Goderich - 9 mile creek

Sikeresen megérkeztem Londonba, Torontón keresztül repültem. Életem legkisebb repülőjével utaztam, néhol emlékeztetett a hullámvasútra, ahogy dobált minket a szél. Hamarabb odaértem, mint a Joni, aki az USA-ból érkezett bérelt autóval. Internet minden hol van, így könnyen kommunikáltunk.
Egy bő óra autókázás után megérkeztünk Erikhez. Kicsit világ vége hangulatom volt az úton: kocsik alig jártak erre felé, viszont a táj, ami láthatólag mezőgazdaságra épül, igazán nyugtatóan hatott rám. Erik egy csodálatos hangulatú völgyben lakik, amolyan régi angol kertre emlékeztet a hangulata leginkább a szépen rendben tartott kerttel, sok virággal, Viktóriánus kor idéző házzal. A hangulatomat biztos fokozta a napsütés is, ami végig elkísért az utunkon idáig. Jó látni Eriket, örülünk egymásnak. Sokszor az ember évekig készül valamire, aztán egyszer, amikor megtörténik, belegondol, hogy miért is kellett ennyi ideig várni rá...
Erik főzött ránk, körbevitt a területen - a kert végében található patakban lazacok úszkálnak, és le is mentünk a Huron tó partjára sétálni egy nagyot. A nagy tavak egyike mellett vagyunk. Felülete Magyarország fele :-). Szeles délutánt fogtunk ki, erőteljesen hullámzott a tó, mintha tenger mellett lettünk volna. Elvitt az anglikán templomba is, ahol zenél, majd megnéztük a naplementét 21:00 magasságában a tó partján... Szép napunk volt.Read more