Camden Market, Hamleys,m&m's, Lion King

Nem tudom, hogy tudunk 2 gyerekkel ennyi mindent besűríteni egy napba, de valahogy csak megoldottuk, még akkor is, ha Arti szemét már ki kellett támasztani hazafele a metrón, mint Tomnak a Tom&Jerry-ben.

Na de kezdem az elején....
Ma volt az egyetlen olyan programunk, ami miatt estig bent kellett maradni a városban, szóval úgy döntöttünk, délelőtt laza kis séta a Camden Marketen, aztán kis pihenő, egy két bolt (egy nekik, egy nekünk) kis séta a ChinaTown-ban vacsival majd színház. 19:30-tól Lion King a Lyceum Theatre-ben. Na és mi lett a valóság? 23.000 lépés, és este 11 órai hazaérkezés...

Reggel tényleg azzal nyitottunk, hogy elmentünk a Camden Markethez metróval. Az egész egy régi istállókomplexumból van átalakítva, a boltok konkrétan a lovak karámjaiban vannak, és irtó hangulatos az egész. Egy kicsit átmenet a török bazár és az angol elegancia között azzal, hogy az elegancia inkább a régi domborműves ajtókon van, a többi meg a bazár 😄😄. Hamar elvesztünk a boltrengeteben, körbesétáltuk az egészet, közben nézelődtünk a boltokban, reggeliztünk kicsit, és a helyi dolgozók segítségével megtanultuk, hogy lehet belógni a fizetős WC-be fizetés nélkül a forgókarok félállásban tartásával 😄😄. Többször megállapítottuk már, hogy amúgy tök segítőkészek meg kedvesek itt az emberek, most is két árús rohant kifele a wc-ből, hogy nehogy kifizessek fejenként 1£-ot pisire, van egy varázslat, amivel be lehet lógni 😄. Vettünk néhány emléket, én egy csudiszép sárga sitykát (amit azóta le se akarok venni mint egy kisgyerek), és el is telt a délelőtt. Még átsétáltunk a csatorna felett és a metróhoz végigsétáltunk a Camden Highstreeten, ami tök mókás, mert minden házra van festve valami, meg mindenféle 3D cégérek vannak a falakon, és színes/vicces/érdekes az egész utca. Közben, mivel a Marketen kiderült, hogy mind a 2 magunkkal hozott papírpénz (50+5£) már szó szerint kiment a divatból, próbáltuk egy bankban átváltani új Fontra, de csak postán lehet, szóval marad egyenlőre emlékbe (nem értem miért kell ilyen sűrűn cserélgetni a pénzeket, 12 éve még jó volt, most miért nem lehet elfogadni? 😄😄)

Innen elindultunk vissza a szállásra, hogy beiktassunk egy óra pihenőt, mert fáradnak rendesen a srácok, és nem akarjuk őket estére teljesen kikészíteni, szóval metró, aztán jó hosszú utazás emeletes buszon, és már haza is értünk.

Egy óra pihi, aztán vissza a metróhoz, irány a Regents street, azon belül pedig a Hamleys. Ez egy 7 emeletes játékbolt, ami még véletlenül se volt tervbe véve, de 3 napja azt hallgatjuk a fiúktól, hogy látták a neten és az maga a földi paradicsom (nekik, nekünk a kénköves pokol), szóval engedtünk a nyomásnak, kapnak bent 1 órát és 10-10 £-t, válogassanak. Mondanom se kell, teljes extázis volt, ahogy beléptünk, szerintem a koronaékszerek se érdekelték volna őket jobban mint ez a 7 emeletes szörnyeteg. Mert tényleg az, minden szinten játékok tömkelege (szerencsére van egy baby, meg egy lányos szint, azokat gyorsan átugrottuk). Mi felülről indultunk lefelé, és persze közben ment az alkudozás hogy a 10£ nem lehetne e mégis 30 vagy 35, de kitartottunk. Tényleg, mint ha benyelte volna őket ez a rengeteg játék, de szerencsére pont a millió lehetőség miatt a döntés nem hogy könnyebb volt, de majdnem lehetetlennek tűnt. Végül 2 beltéri bumeránggal, és sok sok örömmel, hálával, és némi lemondással szabadultunk ki a játékmonstrumból.
Akkor most Apa jön, irány a közeli m&m's bolt, ami csak 3 emelet, de CSOKIIIII!!!!. Szóval át is sétáltunk ide. Ahogy beléptünk megcsapott a csoki és csokisminden illata, szóval nem volt könnyű határokat szabni. Van egy teljes fal, ami tele van m&m's csokikkal, kölönböző ízekben, szín szerint válogatva, meg méret szerint, és kis zacsiba tudsz magadnak válogatni 4£/100 g áron. És persze mondanom se kell, hogy ez az igazi szülői kihívás, hogy úgy kell a mennyiségre meg az összes kiegészítőre határokat húznod, hogy te magad mindent IS beraknál a kosárba. Végül megálltunk 400g vegyesen összerakott mogyorós/sóskaramellás m&m's csokinál és otthagytam az m&m's mamuszt, pólót, melegítőt, sütőformát, csészéket, sapkát, és még a karácsonyfadíszeket is. Egyszer még visszatérek és kimentem őket rabságukból, de egyenlőre maradnak 😄

Mire itt is végeztünk kezdett sötétedni, szóval bementünk a szomszédos Chinatown negyedbe bámészkodni és sétálgatni, de mivel közel van az Outernet London is, ami egy fényekkel/ledfallal megspékelt látványosság, azt se akartuk kihagyni, szóval elmentünk oda is egy kicsit. Legalább pihentünk egy 15 percet a földön fekve, a fényeket bámulva. Innen újra Chinatown, ma itt vacsizunk. Zsuzsi kiszúrt egy kis kifőzde kinézetű helyet, ahol sok kínai volt ami azt jelenti jól főznek, mert külföldön a kínaiak nem esznek ám meg bármit. Be is ültünk, kicikínainéni kihozta az étlapot (szerencsére fotókkal), és rendeltünk egy nagy adag kaját vegyesen. Igaz a tévhit, (szóval nem is tévhit) tényleg oda érdemes beülni, ahol az adott náció is hajlandó enni, mert irtó finomat ettünk. Volt tészta, rizs, csirke több féle elkészítéssel, marha, pirított bab, és tavaszi tekercs, pálcikával elcsipegettünk mindent az asztalról.

Még volt több, mint egy óránk a színházig, így elmentünk a közeli Leicester Square-re megnézni a Harry Potter és Tapsihapsi szobrot, innen átvágtunk a Goodwins court-on ahol a Harry Potter egyes jeleneteit forgatták, betévedtünk egy óriás könyvesboltba, és még koncertet is hallgattunk a Covent Garden Marketen mire elértünk a Lyceum Színházba az előadásra.

A színház épülete óriási, irtó magasra kellett felmászni, hogy elérjük a helyünket, és már alig vártuk, hogy elkezdődjön az előadás, amire érdemes is volt várni. Brutálisan jó énekesek, remekbe szabott jelmezek, hatalmas színpad, látványelemek és geg-ek 2 felvonásban. Teljesen magával ragadott mindenkit, még Artúrt is, aki ugyan a prózai részek szövegét nem értette, de csak 3x kérdezte meg mit mondtak, és csak nézte tágra nyílt szemmel, és hallgatta hegyezett fülekkel az előadást. Hatalmas élmény volt mindannyiunknak, és ahogy elnéztem őket, nekik is fontos része lesz a jövőben minden Londoni kiruccanásnak egy színházi előadás, mert tényleg felejthetetlen élmény volt.

A végére azért rátört a fáradtság a fiúkra, szóval a legrövidebb úton irány hazafele, ami 10 perc séta, 10 metró megálló és 11 busz megálló volt 😄😄. Arti a metrón már vagy 3x elszundított, de tartotta magát, majd itthon kitalálta hogy mindenképp ki kell próbálnia a bumerángot, szóval fél 12 volt mire ágyba kerültek.

Hosszú, de nagyon tartalmas és élménydús nap volt. Holnap már el kell hagynunk ezt a szállást, reggel becuccolunk egy csomagmegőrzőbe, aztán irány a Science Múzeum. Ha már lúd, legyen kövér, lesz még 4 napjuk aludni az őszi szünetben 😄😄Read more