Cova dels Canelobres, Busot, és Barranc D'Aigües

Ma újra egy kis kirándulás volt a terv, csak hogy ne unatkozzunk, bár a gyerekek ellettek volna a parton is még a maradék 2 napban, de Apa nem ilyen, és nem enged abból, hogy lássuk hol vagyunk és ha màr nem erőltetem a 40 fokban a túrázást (pedig szép túraútvonalak vannak) legalább olyan helyeket nézzünk meg amihez nem kell sokat mászni.

Szóval a mai napra egy cseppkőbarlang a fő látványosság El Campello-tól mindössze 20 percre kocsival.
A Cova del Canelobres vagy más néven Cueva de Canelobre a Cabeço D'Or hegységben található, Busot mellett 700 méterre a tengerszint felett. A barlang több mint 80.000 m², 145 millió éves, és itt van a spanyol barlangok közül az egyik legmagasabb természetes terem , 70 méter magas a boltozata. A nevét a barlangban található cseppkőről kapta ami úgy néz ki mint egy gyergyatartó (candelláber, Canelobre), de számos egyéb érdekes képződmény alakult itt ki annak ellenére hogy a spanyol polgárháborúban raktárnak használták és egy részét tönkretették.

Mivel kirándulónap van, ma nem futok. Tegnap este megvettem online a belépőt a barlagba, egy dolgunk van, 11- re odaérni. Mondjuk amikor 10:20-kor még Arti kitalálja a 6. kifogást hogy még miért ne induljunk, ez kezd egyre nagyobb kihívásnak tűnni. De végül fél 11kor kiállunk a parkolóból és elindulunk a hegyek közé egy iszonyat látványos kis utacskán. Szembe a nagy hegy, a Cabeço D'Or, mellettünk egyik oldalt a dimbes dombos táj, másikon messze a tenger. Gyönyörű látvány. Aztán egy végső nagy emelkedő végén ott a barlang, és előtte a parkoló.
Még van 10 percünk (apa spanyol torreadorra vezette magát és úgy manőverezik a hegyi utakon mint ha itt született volna) szóval bámuljuk a sziklamászókat a derekszögű sziklafalon magasan felettünk, és a tájat mélyen alattunk. Aztán jön a kis túravezetőnk és bevisz minket a barlangba. Az idegenvezetés két nyelvű, előbb spanyolul, aztán angolul (egy kis gépről). Itt nyer értelmet igazán a közel 2 év spanyol tanulás és a 2 Camimo, mert míg a spanyol idegenvezetés kb szakaszonként 10 perc, tele érdekes infókkal, addig az angol fordítás 2 perc tömény adat 😁😁. Szerencsére a 2 csomagból le tudok fordítani a családnak egy 5-7 perces monológot így csak 3 perc a nyelvi veszteség😁.
Sajnos a barlangban nem szabad fotózni, így csak 5 kép és egy videó készült, szóval a 4x3 perc angol verziót tovább butítom itt 4 mondatra. 😁
Az egész barlang hatalmas, 70 mèter mély, és évente csak 1 cm-t nőnek a cseppkövek így most már nagyon vigyáznak rá. A feltáráskor ez még nem így volt, dinamittal bővítették a fő termet ami miatt egy óriási szakaszon le is szakadtak a felső cseppkövek, és sosetöbbémár nem fognak nőni. Ami viszont nő, azok közt van gyergyatartó, gyermekét tartó szűzmária, krokodil, leguán, emberfej, medúza, elefánt, és még pálmafa is. A víznek pedig 7 évbe telik míg a teljes barlangrendszeren átcsorog, de már évek óta kevés az eső, szóval mindegy is 😁

A lényeg, hogy nagyon szép és érdekes barlang, de a spanyolul beígért 17 fokos (angol fordításra 18 fokra melegedő) általános hőmérséklet nem érezhető hidegnek, szóval pulcsit nyáron nem kell hozni 😁

A barlangaszat után átmentünk a szomszédos Busot faluba, 2 okból. Egyik hogy azt írták nagyon hangulatos várrom van a falu felett, a másik, hogy a barlang belépőnk az itteni hangszermúzeumba is jó, ahol 5 kontinens hangszereiből van kiállítás. Szóval irány Busot.
Leparkoltunk, és már a parklolóból látszott hogy ma várfoglalás nem lesz, mert felújítják. Sebaj, irány a falu és a múzeum. Beletelt vagy 8 percbe míg beértünk a központba, de ebben már benne van egy templomlátogatás is. Maga a hangszermúzeum nagyon cuki volt, 3 terem az egész, rengeteg hangszer összehajigálva vitrinekbe, mellette interaktív monitorok amiken meg lehet szólaltatni egy részét, amire persze a fiúk jókat táncoltak, és vége is 😁.
De ha már itt vagyunk teszünk egy kört a faluban. Nagyon cuki kis utcák, egy mirador (kilátópont) ahonnan szép kilátás van a környező völgyekre, néhány színes házikó és vége is😁

Mivel még csak kora délután van, még egy helyszínt beszúrunk a programba, a Barranc D'Aigües-t. Mondhatjuk akár köztes megoldasnak is, ez ugyanis egy "rejtett" partszakasz, amit többnyire a helyiek látogatnak, viszont elvileg meseszép. Gyakorlatilag is 😁...
El campello mellett, egy kis parti úton, hatalmas villák kőzt egy lépcsőn lehet lejutni a köves partra, ahol kristálytiszta víz, széles partszakasz, néhány kiugró sziklaorom, és sok sok hal meg színes kavics várja a látogatókat. A levezető lépcső alján még egy cicahotel is van, ráadásul táblakkal hogy ezek it gondozott és védett cicák, szóvak ne zaklassuk őket. Egyetlen dolog nincs: árnyék 😁. Nagy átka a keleti oldalo spanyol tengernek, hogy itt nincs olyan opció hogy a nap bebújik a sziklák mögé, itt tűz mint akinek muszáj egész nap.

A víz csodaszép és tiszta, még hűvös is, hullámos is, de árnyék nélkük tőbbnyire bent kell lenni a vízben mert ha kijösz, garantált pecsenyeszezon. Szóval eltöltöttünk a vízben állva, fekve,úszva, lebegve egy pár órát aztán irány haza.

Eltolt szieszta, egy jó vacsi (találtunk air fryert a szálláson) és 2 sör után még egy esti séta fért bele a napba. De ha már elindulunk, legyen cél is, cél a sétány végén a koktélbár a parton, a Moana Bar, adjunk a bulinak. Zsuzsinak Porn Star koktél, nekem sör meg rum a fiúknak meg ízesített ásványvíz és este 11ig meg is van a program. Ők rohangálnak a homokban, mi iszunk és beszélgetünk 😁

Miután jól "kibuliztuk" magunkat, irány haza, kis duma, aztán fekvés-alvás a csapat többj tagjának, nekem még blogot kell írnom, de hát ez már csak ilyen... 😁😁Read more