Sri Lanka
Ganahena

Here you’ll find travel reports about Ganahena. Discover travel destinations in Sri Lanka of travelers writing a travel blog on FindPenguins.

5 travelers at this place:

  • Day4

    Jungle beach

    March 12, 2017 in Sri Lanka

    As there were no other guests to check in, we decided to go to the nearest beach called Jungle beach. 🌴 Going by Tuk Tuk was a really good idea, since we had to go to the top of a hill to get there. We had a really nice time with Lucas, who is the other volunteer from the Netherlands.
    The beach was so full because people were celebrating poya day (Full moon) 🌑. There were locals making some music and we joined to them. It's funny that loads of Sri Lankan people asked us to take selfies with them. ☺️ After we got home, we had some amazing Sri Lankan curry 🍛.Read more

  • Day6

    Unawatuna a magyar falu

    February 17, 2016 in Sri Lanka

    A mai nap tanulsagat igy lehetne osszefoglalni: Unawatuna, a magyar falu. Azt hiszem kulonbozo tortenetek es sztereotipiak elnek bennunk, amikor magyarokkal talalkozunk kulfoldon. Itt ez is megdolni latszik. A mai napon sikerult osszefutni a jelenleg faluban tartozkodo szerinten nagyjabol osszes magyarral, nem kis meglepetesunkre es oromunkre. Ezek kozul kiemelnem Zsoltot, a 47 eves online marketing ceget felado elvalt haromgyerekes sraccal, aki egy kisebb udulokomplexumot uzemeltet a dzsungelban, akivel a masodik sorunket fogyasztottuk el a parton. Pentek estet be is terveztuk vele, felkutatjuk a meltan elhiresult banana beach bart. Aztan este elmentunk az oranikus ettermesek altal ajanlott masik kis etterembe, ahol magyarul is ki volt irva a menu, kisebb helyesirasi hibakkal. Ez mar gyanus volt, de rogton kegvilagosodtam, amikor egy nagyon szep arcu kisfiu rankkoszont magyarul. Kiderult magyar az apukaja es itt el a csalad. Lathatoan o is orult nekunk, egesz este szoval tartott es persze meselt sokat, a vilagutazo kalandor apukajarol, kedvenc kutyajarol, iskolarol. Az etlapon tobbek kozott palacsinta, paradicsomleves es rantott csirkemell is szerepelt... Tuti visszaterunk, Dani nagy oromere. A kaja amugy mindenhol finom es olcso, a sor viszont annyiba kerul, mint egy tal etel... igaz, 6.5 dl kiszerelesben adjak, az angolok nagy oromere. Jah, es a kave is draga nagyon! Zaroljelben megjegyzem, hogy allitolag harom napja, vagyis amiota itt vagyunk, azota felhos az eg. Engem ez maximum azert zavar, mert annyira paras a levego, hogy nem latni jol a szineket a parton - ez talan a kepeken is latszik. Ma azert mar egy pillanatra megmutatta magat a smaragd zold tenger... remelem lesz meg belole tobb is. Es vegre lattunk helyi tiniket is furodni: egy osztalynyi gyerek iszogatott a parton es egymasba karolva furdoztek a hullamokban, termeszetesen ruhaban. Hasonlo jelenetet lattunk Mexikoban is, ahol szinten ismeretlen fogalom volt a furdoruha a lanyok koreben.Read more

  • Day8

    Galle

    February 19, 2016 in Sri Lanka

    Ma megtortent az, ami azt hittem soha nem fog: bekentem magam 50 faktoros kremmel! Amikor sut a nap, az nagyon durva. Amugy a parat eleg gyorsan megszoktam, de lehet nekem is kellett volna szoliznom utazas elott... mindenesetre ma bementunk a reggeli furdozes utan Galle-ba, aminek tobb oka is volt: Andras fule bedugult es orvost kellett keresni. A tegnapi tukk-tukkos bacsira raakadtunk, aki orommel elfuvarozott ismet minket. A magankorhazban gyorsan es szakszeruen ellattak minket, 3000 Huf - ba kerult a fulmosas. Aztan elmentunk az allomasra, hogy megvegyuk Ella- Kandy jegyunket, de vegul nem tettuk, mert a penztaros szerint tele vannak a vonatok 22-en. Ez nagyon meglepo lenne, foleg, mivel utolag kiderult nem is lehet mas allomason jegyet venni, csak ott, ahonnan indulsz. Ezek utan az Unesco vilagorokseg reszekent nyilvantartott Galle Fort-ba vettuk az iranyt. Hangulatos kis epuletek, regi autok, kicsit talan emlekeztetett SanCristobalra. Ez delutan haromkor volt, es a hoseg kezdett nehezen elviselhetove valni, igy aztan hazaindtunk, hogy az este beallta elott meg lehutsuk magunkat a nagy zold vizben. Dani kicsit nehezen viselte a napot, kevesebbet aludt a szokasosnal, igy felmerult, hogy lemondom az estere hivott dadust. De vegul nem tettem, kar is lett volna... Egy rendkivul kedves es szeretetteljes kisugarzasu holgy jott vigyazni KisBucira, amig mi apaval es az ujdonsult magyar ismerosokkel egy kicsit lazultunk a parton. Egy pillanat alatt letrejott a kemia Dani es a kisholgy kozott, aki lathatoan nagyon gyakorlottan ert hozza. Kiderult, o is anyuka, nemsokara iskolaba megy a fia, meselte buszken a fiatal lany. Aztan addig kerdezoskodtem - jo szokasomhoz hivem -, amig ki nem deritettem, hogy valojaban elvalt, mert a ferje megcsalta amikor a 9. honapban volt, hogy a gyermeket a megozvegyult edesanyja neveli akinek o rendszeresen hazakuldi fizeteset, es o valojaban nagyjabol csak ket havonta tudja latni a fiat. Nem panaszkodott, csak meselt: elmondta, hogy a munkaban boldog es hogy mennyire orul, hogy ilyen jo allasa van(masszor), hogy sokat medital, amibol energiat tud meriteni, es hogy " i have big dreams for my son"... Csak ott ultem, figyeltem, anyakent megdobbenten... legszivesebben elsirtam volna elotte magam. Nehez szivvel, de magukra hagytam oket Danival, akinek fel sem tunt tavozasom... igy tudtam, hogy minden rendben van. Az este tovabbi resze felettebb jol sikeredett, jottek meg tobben magyarok, es persze megbeszeltuk, hogy kulfoldon inkabb keruljuk egymast, de megis milyen jo most igy osszetalalkozni. Nem tudom, hogy a pentek este kellett-e hozza, de ugy dontottunk, hogy maradunk meg itt ket napot es az eredetileg 4 naposra tervezett kirandulasbol csinalunk egy napot. Daninak is jobb lesz igy, aki mostanra teljesen megszokta es megszerette ezt a meses kornyezetet. Szo se rola, nem volt nehez.Read more

  • Day10

    Japanese peace pagoda

    February 21, 2016 in Sri Lanka

    A mai nap csucspontja mindenkeppen az volt, amikor gyerekkel a hatunkon atkirandultunk az obol masik oldalara. Ezt ugy kell elpezelni, mintha Nagymarosrol mennel at Zebegenybe naplementet nezni. A helyi oserdoben vezet at a nem kicsit emelkedos ut, meg a tukk-tukknak sem konnyu ottan felmenni. Es hogy miert mentunk at? Leginkabb azert, hogy megnezzuk a 11 eve a tsunami aldozatainak emlekere emelt japan beke pagodat. Eppen egy szertartasba csoppentunk bele, sokan voltak az unnepen. Megkapo, nyugalmat araszto, lelekemelo... ezekkel a szavakkal tudnam leirni az erzest, ami elfogott. Halas voltam, hogy bepillantast nyerhettem a helyi emberek unneplesebe. Nem mellesleg hetfon "poya day", vagyis telihold lesz, ami itt minden honapban hivatalos unnep: zarva tartanak a hivatalok, iskolak es a boltok tobbsege is. Erezheto is volt a hosszu hetvege, hiszen megtelt a part sri lankai csaladokkal...Read more

  • Day4

    Unawatuna

    February 15, 2016 in Sri Lanka

    Azzal kezdem, hogy óriásit aludtunk, mind a hárman. Reggeli után elindultunk a beachre, Unawatunaba, ami egy kicsike üdülőváros a sziget dél-nyugati csücskében. Eredetileg vonatozni akartunk, de ukrán barátaink jól lebeszéltek róla: nem volt nehéz, felmérve az időjárási korulmenyeket...kocsiban legalább van légkondi. Előző este a házigazda nénivel fixáltuk, hogy a rokona Denis lehoz minket, ami annyiban változott, hogy ma reggelre kiderült a fiunak dolgozni kell, így a testvére vezet. Nem is lett volna ezzel semmi gond, ha a fiú tudta volna hova jövünk: Negomboból is alig talált ki, legalább hatszor megálltunk megkérdezni merre a főút. Aztán már András felbátorodott és próbálta navigálni sofőrünket, hiszen táblák azért voltak szép számmal az út mentén. Némi telefonos segítséggel is tértünk a nemrég megépült express highwayre, és így pikk-pakk leértünk, cirka két óra alatt. Autópálya kihalt volt, szerintem a gyerek még soha nem vezetett 120 km/h-val, hiszen a városban 20 km/h az átlagsebesség, valóban. Itt minden jobban néz ki, mint a képeken. A szállás ámulatba ejtő, óriási trópusi oázis pár méterre a parttol. Minden nagyon színes, főleg az európai turisták, meg a tukk-tukkok. Délután sétálni, fürödni indultunk. A séta meg is volt, meg az órányi ácsorgás egy eresz alatt, mikor leszakadt az ég... Mert itt persze minden nap(délután) esik. De ez sem zavaró. A tengerparton helyenként vörös a homok, a víz pedig jó langyi. Ezt a napot bónusznak éltem meg, mivel utazással terveztük tölteni, így nem zavar, hogy igazából csak tengtünk-lengtünk. Dani csúcs szuper, über cuki, nagyon jól van.Read more

  • Day5

    After the rain

    February 16, 2016 in Sri Lanka

    Azzal kezdem, hogy ma nem esett. Halleluja! Reggeli utan a kis csalad levonult a beachre. Amig apa uszott, anya tologatta a babakocsit, majd forditva. Hat ennyit a kozos strandolasrol :-). Viccet felreteve atusztam a kis oblot, ami onmagaban nem nagy szam, de nem voltam meg olyan tengerben, amiben ilyen lassan lehetne uszni. Lehet, hogy a folyamatos kis hullamzas teszi, de lassan ment. Az vigasztal, hogy ahogy neztem, masnak is. No nem csak a napi rutin miatt usztam, hanem mert kerestem a reagge bart, ahova tegnap nem jutottunk el az uton, mert az eso kedvunket szegte. Megtalaltam, de ertelemszeruen reggel meg nem duborgott a party time. Csak hogy mindenki furdizzen, mikor feljottunk, Dani a medenceben pancsizott egy jooo nagyot. A helyiek csak neztek, foleg amikor lenyomtam a viz ala... Nem ertettek, nem hiaba itt a tobbseg uszni sem tud. Van itt egy kedves holgy, mint kiderult o a masszor... olyan eszrevetlenul szervezett be egy masszazsra, hogy csak akkor eszmeltem ra, mikor mar a nyakamat nyomkodta. Nem volt gyenge! Ami a napi izgalmat illeti, az is meg volt, mikor raeszmeltem, hogy elhagytam a telefonomat... Hoppa!! Gyorsan felhivtam Andras telefonjarol magamat... szerencsemre rogton fel is vette egy kedves hangu angol ferfi, aki megtalalta a parton es magahoz vette. Ha jol ertettem, meg az anyukamat is felhivta, hatha eler engem... Este pedig egy kedves "kockas abroszos" helyen ettunk, ahol kimondottan organikus alapanyagokbol foznek hazias kosztot. Andras ujjongott, a vacsora pedig valoban finom volt... a haziak pedig hadd ne mondjam itt is mennyire kedvesek voltak. All in all, nem tudom Dani mennyire fog ezekre emlekezni, de en azt remelem, hogy ha minel tobbet tapasztal a vilagbol, talan annal nagyobb esellyel lesz belole jo ember.Read more

  • Day11

    Poya Day

    February 22, 2016 in Sri Lanka

    Pont jo. Igy volt a jo, hogy tovabb maradtunk, mert ma mar ugy ereztem, eleget voltunk itt, mehetunk tovabb. Aztan a termeszet is kegyes volt, mert ma volt a legszebb szinu a tenger, amiota itt vagyunk. Napkozben meglatogattuk Zsolt baratunk haciendajat, es utjozben betertunk egy helyi templom komplexumba is. Sok feher ruhas lany/no gyult ossze egy nagy teremben, latszolag kotetlenul beszelgettek, kozosen imadkoztak. Egy masik sarkon piros kendobe csavart kisfiuk vigyorogtak - szerzetes tanoncok, es persze sok volt a helyi zarandok, aki koszonteni jott Buddhat. A parton ma talan meg tobb volt a helyi, akik lathatolag a strandszakasz egyik szegleteben gyultek ossze, a buddha szobor arnyekaban. Egesz nap hallani hangosbemondobol a kantalast, eneklest. A taxisok fele nem dolgozik es vannak olyan boltok is, amik nem nyitottak ma ki, alkoholt sem szabad fogyasstani. Mindenkinek kijar egy kis piheno:-).Read more

  • Day37

    Laatste werkweken!

    October 18, 2014 in Sri Lanka

    De werkdagen kabbelden rustig voort. Soms met wat meer werk, vaak met redelijk weinig! Bryan heeft daardoor de derde Lord Of The Rings boek uitgelezen, ik de eerste en derde van Harry Potter!

    Deze woensdag zijn we op trip geweest met de baas van de NGO! We zijn naar een shanty (sloppenwijk) gegaan, waar indertijd (midden 1990) zelfs de mensen van de NGO niet heen durfden. Ze hebben daar sanitaire voorzieningen aangelegd en drainage/riool systeem. Toen waren er 150 huisjes, nu was alles volgebouwd rondom de sanitaire blokken! Het was er PROPER, niet zoals je je zou voorstellen van een sloppenwijk. De mensen waren énorm vriendelijk, en keken met plezier terug naar foto's die uit die tijd zijn genomen. We waren verrast, de sanitair macheerde nog, werd druk gebruikt en de wijk leek sterk aan elkaar te hangen. Ook werd er een volksvergaderzaaltje gebouwd, dat ook nu nog wordt gebruikt!

    Een geslaagd en duurzaam project dat zelfs 20 jaar na datum doorwerkt. Foto's volgen!

    Daarna zijn we met een bootje gaan varen op Lake Bolgoda. Prachtig meer en mangroves, zoemde met leven en kakelde van de vogeltjes! Dit was ook te danken aan EMACE. Zij hebben ervoor gezorgd dat er een bufferzone is van de mangrove waar hotels of andere huisjes niet mogen staan. Ze hebben de industrie zover gekregen hun vuil niet meet te dumpen en sommige afvalstoffen worden nu zelfs met winst doorverkocht aan de betonindustrie.

    En Bryan heeft uit een kokosnoot gedronken op de weg terug (leek een rare toerist in de auto!).
    Omdat de baas in Moratuwa woont (20km ten zuiden van Athurugiriya) hebben we nog een helse tocht in een tuktuk gemaakt in stormweer. De tuk leek het soms moeilijk te hebben door stroomopwaarts te moeten rijden in het neerdenderende water! We zijn er heelhuids geraakt!

    En nu zitten we in Unawatuna, super mooi hotelletje! Nooit gedacht heritage hotel. Gisteren zijn we aangekomen en hebben we ineens genoten van een ayurvedische massage omdat Bryan last had van zijn rug (door slechte matras) en ik van mijn schouders (ook door slechte matras). De mensen van het hotel zijn zeer vriendelijk en we beslisten om er een gezellig rustig avondje van te maken aangezien het weer tegensloeg en het al donker begon te worden. Iemand van het hotel liet ons weten dat er enkele verse vissen waren waar we, als we er zin in hadden, uit mochten kiezen voor het avondeten. We kozen de grootste voor ons twee samen. Voor dat we onze vis konden opeten, hebben we twee schaakpartijtjes gehouden. Bryan is beide keren gewonnen. Daarna kregen we de vis, deze werd gegrilld en we kregen er lekkere frietjes een een fris slaatje bij!

    Daarna heeft Bryan als dessert een bord fruit besteld (2 stukken papaya, 2 banaantjes, 4 stukken ananas en 2 stukken watermeloen) voor 2€ en ik een Banana Blast: vanilleijs, banaan, cashewnoten en honing. SMULLEN!

    Op deze moment zitten beteuterd aan de ontbijttafel. Normaal zouden we gaan duiken deze ochtend, maar het weer laat het jammer genoeg niet toe. Hopen dat het morgen wel kan, anders moeten we echt wel terugkomen. Deze duikclub is blijkbaar een van de beste uit Sri Lanka.

    Wat we nu zullen doen? Boekje lezen, schaken, we zien wel! Als de regen een beetje stopt, kunnen we Galle gaan ontdekken!

    Groetjes!
    B&M
    Read more

  • Day38

    Duiken en stranden

    October 19, 2014 in Sri Lanka

    Jaaaaa het is gelukt! Vanmorgend toen we opstonden, keken we buiten en het zonnetje scheen fel! Rond 9u hebben we gebeld naar de duikclub en de eigenaar zei ons dat het vandaag mogelijk zou zijn om te duiken! Beter nog: wij zouden de eerste klanten van het seizoen zijn! Hipster duikers.

    Om 9u30 zijn we opgepikt met de tuk. In de duikclub zelf heb ik dan een korte uitleg gekregen over het materiaal, we hebben samen uitleg gekregen over de omstandigheden en de plaats waar we zouden duiken en dan zijn we erin gevlogen. Eerst ben ik met alle materiaal al aan in het ondiepe water gaan oefenenen op een paar technieken: ademen, tekens oefenen onderwater en ook mijn masker leegblazen als er water in zou komen. Dat laatste is eigenlijk echt niet gemakkelijk, maar is zonder problemen gelukt!

    Dan zijn we het baaitje voorbij gevaren en is het anker uitgegooid. Dit hebben we naar de diepte gevolgd. De zichtbaarheid was de eerste 6-7m echt slecht, maar daarna klaarde het al op :) Goed de oortjes vrijmaken voor de druk en verder!

    De plaats waar we zijn gaan duiken was 'Gala pita gala' of 'steen voorbij steen'. Op deze steen zaten héél veel visjes! Ik ben bovenaan de steen en een klein beetje langs de wanden gebleven met mijn persoonlijke buddy heel dicht bij mij, die liet me pas op het einde af en toe eens los! Hij checkte ook altijd of alles ok was, moest ik met iets beginnen froemelen, kwam hij checken of het ok was. Bryan had een eigen buddy (hij heeft een Advanced Open Water certificaat van PADI) en zij zijn langs die steen afgezakt tot de bodem daar. 24 meter diepte! En op het einde kwamen ze weer naar boven en hingen we met zijn 4 een beetje rond. Na wat dan een klein halfuurtje leek, zijn we rustig naar de oppervlakte gegaan. Toen ik boven kwam, was ik verbaasd te zien dat ik helemaal niet zoveel zuurstof had opgebruikt! En dat we eigenlijk 45min hadden gedoken, was zo snel om! Een goed teken, wilt zeggen dat ik rustig en relax was tijdens het duiken, zoals het moet he :) Is wel enorm vermoeiend, wou een dutje doen erna. We zijn krachten gaan opdoen door te douchen en lunchen in het hotel.

    Na het uitchecken zijn we naar Jungle Beach gegaan, een soort insider pareltje van een strand. Was een zalige namiddag nog! Cocktails met vers fruit! Mnammie. Daarna onze bagage gaan oppikken en met spijt in het hartje naar de bus gegaan. Egg hoppers voor ons diner en nog rustig aan vanavond!

    Ik zou zeggen dat we onze twee jaar in stijl hebben gevierd! :)

    De fototjes zijn van Galle Fort en van vandaag!

    Toedeledoki!
    B&M
    Read more

You might also know this place by the following names:

Ganahena

Join us:

FindPenguins for iOS FindPenguins for Android

Sign up now