Guadalest, Fonts del L'Algar, Altea, a kirándulós

Ma kirándulós nap volt tervezve, kicsit kimozdulunk a tengerpartról és kihasználjuk a kocsibérlést is, szóval beterveztünk mára 3 különleges helyszínt. (Mármint mi és az MI😁)

Szóval reggel futás helyett családébresztés volt a sporttevékenység, ami majdnem olyan fárasztó mint a futás mire mindenki magához tèr, felöltözik, és elkezdi azt tenni amit kérünk. Fél 9 volt az ébresztő, 10re sikerült autóba ülni, irány az első megálló....

Guadalest: A maga 287 fős lakosságával egy igazi kis gyöngyszem a hegyek közt, a a Guadalest víztározó mellett. Egy szikla tetejére épített középkori jellegű falucska, mely a 13.századtól kezdve, a Mór uralom alatt vált fontos védelmi helyszínné, ekkor épült az első erőd a szikla tetejére.
Már messziről látszott az egyik merőleges sziklafal tetején néhány épület, ráádásul az egyik harangtorony úgy tűnt egy különálló kis sziklacsúcsra épült. Eszméletlen látvány volt.
Kocsi lerak és irány a falucska, ami kis girbegurba utcákon girbegurba házakkal, sok sok mütyűrbolttal és kocsmácskával. Elképzelem télen a falut amikor a 287 lakos szabadon mászkál a kihalt utcákon de most dugig van emberrel minden, mint egy nyüzsgő hangyaboly. Nagyon hangulatos. Kis bóklászás az alsó faluban, majd jó pár lépcső és belépünk egy nagy kapunk a belső faluba, ami ugyanolyan apró házacskák egyvelege. Az első épület ingyenes múzeum a tipikus spanyol házakról és szakmákról, szóval itt kezdünk. Innen tovább boklászunk felfele, kis üzletek, bazársor, a bolt végében egy függöny választja el a lakóteret a bolttól. Az egyikben veszünk is gyorsan egy családi karkötőt mindannyiunknak a spanyol zászló szineiben emlékül, meg majdnem egy csúzlit Artinak.
De kitartunk, megyünk tovább, színes szallagok az utcákon, Don Quijote szobrocskák mindenfele, és a falu tetején egy iskola, mellette pedig egy hosszú fal/korlàt ahonnan rálátunk a völgyben a teljes víztározóra aminek olyan világoskék színe van, hogy ha egy gyerek ilyen színnel rajzol tavat a tanárnéni leszidja hogy az nem az ég az egy tó. Valami csodaszép... és persze mögötte hatalmas hegyek, gyönyörű panoráma, szóval itt nézelődünk egy darabig.
Aztán elindulunk a Castelle de Guadales felé ami a várkastély, de egy múzeumon keresztül lehet feljutni szóval kultúra is lesz. A múzeum az Ordúnña család nemesi kúriája volt, benne a nemesi élet minden berendezésével szóval megnézegettünk mindent, majd felmásztunk a sziklaorom tetejére a kastélyhoz. Egy temető, a csalóka harangtorony (mert erről az oldalról nem derékszögű a fal, szóval már értem hogy építették oda) és a régi erőd maradványai, és persze körpanoráma a hegyekkel övezett tájra. Lefelé a kocsihoz természetesen Arrúr mégiscsak egy új csúzli boldog tulajdonosa lett, de legalább van emléke a nyaralásról 😁 Nagyon különleges hangulatú és szép falucska volt, jó kis kiránduláskezdés....

A következő állomás innen Fonts del L'Algar, azaz Algar vízesései. Az Algar egy 17 km hosszú folyó, de a Callosa d’en Sarrià település melletti szakasza telis tele van vízesésekkel, zúgókkal, kis tavacskákkal, amit a kristálytiszta és kistályhideg víz tölt meg. Maga a Fonts del L'Algar egy félig meddig kiépített ösvényekkel ellátott természetvédelmi park ahol a védelmi besorolás ellenére lehet fürödni a folyóban meg a vízesések alatt.
Mi leraktuk a kocsit a falu elején az egyik parkolóban, 5 EUR egy nap, és felsétáltunk a bejáratig, de nem bántuk meg mert fent teljes a káosz kocsival a 1,5 sávos utakon 2 irányba.
A terület belépős, de nem vészes, 18 EUR négyünknek, szóval vizicipő fel, béreltünk még egy csomagmegőrzőt és egy db törölközővel meg egy telefonnal nekivágtunk a folyónak és a lépcsőknek. Az első kis tónál rájöttünk hogy ez tényleg hegyi patak, olyan hideg a víz hogy üveget lehet vágni a bimbóimmal, de gyönyörű. Már itt is számos kisebb nagyobb zuhatag meg egy óriás vízesés, bármerre nézek jön a víz valahonnan.
Úgy döntöttünk felmegyünk a legfelső pontig, és onnan "csorgunk" lefele a vízben amennyire a sodrás és a tömeg engedi. Hol lépcsőkön, hol sziklajárdán, hol a vízben haladva felmentünk a legtetejére (amíg engedi a park), és ahol csak tudtunk pancsoltunk meg élveztük a sodrást.
Aztán indulás lefele végig a vízben. Leírhatatlan élmény annak ellenére hogy már zsibbadt a lábam vízvonalig, de akkor is eszméletlen a víz ereje, tisztasága és a zubogók sokszínűsége. Az egyik nagyobb zuhatag alá be is mentünk Brúnóval, szóval testközelből éreztük a víz erejèt, és élveztük a napot. 2 óra alatt jártuk be oda-vissza, de jól el is fáradtunk a küzdelemben a sodrással, szóval irány a kocsi újra, megyünk tovább.

A harnadik megálló Altea, egy tengerparti kisváros, hangulatos óvárosi résszel és szép partokkal. Itt egy mélygarázsban álltunk le, lesétáltunk a partra, nézegettük a tengert aztán irány a dombtető, mert Apa meglátott egy templomot 😁, oda fel kell mászni.
A felfele vezető út totál görögös hangulatú kis sikátorokon keresztül vitt, sok sok Mirador-ral (kilátópont), és még egy lime fával is, ami tele volt terméssel, de persz kiderült hogy nem èrett lime, hanem nagyon éretlen mandarin 😁
Végül felértünk az Església de Santa Maria del Consol d'Altea ( Vigasztaló Miasszonyunk / Szent Mária templom) . A templom a környék egyik legismertebb szimbóluma, amelyet „a Földközi-tenger kupoláiként” is emlegetnek a jellegzetes, halpikkelyszerű kék-fehér kerámiacsempével borított ikerkupolái miatt. Ha már itt vagyunk persze be is mentünk aztán körbejártuk a teret ami előtte van majd bementünk a Street Art utcácskába ahol egy csomó érdekes festmény van kiakasztva minden házra.

Mindenki elfáradt rendesen, szóval irány a kocsi, út közben még néhány kilátóponttal (Mirador), majd El Campelloban megvacsizunk még valahol a parton.
Otthon gyors lepakolás, és irány a parti sétány, keressünk valami kaját. Végül egy eklektikus mexikói/indiai kis teraszos étterem lett belőle, fish and chips, pizza, indiai tapasok és quesadeillas mellett néztük a tengert. Vacsi után még egy kis ékszakai séta a parton a hullámok közt, Brúnónak egy elengedhetetlen churros, és megyünk is haza, hiszen már féln11 lesz így is mire lefekszenek.

Szép és élménydús nap volt, holnap meg ki akarunk menni a helyi zsibire, ahol állítólag jézuskától géppuskáig mindent lehet kapni és isteni a churros szóval ott reggelizünk meg veszünk mindenfélét ami megtetszik 😁Read more