San Vicente de la Barquera, 0 pont újra

Tudom, hogy azt írtam valamelyik nap, hogy szembe kell néha nézni a múltunkkal, de ennyire? Pont ott vagyok ahonnan 5 napja elindultam 😁 Na jó, helyileg ugyanott, de tapasztalásban sokkal előrébb 😁

Ma visszaértem San Vicente de la Barquera-ba. Camino szempontjából 28,5 km 617 m szintemelkedéssel, az esti sétákkal együt azért több 😁 Ez azt jelenti hogy a hivatalosan 4 naposra ajánlott utat 5 nap alatt sikerült végig sétálnom... Mondjuk oda-vissza, de ki számolja 😁. A lényeg, hogy ma ugyanott fejeztem be a Camino-t, ahonnan 5 napja elkezdtem. A Santa Maria de Los Angeles templomtól, és a Santa Maria de Los Angeles templomig. Ott van a Lebaniego 0.kilométere.

Összességében eddig 148,5 km-t sétáltam csak azért hogy ugyanott legyek? Fizikailag igen. Lelkileg? Nagyon nem. Kíváncsi lennék Frodó hogy látta a visszautat a végzet hegyétől, erről nem mesélt Tolkien, de abban biztos vagyok, hogy teljesen máshogy látta az utat mint amikor a nyakában volt a gyűrű.
Mielőtt elindultam idén, én is kicsit azt éreztem, hogy túl sok súly van a vállamon, meg a nyakamom. Itt mindent letettem, kitisztult az agyam, és van erőm újra felvenni a lantot és dalolni tovább... Ez nem a nagy áttörések sétája volt, de nagyon kellett ahhoz, hogy újra a helyemen legyek...

De hogy meséljek az útról is: a kiinduló pontom ugyanaz volt mint 2 napja, csak a másik irányba. Vasárnap van, szóval megengedtem magamnak, hogy pihenjek, egészen negyed 7-ig aludtam 😁. Mondjuk mivel az esti zarándokbuli a 3 amerikai és a 2 holland fiatallal fél 12ig tartott nekem, rám is fért a pihenés. Kényelmesen megkávézgattam, kerestem magamnak szállást estére (a zarándokszállást felújítják San Vicentében is, szóval így is, úgy is booking kell, ezért önálló szoba lesz) aztán 3/4 8 körül útra keltem, pont az ellenkező irányba mint mindenki màs 😁

Viszont így hamarabb találkoztam az igazi napfelkeltével. Általában itt hamarabb van vilàgos, mint napfelkelte, de most, így, sokkal előbb láttam napot...
Idefele úton Cades fele jöttem, de vissza az alternatív úton megyek a folyóparton, ami sokkal szebb...Annak ellenére, hogy ennyi eső után nehezebb is, de kit érdekel, időm mint a tenger, szóval elbotladozok itt akár órákig😁 A visszaút itt is a folyóparton vitt , ami a sok eső miatt helyenként nehezen járható, de van 2 botom meg egy nagy adag önbizalmam, szóval menni fog...A táj gyönyörű, baj nem lehet...néha utamat állja (szó szerint) egy két tehén, de nem nagyon tudjuk eldönteni ki fél kitől jobban, így én nyerek😁

A parti ösvény után egy kis aszfalt, majd irány fel a hegyre a sziklák közt. Teljesen más a folyóval lefelé menni, mint szembe vele 3 napja. Fel a sziklákon, majd le a másik oldalon, erről szólt a napom😁😁
Aztán jött a már ismerős vízerőmű meg a kis park, ahol megettem a reggelire szánt lekváros vajas kenyeremet és indultam tovább ....egy kis eső, lagalább felvehetem a ponchot, úgyis fázok, aztán tovább előre.
Úgy látszik, nem csak én szeretem a folyót hanem ő is ragaszkodik hozzám, mert többször is bejött elém, hogy elköszönjön, konkrétan ellepte azt az utat, ahol 3 napja átkeltem rajta 😁😁 Falépcsők, dagonya, denevérbarlag, és sziklák, és már ki is értem Muñorrodero-hoz.
Itt megint találkoztam a vicces festett kövekkel, majd még egy kis eukaliptusz erdő és sàr, de legalább az illatok többnyire jók (már amikor nem a 3 napos tehéntrágyát szagolom😁)
Viszont itt már közeledtem San Vicente-hez. Lassan, de biztosan....
Még magam mögött hagytam Serrada-t Estrada-t, elmentem Hortigal mellett és La Avebosa-ban meg is láttam San Vicente óvárosát. És újra bebizonyosodott, hogy visszafele, egy másik nézőpontból egész más jön szembe. Végre megláttam az óceánt...
Csak jöttem és jöttem, de nem akart igazán közeledni😁 Ahogy írtam tavaly is, mindig az utolsó 3 km a legnehezebb 😁 Most is úgy éreztem, hogy az már soha nem fog elfogyni...

De aztán valahogy mégis elfogyott. Még találkoztam egy kb 12 fős fiúcsapattal egyen camino pólóban és már be is értem a városba. Az első utam a Lebaniego 0. Km-hez vezetett a templomhoz. Persze zàrva van, de úgysem akartam újra bemenni. A fontos csak az volt, hogy ott fejezzem be, ahol elkezdtem.

A szállásomat csak fél 4-től tudtam átvenni, addig még volt 1,5 órám, szóval mi mást tehet az ember egy 7 órás túra után, mint várost néz😁. Bejártam az óváros kis utcáit (nem volt túl sok belőlük), megnéztem a várfalat, kimentem egy kilátópontra a templom mellett, ahonnan lehet látni a folyó torkolatát, majd elindultam a szállásomhoz.

Kis pihenés a szobában, majd cipő vissza, mert itt van az óceán a közelben és azt éreztem oda kell mennem. De előtte még megnézem a közeli kilátópontot. Pár száz méter csak felfele, de nagyon szép a kilátás az óceánra fentről. Mellette van egy botanikus kert, ha már itt vagyok, miért ne... de kint van egy tábla hogy 600 mèterre innen van a Santa Agnes kápolna romja, csak felmászok oda is. Egy darab falmaradvány a sziklaszirt szélén, de nagyon szép helyen van. Aztán vissza a botanikus kertbe, onnan irány lefele az óceánpart.

Végül leértem és bár a móló zárva van, ki tudtam mászni a sziklákon egész közel a parthoz. Itt leültem és egy bő órán át csak néztem meg hallgattam az óceánt. Hatalmas hullámok, nyugtató morajlás, újabb Marcitemplom 😁.
Aztán átmentem a másik oldalra egy kis öbölbe, ami mellett meg volt egy étterem. Éhes még nem vagyok, de szomjas igen, szóval bementem, kértem egy kávét meg egy sört és itt is üldögéltem egy órát.

Innen irány vissza az óvárosba, keresni akartam valami szuvenyírbótot, de nem volt semmi nyitva így vasárnap este, szóval akkor keressünk valami vacsit. Az első hely ahova bementem hangulatos volt, de inkább szendvicses hely, szóval csak kértem egy sört aztán továbbmentem. Végül találtam egy helyet ahol nem csak halas kaják vannak, kértem egy sonka-tojás-sültkrumpli tálat és megvacsoráztam.
Ezekkel a kis körökkel sikerült újabb 6 km-t megtenni, így eléggé elfáradtam, irány vissza a szállásra blogot írni, amibe sikeresen bele is aludtam, és csak most riadtam fel éjjel 3kor, hát gondoltam befejezem gyorsan. 😁

Így a mai távom végül 28,5 km az úton, 6 km a városban, szóval a lépésszámmal ma se volt gond. Közben vettem jegyet a reggeli buszra Santanderbe, a holnapi napot ott töltöm.Read more