Utazási nap...
June 17 in Hungary ⋅ ☀️ 25 °C
...amit majd este kitöltök, de legyen egy indulási poszt :)
Mégis reggel, volt egy kis változás az indulásban ¯\_(ツ)_/¯
Tehát a Tour du Mont Blanc. 3 országon megy keresztül, körbe kerüli a Mont Blanc-ot, 170km gyaloglás, 10.000 méter szintkülönbség, kicsit húzós, de minden nyárra kell valami kihívás, valami extra.
Honnan jött az ötlet? December körül szembe jött velünk az utazó geológus lány egyik videója. Ő tavaly csinálta meg a TMB-t (Tour du Mont Blanc), és csinált róla videó beszámolót. Elsőre annyit láttunk, hogy valami fantasztikus tájakon megy, az Alpok hágóin, gleccserek mellett, havas hegycsúcsok, alpesi legelők, cuki falvak. Felmerült, hogy mi lenne, ha... Utána néztünk, hát azért ez elég kemény. De az ördög már ott motoszkált bennünk. Még több utánajárás, aztán a döntés, hogy legyen. Próba szerencse.
Jött a tervezgetés. Lehetne menni szervezetten, borzasztó drága (1000 eurónál több), igaz, abban szállások benne vannak. Menjünk magán szervezésben. Két opció van: menedékházakban alvás, vagy sátrazás. Menedékház az kb 10x annyiba kerül, mint a sátrazás, és cserébe sok emberrel alszol egy szobában, egy wc van, stb. Hát, annál már jobb a sátor, ahol legalább a saját helyeden vagy, campingbe úgyis van vizesblokk is, olcsóbb is, cserébe neked kell cipelni sátrat, hálózsákot.
Persze nem úsztuk meg a vásárlást, de ez az egyik legjobb benne :D Új sátor, ami könnyű (2kg), új hálózsák, ami 0 fokig komfortos, mert lehet 0 fok is, utolsó pillanatban új hátizsák, mert amibe terveztem, abba nem fértünk el. Meg kis mini camping főző, hogy ha olyan van, tudjunk kávét teát zabkását főzni. Kicsit bizonytalan még hol mit tudunk enni, így ilyenre is készülni kell.
Végül az lett az itiner, hogy 10 napig megyünk, pár nap camping után 1 nap rendes szállás, hagytunk plusz egy napot magunknak a végén ha megcsúsznánk valahol.
Anyu szülinapján, Eszter uncsitesó meghallotta hogy megyünk, olyan lelkes lett, ő is jönne, így végül hármasban fogjuk meghódítani az Alpokot. Vagy feladni. Vagy szenvedni de megcsinálni. De a lényeg, hogy elindulunk, aztán majd kiderül ;)
Minden bepakolva, én táskám 14kg, Katáé 9kg, (plusz majd 2kg víz minden nap) ennyivel még nem mentünk, ez is plusz kihívás.
Ma még 1300km vezetés, este Les Houches-ban alszunk, Franciaországban, és holnap reggel korán onnan indulás, kezdjük a túrát.
(még jó hogy később indulunk, mert így most meg tudtam még gépen írni az introt, telefonon utálok pötyögni ennyit, keveset meg nem tudok :D)
https://www.youtube.com/watch?v=l27Uldx2uvgRead more
Újratervezős utazás
June 19 in France ⋅ ☀️ 26 °C
Na szóval 6kor indultunk, a terv az volt, hogy Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország, van egy déli út, az időben rövidebb, de át kell menni a Mont Blanc alagúton aki tök drága, szóval megyünk északon. Később indultunk, irány a pálya, a GPS állandóan átvált a déli útra. Na mi legyen. Osztrák Svájc matrica már megvéve, de ha arra megyünk, megállás nélkül este 9re érkezünk, délen meg este 6ra. Mennyi az alagút? 55 euró, viszont Európa egyik leghosszabb alagútja. Üsse kavics, egyszer élünk, hárman vagyunk rá, időben is jobb, akkor hajrá.
Magyarország, haladunk. Szlovénia, haladunk. Olaszország, haladunk. Vagy nem. Vagy mégis. Dugó, dugó, haladás. 2-3 óránként pihi, lecsekkoljuk több ország wc-it, kávéját.
Egyszer csak feldereng a nyugati Alpok kontúrja, juhuuu. Innen már csak 3 óra 😂
Ahogy megyünk bentebb, hihetetlen hegyek körülöttünk, iszonyat cuki olasz falvakon megyünk át, csodás.
Végre Tunnel Mont Blanc. 12km hosszú. 60as években adták át. 2500 méterrel van a Mont Blanc alatt, huuu az igen. 90ew években órási katasztrófa történt itt, az nem igen. De azóta sokkal biztonságosabb.
Izgi amúgy. Előtte is átmentünk vagy 40 alagúton, 1km, 2km, 3km, de eeeeez jó sokáig tart.
Végre kint, megerkeztunk Les Houchesbe este 9 körül. Keresünk boltot, egy van nyitva, de nincs semmi, majd reggel 6kor csekkoljuk.
A szállás nagyon fasza, pazar. A végén még 2 napot leszünk itt.
Beülünk egy kis étterembe, egy üveg rose, egy pizza, kapok egy ajándék francia felest a fonoktol mert 15 órát vezettem.
Reggel korán kelés, 5kor, szóval este 11 körül már fekszünk is.
Eddig nagyon tetszik :) a falu felett, vagyis körbe vannak a nagy hegyek, havas csúcsok, csipkés gerincek, hihetetlen látvány.Read more
Első nap, bemelegítés
June 20 in France ⋅ ☀️ 15 °C
Bemelegítés. Képletesen és szó szerint.
Elvileg egy könnyebb nap, 20km, 800m szint, az nem olyan para, kezdésnek jó lesz. Aha. Fun fact: nem.
Kezdjük ott, h 5kor kelés, 6kor indulás, bolt, vettünk kávét meg kaját, innen megkerestük a TMB kaput ami ilyen kultikus, kicsit csalunk, mert fotózkodunk, de mi most nem itt megyünk, hanem kell egy ingyenes parkoló 10 napra, ami pár km-el arrébb van. És elvileg gyorsan betelik. És máshol nagyon drága parkolni.
Megvan, van egy darab hely, de úgy férünk be, hogy 20-20 centi van a kocsik között, nem lesz jó. Mellettünk francia mikrobusz, jó sok hely van másik oldalon, állj már arrébb. Nem hajlandó más nyelven beszélni, Google translate, aztán helyi erős, magyarázzuk h csak annyira álljon már arrébb h ki tudjak szállni, de nem, neki mindjárt jön a barátja, na mindegy, nagy nehezen duzzogva arrébb megy kicsit, kiderul amúgy ő helyet foglalt, ami kicsit paraszt itt, ahol vérre menő harc van a helyekért. Elindultunk végre 7 után az úton, kétszer rossz felé megyünk, de aztán már megvan a ritmus.
Masszív emelkedő, folyamatosan, 600 méter felfelé egy hágóig. Egyre melegebb van, egyre nehezebb, pedig csak az elején tartunk. A kilátás, a panoráma, a környék eszméletlen. A Mont Blancot is látjuk már, lentről nem látszott. Lenyűgöző.
Col de Voza hágó, 1660m magas (1000ről indultunk).
Büfé, kávé, kóla, Mont Blanc panoráma. Most minden jó.
Megyünk tovább, még 15km van, és már 3 órája megyünk, ez lassú lesz. Egyre melegebb van. Pazar hegyi patakok, vadvirágos rétek, iszonyat cuki pár házas falvak, tényleg gyönyörű útvonal, de nagyon nehezen megy. Nem segít az sem, hogy nagy a hátizsákunk de egy idő után rájövünk hogy túl meleg van. A táskán a hőmérő 36 fokot mutat, az igen. Google, masszív hőhullám érte el nyugat Európát, az Alpokot is. Na zsír.
Innentől fel, le, fel, le, falvak, hegyek, patakok, de nem fogynak a kilométerek.
Kezd fájni minden, nagyon. És izzadok mint a ló. A látvány kicsit kárpótol, de na, ez egy könnyű nap, holnap másfélszer ennyi emelkedő lesz, mi lesz itt.
Végre a camping, Les Contamines-Montjoie, camping a falu túlvégén, völgyben, körbe persze nagy hegyek. Camping okes, 20 euró egy estére, zuhi, sör, iszi, jégkrém, most várjuk a pizzát, aztán korán fekvés, mert arra, gondoltunk, ha ilyen meleg lesz, holnap nem tudunk felmenni a 2500 méteres hágóra, így megpróbálunk reggel 5kor indulni.
Lesz mindjárt videó link is itt:
https://www.facebook.com/reel/2485197391998885/Read more
Alpesi réteken, havon és esőben
June 21 in France ⋅ ⛅ 15 °C
4kor kelés, kerüljük el a kánikulát (nem sikerült). Az alvó campingben mi hárman kis mini camping gáz főzővel forraltunk vizet, reggeli zabkása meg kávé, negyed 7kor már el is indultunk.
A reggeli hűvösben sokkal jobban esik menni. Pulzus látványosan alacsonyabb mint tegnap, pedig ugyanúgy kaptatunk. 1100 méterről indulunk, a cél 2500, és olyan 18km.
Mellettünk hangosan zúgó patak, néha hatalmas vizesésekkel, hangulatos régi hidakkal. Napfelkeltekor egy nagyon cuki alpesi házikóhoz érünk, iszunk kávét és élvezzük a fantasztikus kilátást a havas hegyekre.
Innen tovább egy olyan gyönyörű réten megyünk keresztül, eddig ez a legszebb. Két oldalon a hatalmas hegyek, középen kanyarog az ösvény ameddig a szem ellát, oldalt tehenek legelnek a vadvirágos réteken, idilli. Hamarosan megint menedékház, most kóla és szendvics, kis pihi. Egész jól haladunk.
Utána, indul az igazi kaland, kezdődik a kaptató, 1700 méterről először 2300ra megyünk pár km alatt. Mindenhol víz, patak, vízesés, az olvadó hó táplálja rendesen. Itt ott megállunk, megmosakszunk a jéghideg patakban, mert kezd megint meleg lenni.
Majd elérjük a hófoltokat, amin keresztül megy az, ösvény. Innentől kezdve a nap nagy részén ilyeneket keresztezünk. Ahogy haladunk feljebb, egyre nehezebben megy, de ahogy változik a táj, egyre szebb is minden. Valami hihetetlen látvány.
Nagy nehezen végül elérjük a Col de Bonhomme hágót, 2300 méteren. Itt mindenki megáll kicsit, chilleznek az emberek, lekerul a cipő, elokerul a nasi, nagyon szuper az, egész hangulata. Ja és persze ahogy elértük a hágót, meglattuk a túloldalon is a hegyeket, megint egy új világ, fantasztikus havas csúcsok.
Olyan 40 perc fetrengés után megyünk tovább a, hegyoldalban, 2500ig megyünk fel, a La Croix col de Bonhomme nevű menedékházhoz, asszem ez a neve. Ez kicsit zsufi, de azért leülünk, egy sör, kis tészta, kis kaja, kis pihi.
Innen már csak a szálláshoz kell lejutni. Délután 3 van, kezd baromi meleg lenni, éget mindenhol a nap, árnyék semmi. 900 méter szintet kell lefelé megtenni 5km alatt, és bár a táj, amit végig látunk (a Mont Blanc csúcsa, egy mély völgy, zöld hegyek, havas csúcsok) de rá kell jönnünk hogy baromi nehéz. Meleg is van, már 9 órája megyünk (valahogy csak megcsúsztunk megint), a láb lefelé gyengül, fáj a váll, a hát, a talp, de menni kell.
KB 2 óra ereszkedes után végre megerkeztunk a pár házas faluba, La Chapieuxba. Nagyon cuki, táj is pazar, csak a camping bivak igazából. Ingyen van, de nincs infrastruktúra. És közben lecsap az eső, épphogy felallitjuk a satrat. Térerő nincs, WiFi nincs, kicsit tartunk a holnapi naptól, mert ennél hosszabb lesz, és a szint is több lesz, és a mai is 11 óra alatt lett meg, de túl sok választás nincs, mert annyira a semmi közepén vagyunk a hegyek között 😂
Összegezve ez egy csodás nap volt, tényleg hihetetlen tájakon jártunk, de nehéz volt a vége. Sebaj, alszunk, aztán holnap folytatás.Read more
A legnehezebb nap
June 22 in France ⋅ ☀️ 13 °C
Azt mondják, a harmadik nap a legnehezebb, a táv, a szintek, sokan itt feladják.
Hát, megértjük. Kemény nap volt. 15 órán keresztül mentünk, 32km, 1600 m felfelé, 1900 lefelé. Rájöttünk arra is, hogy lefelé sokkal rosszabb ilyen sokat menni, mint felfelé.
Szokásos 4kor kelés, camping főző kávé sátor össze pakolás, kicsit vizes az esti eső miatt de belül legalább jó meleg volt.
6 után nem sokkal indulunk, addigra a többi sátrazó is nagyjából már készen van.
A falu nagyon hangulatos, találkozunk a birka pásztor fiúval, aki este a kocsmában sörözött, nagyon autentikus volt. Áthajtotta a birkákat a sátor táboron.
Még pirkadat van, két hegy között megyünk felfelé, gyönyörű minden. Nem is tudom mihez hasonlítsam, leírhatatlan. Útközben lesznek települések, hittük mi, de igazából pár házas tanyák.
Az út 1500 méterről indul, 2500ig megyünk fel első körben, végig emelkedik. Pont mikor felkel a nap, az egyik tanyán eszünk egy kis hozott sandwichet. Innentől kemény emelkedő. Menedékház, iszunk kávét kólát. Elvileg 2 óra a gerinc innen, végül nekünk 2.5 óra alatt sikerül, fent vagyunk. 11 óra van, havas a gerinc, kinyílik a táj, meglátjuk a túloldalt, a túloldalon brutális hegyek, a Mont Blanc premier plánban, hegyes tű sziklák, csúcsok, egy gleccser. Kicsi pihi itt. Majd indulás lefelé, hol ösvényen, hol hóban csúszkálva. Leérünk egy gleccser völgybe, itt lapos hosszan és nagyon különleges, mindenhol patakok folynak, megpihenünk az egyiknél, felettünk menedékház.
Tovább. Kétfele lehet menni, mi megyünk arra amit elsőre ajánlott a térkép. Nem a legjobb döntés. Bár látunk útközben egy mormotát, nagyon cuki, de kiderül nagyon havas és meredek falon kell átmenni. Katának felkerül a hómacska. Még pár ilyen, meredek is az út, látjuk a másik út sokkal egyszerűbb lett volna de már mindegy.
Leérünk egy másik gleccser vajta lapos völgybe. Oldalt fent a csúcs alatt egy gleccser maradéka, bámulatosan látványos. Előttünk nagy morena hegy, óriási, ezt a gleccser pakolta oda, hihetetlen.
Sokáig egyenesen megyünk, két oldalt egyre több víz, beszűkül a völgy, ámulunk és bámulunk. Közben persze már órák óta nagyon meleg van és árnyék alig.
Válaszúthoz érkezünk. Vagy megyünk az eredeti úton, de az még 500 méter emelkedő, vagy egy alternatívon, ami végig már lefelé megy. Megyünk felfelé.
A melegben vánszorgunk, egy hegy oldalában megyünk 2400 méterig, a táj kárpótol. 3-4 gleccsert látunk innen, meg ahogy ömlik a, víz belőlük a függőleges falakon. Sajnos már elég kevés van belőlük, pár évtized és egy se marad, szomorú ez.
Na innentől indul a, lejtmenet Courmayeur városáig, minden szempontból. A tervezőt akárhányszor nézzük meg, mindig több időt mutat. Haladunk lefelé, de nem közeledünk. Nagy nehezen elérünk a Courmayeur felett lévő síparadicsomig, látjuk lent a várost, nagyon lent van. 700 métert kell ereszkedni, a, tracker szerint még 2 óra minimum. És már este 6 van. Elindulunk, a legrosszabb ösvény, meredek, nagyon nagyon poros, nem lehet haladni. KB két óra alatt érjük el a, város szelet, még másfél km a, szállás, de már nem bírunk menni. Leülünk, nagy nehezen összeszedjük magunkat, szó szerint elkinlódjuk magunkat a szállásig. KB este 9 körül érkezünk. Úgy vártuk ezt, hogy rendes szállás, mosás, zaba egy jó étteremben, városnézés, ehelyett fürdés, cipő kimosás és fekvés, így is 11 után, fekszünk le.
Tényleg olyan tájakon mentünk ma ami elképzelhetetlen, de a nap utolsó harmada, az borzasztóan kemény volt és nehéz.
Két nap múlva, mennénk megint 25kmt sok szinttel, most kicsit újratervezzük mert nem biztos menni fog.Read more
TravelerFú, ez nagyon kemény, le a kalappal előttetek 💪 de tényleg csoda helyeken vagytok 🤩
A "rövid" nap
June 23 in Italy ⋅ ☀️ 23 °C
A rövid nap, amikor rápihenünk a leghosszabbra, így terveztük.
Az eredeti terv 11km volt.
Reggel 7 körül keltünk, remek volt szállodában aludni, kádban fürödni, kicsit rendbe szedni magunkat. Ahhoz képest hogy hajnalban még nem tudtam kikelni az ágyból, úgy fájt minden, reggelre egész jó lett.
Gyors kávé reggeli egy kávézóban.
Jaj, el is felejtettem tegnap, hogy a 2500 méter magas hágó egyben a francia olasz határ volt, tehát már Olaszországban vagyunk.
9 után kicsivel el is indultunk, ami az, eddigi reggel 6okhoz képest egész normális.
Cserébe már rohadt meleg van, és most 3 óra emelkedő jön. Nagyon szuper kis településen voltunk, sajnos nem volt idő megnezni, de amit láttunk most reggel Courmayeur-ból az olyan, igazi hegyi városka, régi ódon házakkal, kis utcákkal.
Na, szóval 5km, felfelé végig, már 30+ fokban, szerencsére sokszor fák árnyékában, 3 óra alatt sikerült, kemény tempó 😂 eddig átlagban amúgy óránként 2 km-t haladtunk az utóbbi napokban, hát na, ez egy nehéz terep.
Fent 2000 méteren menedékház, habzsi dőzsi, kola, kávé, sör, narancslé, pazar.
Innen még 100 méter emelkedő, de utána nagyjából egy szinten haladunk, ami amúgy fel le fel le.
Menedékház után átjutunk a hegy másik oldalába, és a látvány megint mellbevágó.
Már le se írom, de mégis 😁 A Mont Blanc havas csúcsa, csak megint más arcát mutatja, megint újabb, gleccserek, nagyobbak mint eddig, hatalmas vízesések alattuk, a völgyben folyó zúg, csodás na.
Szóval ma újratervezős volt kicsit, eredetileg 11km volt a terv, de a holnapi 25kmt és 1500 méter szintet soknak gondoltuk az eddigiek alapján. Ezért tovább mentünk, kitaláltuk, h kicsit ráhúzunk ma, aztán van egy buszmegálló a völgyben, oda lemegyünk, vissza buszozunk a campingbe, holnap reggel meg megint busz, és akkor már sokkal kevesebb.
Ez oké is, megyünk, szaladunk, 400 méter szint lefelé, busz megvan időben, sokan várjuk, befut, úgy tele van h kiesnek az emberek. Na ez bukta. Innen 4.5km a camping, lábunk már fáj, Katának a talpa különösen, mert siettünk, mi legyen. Kicsit megyünk lefelé, van egy étterem, legalább végre eszünk valami rendeset, mert 5 napja pizza a vacsi, kivéve tegnap, amikor semmi.
Egyik étterembe sincs konyha most. Mondjuk egy völgy közepén vagyunk, mindentől távol. Közben úgy tűnik vihar is közeledik, ebből baj lesz.
Mégis elindulunk, valahogy kibirjuk, közbe stoppolunk, hátha. Másfél km gyaloglás után megáll egy mikrobusz, felvesz minket két srác, juhuuuuu. Az egyik srác épp siklóernyőzött ma a mont blanc felett, lehet épp őt láttuk, mondta h elég szar volt mert ez a nagyon nagy forróság nem jó ilyenre.
Végül camping, megvan, becsekk, zuhany, Camping Grandes Jorasses, a völgy közepén egy kis külön falu. Mármint csak azért mert sok sok turazo alszik ott satrakkal, meg vannak lakókocsik is. Van egy kis, büfé, meglepetés, pizzát lehet kapni, szóval ma is pizza, sör, és beszélgetünk 1-2 órát még. Végre hármasban, nyugiban , tegnap nem nagyon találkoztunk, úgyhogy most kihasználjuk az időt.
Ja, végül a lényeg maradt ki. A rövid nap az úgy alakult, h olyan 16 km összesen, 8 óra gyaloglassal, 1100 méter felfelé, 500 méter lefelé. Szóval oké, értem én, pihenés, de mégis mentünk 8 órát 😂Read more
Irány Svájc
June 24 in Italy ⋅ ☀️ 16 °C
Most nem keltünk korán, fél 6. Nagyon szuper ez a camping, este még egész sokáig kint ültünk, söröztünk, pizzáztunk, beszélgettünk. Viszont megyünk tovább, az a terv, hogy a 8as busszal elmegyunk kb addig, ahol tegnap befejeztük, de mivel tegnap is fullon volt a busz, ezért odamegyünk korábban a megálloba, és beállunk előre.
Nos... A busz meg sem állt, integetett hogy tele van. Így az ott lévő kb 50 ember csalódottan elindult fel a hegynek. Mi viszont mindenféle test fájdalom meg a tegnapi plusz kilométerek miatt nem akartunk most 7.5 kmt megtenni csak úgy extrában, így eléggé csalódottan visszamentünk a campingbe, hátha lesz megoldás. Végül lett, tök jól alakult, Eszter szerzett egy mikrobusz taxit, betársult hozzánk két argentin meg egy francia, így fejenként 14 euróért végül eljutottunk a Chalet Val Ferrethez, ahonnan indítottuk a napot, és még taxira várva volt időnk beszélgetni új barátainkkal és kávét inni és csokis péksütit enni.
A taxi őrült módon ment, de így kb 9 után már ott is voltunk a mai startnál.
Nyilván, 5km felfelé, 3 óra masszív emelkedés, szokásos reggeli program 😂 1700 méterről indulunk, a cél 2560 méter, a Grand Col Ferret hágó. Fél úton kb van egy menedékház, ott gyors kóla, kis szuvenir meg egy szendvics, és megyünk tovább. Mostanra szuper csiga lassú tyúklépés hegynek felfelé menet tempót alakitottunk ki, így kb 2200 méterig meg sem állunk, ott kis pihi, aztán tovább.
A táj? Megint a legszebb. Minden nap a legszebb tájon vagyunk ilyenkor, ahogy emelkedik az út. Újabb gleccsereket látunk, újabb csúcsokat és mélységeket, vízeséseket és zöld vadvirágos hegyoldalakat.
Végül elérjük a hágót kicsit elfáradva, hát megint egy csoda, látjuk a svájci oldalt, nyilván minden szép ami svájci 😎 Szerintem a tobblerone csoki csúcsot is látjuk, de nem vagyok benne biztos.
Itt fél óra pihi, kola, földön fekvés, gyönyörködés, aztán indulás tovább, innentől lefelé, mert jönnek fekete felhők, jó lenne ha nem a hegyen kapna el a vihar. Délutánnal mindig ez a gond, hogy a vihar, ha jön, akkor jön.
Szóval a Grand Col Ferret hágó egyben az olasz svájci határ is, így belépünk a harmadik országba, tök furi miért nincs ott a semmi közepén útlevél ellenőrzés 😁
Érdekes, mennyire más mindig a másik oldal. Ugyanabban a hegységben vagyunk, de mégis a hágók után megváltozik a környék. Csodás zöld rétek, magas hegyek, ugyanúgy hó és sok patak és vízesés, de mégis más. Megállapítjuk, hogy megint a legszebb helyre értünk, immáron nem tudom hányadik legszebb.
Innentől kb 1000 méter szintet megyünk lefelé, olyan 10 km-t. Egy olyan hegyoldalban megyünk, ahonnan egyre jobban látszik hogy egy ilyen u alakú hegy karéj akármi lesz körülöttünk, ami teljesen elzárt, egy két tanya van, és valami bámulatos, és idilli, és nyugodt és kedves miközben zord. Frankó na.
Sokáig megyünk, meg kéne állni kicsit térképet nézni, majd mindjárt, majd mindjárt, majd egyszer csak, kb mint egy csoda, egy menedékházhoz érünk, svájci zászló leng rajta, traktor, tehenek, minden, és végre NEM PIZZA!!!!! 6 napja pizzát eszünk, mindenhol csak az volt eddig, és itt rántotta!!! Ez mekkora már. Plusz házi fagyi. Meg sör. Minden túrázó fülig érő szájjal jön ki, kezében sör és fagyi 😁 Imádjuk. Személyzet egy család, kedvesek, olyan rend és tisztaság van, hogy ha nem Svájcban lennénk, azt hinnénk Svájcban vagyunk 😎
Szóval kértem két rántottát sonkával sajttal paradicsommal, sörrel és jégkrémmel, egy álom, boldogok vagyunk 😂
Kis pihi után elindulunk lefelé. Innentől végig lefelé még pár óra. Gyönyörű a svájci rész is. Útközben többször tehenekbe futunk, nem, nem lilák, nem is értem. Cserébe szépek. Egyik részen a túra ösvény közepén fetrengenek, kicsit tartunk tőlük, de ők is ki vannak purcanva a melegtől. Mert persze mondanom se kell, két dolog örök itt a TMB-n: egyik hogy minden nap látjuk a legszebb tájat, másik, hogy rohadás meleg van még mindig.
Lefelé pár házas falukon megyünk át, egyik helyen iszunk is egy sört meg eszünk egy sütit.
Végül kb 8 óra gyaloglás után megérkezés a campingbe, ami nagyon szép helyen van, mögötte egy gleccser van még havas hegyek. Szép tiszta kulturált, nem, tudom mennyibe került mert nem tudom mennyi egy svájci frank, és jobb ez így 😂
Zuhany, sátor verés, és chill. Sör. Pihi. Majd jön az eső, semmi baj, fedett sátor alatt vagyunk, elővesszük a camping főzőt, ha már van nálunk por krém leves, csinálunk kettőt, mert körülöttünk mindenki ezt csinálja, megkívántuk. Teszünk bele beef jerkyt is, h legyen legalább valami kalória.
Később csodás fények a naplemente után, irtó jól néz ki ez a tábor hely, tetszik, eddig nagyon bejövő a svájci rész.Read more
Svájci nap camping
June 24 in Switzerland ⋅ ⛅ 24 °C
Jaj, hát nem fért el annyi kép, ezért rakok még egy posztot 😁
Völgyből fel a tóhoz
June 25 in Switzerland ⋅ ⛅ 15 °C
A szuper svájci camping La Foulyban jó élmény volt, de megyünk tovább.
Ez a 6. napunk, tűk vagyunk már a felén időben, távolságban pedig már rég.
6kor közös kávé főzés a camping közös helyiségében, aztán sátorbontás és indulás.
Az első szakasz nagyon nyugis, főleg fák között halad, nincs nagy emelkedő vagy lejtő, igazi beszélgetős túra útvonal. Innen lentről nem sok hegyet látunk, de azért elég szép helyen haladunk. Érintünk egy kis falut, ahol a falu szélén van egy büfé, palacsintában kolbász meg paradicsom frissen sütve, meg almás pite, meg kávé, reggelinek remek. A falu olyan nagyon igazi svájci hangulatú, a házak, a kis utcák, nagyon rusztikus, tetszik, középen patakkal. Meg ami még jobb, kb a világ legszebb ingyenes wc-jével, ahova kb be is költöznék 😁 Azért na, mégis csak Svájc, érződik mindenhonnan, minden tiszta, rendezett, szép, igényes. Szép legelők között haladunk, kényelmesen. Az út kétharmada megvan, ez könnyű nap lesz. Ah, hányszor hangzott már el, mindig a végén van valami csavar. Hát, kicsi itt is van.
Beérünk egy még szebb faluba, a házak felé kb fa, ilyen nem is tudom, istálló, góré, nem tudom mi van itt, de régi paraszti gazdasági épületek, de igen szépek és árad belőle a paraszt romantika.
Na, és akkor itt, 10 km kényelem után, meglátjuk hogy emberek mennek magasabban, felfelé, ajjajj.
Térkép megnéz, 5 km van hátra, 2 órát mond rá, ahaaaaa, hát mi kb 1100 méteren vagyunk, de a mai cél, ami egy tó, meglepő módon nem alattunk van, hanem 400 méterrel felettünk. Na akkor csapassuk.
Ahol nincs árnyék, ott megsülünk, és masszívan emelkedik, kemény. Sokan megelőznek minket, már sok ismerős arc is van, de ami nyugtató, hogy valahogy mindig utolérjük őket, kerülgetjük egymást vagy 20-30an, ez mindenkinek megterhelő ilyen időben.
Útközben találunk egy nagyon izgi barlangot, kis bejárat, nagy terem, meg egy oldalfolyosó, és ott mondják h fixen 8 fok van bent. Zseniális, imádjuk, kis hűtés. De menni kell tovább.
Ami még cuki, ez valami gomba tanösvény, és nagyon sok helyen a, kivágott fák csonkjából kis szobrok vannak faragva, manók, nyuszi, mókus, mormota, mindenféle, imádnivaló.
2re megérkezünk végül Champexbe, ami ránézésre tipikus, békebeli luxus svájci üdülőfalu egy kristálytiszta tó partján. Hát na, nem semmi.
De a legjobb, hogy ma szálloda nap van, rendes szobában alszunk, a portás kedves, van mosoda is, kihasználjuk, van fürdőkád, király kilátás az erkélyről, imádjuk. A következő 3 nap camping lesz, szóval élvezzük ki.
Elsőnek a szálloda teraszán sült krumpli ketchuppal ooooo yeeeaaaah meg Hugó koktél.
Lemegyünk sétálni, a boltba veszünk sört meg svájci sajtot, leülünk a tópartra, megesszük, megisszuk.
Foglalunk asztalt a tóparton egy étterembe, 6tol van konyha, majd visszajövünk.
Tele a falu tmb-sekkel, sok ismerős arccal, fürdenek a tóban, élvezik ők is a kis luxust a hegyi körülmények után.
Vacsorázunk egy remeket, hamburger, helyi marha szeletek, tonhalas tészta, és persze kis sör meg bor.
Közben van kis eső is, de még így is annyira hangulatos az egész, hihetetlen, tudnánk itt élni, nyaralni.
Irány haza, irány a puha tiszta ágy, 9kor fekszünk, reggel 6kor kelünk megint és haladunk tovább.
6. nap volt, 6 óra 20 perc alatt 15 km, 580m fel, 700 le, kb 1480 méteren vagyunk.
A, tracker szerint eddig mentünk 126km-t, hivatalosan 116-ot, tehát már csak olyan 50 km van hátra. Még a végén meglesz 💪Read more
Dugó a hegyen és hűtött ösvények
June 26 in Switzerland ⋅ ☁️ 18 °C
Azért egy szép tiszta szállodai szoba megfizethetetlen, puha ágyba aludni, reggelizni, ez jól esett. 7re mentünk le, semmi extra, de jó volt asztalnál enni, kávét inni, élvezni az életet.
8 előtt már úton voltunk, a mai nap nem lesz durva, de azért megint lesz emelkedő nem kicsi.
1350 méterről indulunk, itt hagyjuk Champexet, és egy szép árnyékos úton haladunk, erdőben, réteken, elszórtan házak itt ott, patak, gyönyörűség. Leereszkedünk 1200 méterre, de csak azért, hogy innentől megint egy jó meredek kaptatón menjünk 3 órán keresztül felfelé, 800 méter szintet leküzdve 2000 méterig. A tájról nem írok már, szokás szerint nagyon szép, bár ez a svájci szakasz most kevésbé látványos. Na jó, nagy vízesés meg patak van, amin át kell kelni, több is, és néha előbukkannak megint havas csipkés csúcsok. Viszont ma valahogy ezen a szakaszon nagyon sokan vannak, patak átkelésnél pl rendes, dugó alakul ki. Kétszer bele is csúszok, ez annyira nem frankó.
Viszont a dög melegben vannak ösvényen, ahol jéghideg a levegő a lábunknál, ezek a svajciak tudnak élni, légkondis az ösvény. Ja, nem, csak lyukak vannak a földön, és valószínű barlangok lehetnek alattunk, onnan jön a hideg, de nagyon jól esik.
Szóval, 800 méter felfelé, kb 5 km, szokás szerint 3 óra, mire felérünk még nem a tetejére, csak a teteje előtt egy naaaaaagyon cuki menedékház, ez is régi istálló lehetett, óriási sor, nagyon sok ember, de azért egy sört, kólát, sütit eszünk itt. 36 fok van, van hőmérő a falon, remek 😂
Na innen meg 60 méter emelkedő, és elkezdünk leereszkedni.
Ezen a szakaszon azért már elég jó panoráma van, sok hegy, meg lent Svájc lapos része varosokkal, az mondjuk annyira nem szép, de azért még így is jó.
Hosszú lefelé menet, 2000 méterről 1500 méterig, a Col de Forclaz hágóig. Igen, a Decathlon Forclaz, sok decathlon cucc kapta a nevét környékbeli helyekről.
A Col de Forclaz alapvetően nem annyira látványos, ráadásul autós hágó, viszont van egy tehén istálló ami büfé. Tényleg. A büfé pult mögött már ott a tehén fejő készlet, a gumicsizmák, az istálló, átható tehén kaki szag, de mi ezt is imádjuk 😁 Veszünk is... Sört, meg jégkrémet, meg aztán ilyen kis paraszt tálat, helyi sajt meg kolbász meg kenyér, isteni.
Mennénk tovább, de a hágón van egy SZUVENIIIIRBOOOOLT. Kata kap egy cuki havasi gyopáros svájci bicskát, én inkább ott hagyom még a kolompokat mert nem lehet cipelni.
Innen kb egy óra alatt leérünk az 1350 méteren lévő campingbe, Le Pouty kis faluba. Sátor állítás, zuhany sorba állás, büfé, konyha kinyitás várás, kiderul ma már ott nincs konyha de másik helyen pinsát sütnek, legyen, az is fini, másfél óra kell mit elkészül, sebaj, gyönyörű helyen van a camping, a háttérben egy gleccser figyel minket, elég jól néz ki, szóval egy itallal a kézben elpihengetünk, aztán eszünk, majd 9 körül irány a sátor.Read more
Megmásszuk amit meg kell mászni...
June 27 in Switzerland ⋅ ☀️ 17 °C
Mondta Kata reggel 9 körül félúton fel a hágóba 😁 És végül is, ja, ez most a program.
Szóval korán kelés, fél 6kor már melegítjük a, vizet, kávé, zabkása, sátor pakolás, 7 körül indulás. Nagyon jó hűvös van, kolompol a völgy, a tábor nagy része talpon, mindenki siet hogy a mai emelkedőn túl legyen mielőtt megint beüt a 30 fokos hőség.
Indulásnak meglepi, 5 km, 900 méter emelkedő, egyből meredeken fel a völgyből. Egész jól megy így, hogy még nincs meleg. Másfél óra alatt feljutunk a feléig, itt már süt a nap, de még kellemes, és fák között megyünk, aztán már csak sziklák, még ez se vészes.
Egész jó időt megyünk, 2.5 óra alatt fent vagyunk a Col de Balme-n, 2195 méteren. Itt szokás szerint, ha már hágó, arculatot vált megint a táj, egy másik világ tarul elénk. Újra látjuk telibe közelről a Mont Blancot a környező hegyeket, valamint szembe azt a nagy hegyet, amit utolsó két nap alatt végig kell másznunk. Bámulatos látvány.
Ja, és svájci francia határ is egyben, vissza tértünk a, kiinduló országba.
A hágón menedékház, ha menedékház akkor sör, kávé, kola, süti. Elüldögélünk egy fél órát, csodáljuk a tájat, aztán indulunk tovább, lefelé. Először felülről látunk mindent, aztán egyre lentebbről. Kezd borzalmas meleg lenni, árnyék alig. Lejutunk egy apró faluba, akkor már nagyon melegünk van, szerencsére a falu után, erdőben megy tovább az út, a Petit Balcon Nord nevű ösvényen. Ez csak annyiban érdekes, hogy holnaptól pedig a Grand Balcon Sudon megyünk tovább. Azon nagy panoráma lesz, itt kicsi. Lassan átmegy vánszorgásba. Nem megyünk sok kmt, de sok emelkedés, sok ereszkedés, meleg, kiveszi az erőt. Plusz egy ideje nem látunk embert, lehet rossz felé jövünk?
Lassan végül megérkezünk Argentiere-be, ami egy kihalt hegyi falu, síparadicsom de ugye az most nem játszik. A camping szerencsére működik, de csak tmb-seknek nagyjából. Itt végre elkezdunk ismerős arcokat látni, találkozunk a francia idős úrral is, akivel minden nap össze mosolygunk, itt van a 3 foxis lány is, akik együtt csinálják az utat, stb.
Sátor, chill, körbe a kilátás pazar, a nagy havas hegyekre.
Lassan befut Eszter is, elég fáradt ő is, nagyon kapta a meleget.
Este elmegyunk egy étterembe egy jót enni, közben az eső, vihar is, le csap, de mi már egy steak és egy rák kaja mellől nézzük bentről.
Vacsi után egy sör még a campingben és pihi. Ja meg agyalás, hogyan legyen holnap, kéne kaja, de nem nyit elég korán a pékség, a bolt, viszont nem akarunk dél után úton lenni mert meleg is lesz meg vihart is mond.Read more
Grand Balcon Sud
June 28 in France ⋅ ☀️ 17 °C
Vagyis a nagy déli balkon. A Mont Blanc tömbjével szembeni nagy hegyvonulat, köztük a völgyben Chamonix.
Ennek egy része a mai terv. Távolságban nem sok, magasság combosabb, és ugye kánikula elkerülő üzemmódban vagyunk.
Korai kelés és indulás lett vegulis a döntés. 5kor keltünk, fél 6kor már összepakolva minden, mivel nem kávéztunk, ettünk, ezért gyorsan felkészültünk. Reggeli hűvösben séta Argentiere-n keresztül. Negyed 7 körül mint egy jelenés, megláttunk egy pékséget, ami nyitva van, specialty kávé van, és friss szendvics, croissant és millió francia péksüti. Gyors evés, szendvics és kávé vásárlás és megyünk tovább.
KB 3-4 km után belefutunk a Mont Blanc maraton nagy kapujába, itt ma valami verseny lesz. Nekünk mindegy, indulunk a kaptatón. 1200 méterről indultunk, itt ahol az út elágazik, 1400 méteren vagyunk, 2000ig kell felmenni most. Elágazás, mert a TMB fő útvonala kicsit máshol megy, de az egy létrás szakaszba megy bele, amit mi ekkora zsákkal és tapasztalat nélkül nem vállalunk, láttunk videót róla, köszi, nem. Utólag kiderul jó döntés volt, mert 12 létra van összesen. Brrrr.
És vannak variánsok a TMBn, másikat választunk, ami nagyon jó döntés lett. Meredek kaptató vagy másfél órán át, utána egy csoda fennsik, virágok, bokrok, kis patak, ember alig, és végre látunk hegyi kecskét is 😍
Szép lassan emelkedik innen, egy idő után becsatlakozunk a létrás út folytatásába. Na, és a nagy déli balkon, hát, brutális látvány. Még a Mont Blanc talán a legkevésbé látványos, nagy, havas, de lapos, de az összes többi hegy, sziklás, hegyes, havas, köztük több helyen óriási gleccser hasadék, itt ott maradék gleccserek, eszméletlen, és mindezt totál szemből, 2000 méter magasból egy hosszú ösvényről Premier plánban.
Az úgy van, h van a völgy, van a balkon ahol mi megyünk, és még felettünk folytatódik a hegy, és a szintek között meredek sziklafal. Na és a felettünk lévő sziklafalról egyszer csak szép magasról egy bővizű vízesés bukkan elénk, gyönyörű. Ez is. Mint minden.
Kis pihi itt is, kezd meleg lenni, már látjuk a menedékházat, ahova ma megyünk, de innen még vagy másfél óra.
Végül egy kis hegyi büfébe érkezünk, részünkről kész a nap. Dél van, 6kor indultunk, 12 km, 1000m szint felfelé nagyjából, jöhet kávé, kola, sör, kaja. Pazar rántotta és saláta.
Innentől várakozás. Este 7tol lehet satrazni egy to partján. Nézelődünk, látjuk hogy a menedékház körül nagy fesztivál van, a maraton, amit lent láttunk, jönnek fel sokan, tapsolnak nekik, zene van, buli van.
Eszter csatlakozik, és együtt átmegyünk a menedék házhoz, La Flegere menedékház.
Pihi. Süti. Sör. Víz vásárlás, mert nem iható a csapvíz, 4 euró két liter, ez van.
Találkozunk magyarokkal, ők olaszból indultak, 12 napot tervezik, kb a felénél járnak.
Most írom ezt a kis naplót, 7kor lesátrazunk akkor a tó partján, addig menedékházban valahogy eltöltjük az időt.
Holnapi az utolsó nap, kicsit stresszben vagyunk, hogy fog e esni, nem lesz e túl nehéz a terep, nagyon nagy süllyedés várható, 1700 métert fogunk lefelé menni, de előtte, még 700at felfelé. Majd kiderül.Read more
