepetés volt hogy ez nem egy Debrecen Airport méret. Nagyjából 2-2,5 km míg kijutsz a repülőtől a kijáratig, amit szerencsére mozgó járda is segít így a srácok is tempósan tudtak haladni.

Aki még nem járt itt annak fontos infó lehet, hogy az Izraeli reptéri szabályok kicsit èrtelmetlennek tűnhetnek de mindennek oka van.

Ahogy lejösz a gépről van egy előzetes utlevél ellenőrzés, aminek a végeredménye egy nyomtatott kék kártya a fotóddal és alap adataiddal ( egyfajta vízum). Szerencsére mostanra itt is sok mindent automatizáltak, van egy csomó útlevél leolvasó (de csak ha már biometrikus az útleveled). Nem is mi lettünk volna ha mind a négyünknek működik a leolvasó. Artit persze nem tudta lefotózni, leszakadt a rendszer szóval be kellett állni a manuális sorba ami nem gyors. De legalább közben megtudtuk hogy bárki aki először jön Izraelbe automatikusan a manuális sorba kerül ellenőrzésre.

Na szóval a kis kék papír kell ahhoz hogy kigyere a repölőtől a terminálba. Akinek van az elindulhat keresztül a terminállabirintuson az útlevélellenőrzésre ahol megnézik még 1x az útlevelet majd adnak egy rózsaszín papírt pass board felirattal. Ezt 2 méterrel arrébb kell felmutatni, mert ez igazolja hogy megnézték az utleveled, majd 3 méter múlva meg egy kapunál leolvassák az eredetileg kapott kék vízumot és már át is jutottál a bőröndödhöz. Onnan már csak 3 kanyar meg vagy 500 méter és kint is vagy. Egyszerű nem? 😀😀

Áldottam az eszem hogy a hajnali 3 fokban póló-pulcsi-vékony kabát mellett döntöttem, mert ahogy kiértünk 28 fok, verőfényes napsütés. Na ezért is jöttünk ide...
Kisebb egyeztetés után megtaláltuk azt a parkolót ahol már a rokonok vártak ránk, szóval irány Bnei Atarot, egy kis Mosav (falu) Tel-Avivtól nem messze.

Barátkozás a kutyusokkal, rokonok és ismerősök váltott beköszönése míg eszünk, aztán gyorsan ellenőríztük hogy a gránátalma már leérett, a narancsnak meg még kell egy kicsi, de a trambulin müködik ( a családban 8-9 gyerek lakik egy blokkon belül szóval minden van)

Mivel korai kelés volt, és a repülőn a 2 gyerek nem akart pihenni, próbálkozunk egy délutáni sziesztával. Hátha...Read more