1 nap Santander

Igaz, hogy második próbálkozásra, de tegnap sikerült jegyet vennem a 8:15-s buszra Santanderbe. Elsőnek csak 10:30-st láttam de aztán rájöttem hogy csak azért mert nem mára, hanem holnapra kerestem 😁

Szóval reggel megint kelés időben, megint összepakolás (bár így, hogy alig voltam a szálláson nem sok mindent pakoltam ki), és séta indul a buszállomásra. Közben elbúcsúztam San Vicente-től és a Lebaniego útvonaltól, és 1,5 óra ücsörgés a buszon. Közben legalább volt időm keresni szállást ma estére, először arra gondoltam, hogy keretes szerkezethez híven ugyanoda megyek, de végül a szomszéd utcában találtam egy másikat pár EUR-val olcsóbban. Hotel, szóval 1 estére jó lesz bármilyen is, de ez is közel van a buszállomáshoz. 😁 Ez 2 okból volt fontos. Egyrészt holnap reggel megyek tovább Bilbaoba, másrészt le akartam tenni a táskámat a recepción, hogy kivételesen ne azzal mászkáljak egész nap. Ezzel el is telt vagy 7 perc az útból, szóval elkezdtem kijavítgatni az elírásokat a Pingvinben, mert mire könyv lesz belőle legalább a nagyját szeretem megtalálni az elírásoknak 😁

Fél 10-re Santanderben voltam. Első benyomásom az volt, hogy így, világosban sokkal kevésbé elhagyatott és ijesztő mint éjszaka meg hajnalban 😁. Gyorsan elsétáltam a szállásomhoz, letettem a táskámat, és nyakamba vettem a várost meg a pulcsimat. A buszon megkérdeztem azért az AI-t mit érdemes itt megnézni ha csak 1 napra jösz.

Santander múltja a római korig nyúlik vissza, aztán kiürült de a XIII. században újra benépesült és kereskedelmi jogot kapott, amitől nagyon elkezdett fejlődni. Aztán 1893-ban egy dinamitokat szállító hajó robbant fel a kikötőben így először az semmisült meg majd 1941-ben hatalmas tűzvész volt, így szinte az egész leégett és újra kellett építeni. Szóval ezeréves múlt ide vagy oda, de túl sok látnivaló nincs 😁. Szóval Gemini baráném azt ajánlotta nézzem meg a katedrális, a parti sétánykokat meg ha van kedvem, a Magdalena félszigetet, aztán meg egyek valamit a Cañadio téren mert ott nagy a nyüzsgés 😁Ja meg van egy lift a városban ami felvisz a legmagasabb pontra, egy kilátóba.

Szóval kicsit újragondoltam amit javasolt. Először elindultam visszafele az El Camino Norte útvonalán (az itt keresztül megy), így el is jutottam egy alagúton keresztül a Santander katedrálishoz. Zarándokoknak ingyenes, szóval bár én nem itt zarándokoltam, azért bemegyek és megnézem. Belül kis kerengő, aztán 2 egymásra épített gótikus templom egyben. Nagyon szép egyébként.
Innen továbbmentem az El Camino jelzéseket követve és kiértem az óceánpartra egy parkba a Centro Botin-hoz. Természetesen egyből a víz felé vettem az irányt és végigsétáltam a parton. Itt a Camino követésem véget is ért, mert az út az óceánba vezetett, ide hajóval érkeznek a zarándokok (pont jött is egy csapat mikor ott voltam), szóval nem követem tovább. Viszont a partot igen, akkor megnézem a strandokat meg a Magdalena félszigetet. Végigmentem a park mellett a parton, aztán a kikötő után végignéztem, ahogy egy csapat gyerek vízre ereszti a kis gyakorló vitorlásokat. Elmentem egy egyetem mellett, aztán egy kutyás strandon néztem, ahogy játszanak a kutyik egymással meg a hullámokkal.

Így jutottam el a Playa de la Magdalena-ig, ami egy több kilométer hosszú homokos strand. Bár még nincs túl meleg, a víz meg kifejezetten hideg, de úgy döntöttem a víz mellett/benne sétálok végig. Cipő, zokni le, nadrágszár felhúz és már fagyott is le a lábfejem a vízben 😁 Így sétáltam el egészen a Magdalena félszigetig, ami egy szép, parkosított terület, néhány kilátóponttal, a tetején meg egy kastéllyal, ami a spanyol királyi család nyári rezidenciája volt régen. Ennek megfelelően óriási és csicsás, de hát a királyok már csak ilyenek.
Innen elindultam a félsziget túloldalán lefelé, van ott valami belső tó. De előbb volt egy "hajókiállítás" a parton. Aztán ott volt a belső tó, de feltűnően sok kerítés meg ösvény vezetett mellette és elég sokan álldogáltak az egyiknél. Mikor odaértem megláttam miért, 2 gondozó éppen etette a kisfókát meg az anyukáját 😁😁Igen, fókák voltak a kis belső tavakban, a 3 tóban összesen 9 fóka. Elnézegettem milyen cukin játszanak, meg úgy próbálnak kinézni a medencéjükből hogy fel-fel ugrálnak. Nagyon cukik.

Ahogy továbbmentem a következő strand felé rájöttem, hogy mindjárt 1 óra és még ma nem ettem semmit, szóval megálltam egy étteremnél aminek a terasza az óceánra nézett és ettem egy Ibériai Jabón krokettet ami krokett csak van benne sok sonka meg valami szósz. Finom volt, meg a sör is mellé amit kértem.

Ebéd után irány az El Sanrdinero strand, ez is nagyon felkapott környék. Itt is lementem a homokba, de most cipőben mert nagyon macerás volt visszahúzni a homokos talpamra, de így se volt rosszabb. A strand túlvégén megálltam nézni, ahogy egy csapat gyerek épp szörfözni tanul, aztán megláttam még egy kiszögellést a parton. Ránéztem, van ott valami kilátópont a Miradour de Cabo Menor, hát menjünk fel. Szép kis sétány visz ki egészen a szigetcsúcsig, közben több öböl, az egyikbe le is mentem és kimásztam a sziklákon egészen a víz fölé, majd a legvégén kimentem egész a szigetcsúcsig olyan sziklákon, ahová a gyerekeket sose engedném fel. De olyan szép volt és vonzott magához, nem tudtam kihagyni 😁

Ezután már nem mentem tovább, elindultam visszafele. Úgy döntöttem megnézem azt az üvegliftet amit ajánlott az AI. Térkép elő, az út egy egyetemi sportparkon megy keresztül, szóval előbb oda megyek, de amíg lehet szigorúan a parton 😁.

A sportpark szép nagy terület volt, onnan az egyetemen át vitt ki az út sok sok lépcsőn. Azt még nem írtam de Santander az óceánparttól nagyon hirtelen emelkedik felfele, egy dombtetőre és köré épült, ezért nagyon sok a lépcső meg a kapaszkodó. Viszont most egy olyan dolog jött elém, amit ritkán látok, de itt tök sok van. Tele van a város szabadtéri mozgólépcsőkkel meg mozgó járdákkal, mint a reptereken 😁. Egy ideig felvitt a mozgólépcső, aztán kisutakon kavarogtam tovább felfelé, mígnem egy kis toronyhoz értem. Gondoltam felmegyek megnézem hol van már az a lift. Hát kiderült, hogy én a lift felső szintjéhez jöttem fel, szóval a toronyban magasabban voltam mint a lift, felmásztam a város tetejére kb. 😁. De a kilátásért megérte, és lefele is tud vinni az a lift.
Innen elindultam vissza az "óvárosba" sok vicces falfestmény mellett, és leértem a Plaza del Principe-re, a főtérre. Innen tovább kavarogtam, találtam pár templomot aztán visszajutottam a katedrálishoz. Itt leültem egy kicsit, ittam egy kólát meg egy sört aztán az alagúton át visszamentem a szállásra átvenni a szobám, meg pihenni egy fél órát, mert már 21 km-t mentem ma is.

A szoba egyszerű hotelszoba, kis pihenő, aztán megint nyakamba vettem a várost, mert még ajánlott egy terecskét az AI ahol elvileg jó éttermek vannak. Nem akartam egyből oda menni, inkább elkezdtem bebarangolni az óvárost. Nem volt egyszerű mert hogy kb nincs. Van pár régebbi épület, meg terecske, de eléggé szétszórtan egymástól, és egyik tèren sem volt az az óvárosi hangulat tele èttermekkel, csak itt-ott egy egy hely, és vége. Próbáltam keresni ajándélboltot valami caminós emlékért, de az egész városban nem volt semmi ilyesmi sehol, viszont így bejártam az egészet. Közben találtam egy régi piacot, ami most gasztrobár, és tök jól néz ki de nagyon meleg van bent szóval nem itt fogok enni. Végül 2 óra sétálgatás után, mikor már minden kisutcába benéztem, de egyik sem fogott meg annyira hogy beüljek ott enni (főleg hogy a legtöbb az halas hely volt) meguntam, és az első helyen ahol megláttam kiírva hogy pizza, leültem és kértem egy margarita pizzát. Közben megvettem a buszjegyemet reggelre Bilbaoba, 8kor indulok, szóval vissza is jöttem a szállásra lepihenni.

Végül az első pihenős napomon csak sikerült 29 km-t megtenni. A város zaja zavaró volt de a nap nagy részét az óceánparton, meg parkokban töltöttem, az meg nagyon jó volt. Szóval mindent összevetve, Santander egyedül nem olyan nagy élmény, de a környéke meg a partjai kifejezetten azok.Read more