Hong Kong
Tsim Sha Tsui Clock Tower

Here you’ll find travel reports about Tsim Sha Tsui Clock Tower. Discover travel destinations in Hong Kong of travelers writing a travel blog on FindPenguins.

15 travelers at this place:

  • Day9

    A damp arrival in Hong Kong

    November 12, 2017 in Hong Kong

    So we arrived about 3/4 hr early at HK airport an we walked down the steps and into warm rain, slow bus to the terminal some distance away and we were fed into a very efficient immigration system. Even stopping to fill in an arrival card we were through in 5 mins despite long queues and thus optimistic we would be out and away very shortly. But the bags took ages to come out about 45 mins. Just as we were beginning to twitch they appeared and we scooted to arrivals to find our lift. The poor woman was frantic, apparently she had been phoning to make sure we were still coming to HK. For the first 20 mins in the car what we got apart from welcome to HK was an explanation of how many phone calls she had made ...and on a sunday too. I felt quite guilty, but we had no way of knowing a) that it was excessive (it was still quicker than any baggage arrival at Fumicino) B) how to contact her. Anyway after that we srttled in for a slow drive to our hotel. I hate to say but I didnt catch her name and we won't see her again - we are on our own now. but she gave us subway maps and a map of Kowloon and Central. Much of the traffic was caused by roadworks restricing the roads from Lamma & the airport whilst they build a new Arts and cultural centre. Ms Guide was very scathing - "I dont know why they are building another one, we have one already and we aren't interested in art". Anyhow at about 3:30pm we arrived at the Salisbury.

    The Salisbury is he Kowloon YMCA! but actually it is a good hotel and we got upgraded to a partial harbour view, we even have a bowl of fruit. Also it feels very plush after China, all the hotels were fine but just slightly below par in someway - a patched up bath or grubby corners.

    After we had admired our view we set off in the rain to visit the Hong Kong History Museum. I didn't have enormous expectations but it was excellent, lots of information about Hong Kong's development, it was very good on recent stuff opium wars and early colonialism ...enough to push my guilt buttons ..and reminded me of the scratched pots in the Forbidden City. It also had a whole recreated turn of the 20th C or so street. All in all good and we both enjoyed it. Also it was free (not sure why) - always cheers Dad up.

    After that we went to find money - we needed HK $ now. We found an ATM but it was a Union Pay one (which is the big Chinese ATM system), I didn't have this problem last time I'm sure. Anyway eventually we found an HSBC and could therefore go and get dinner. Beef, pistachios and asparagus for me, prawns and crabmeat in spicy sauce for dad. Plus fried rice and eggplant with minced pork all washed down with copious quantities of tea. We came back via the 7-11 with a beer each for consumption whilst admiring the view.
    Read more

  • Day10

    How could I forget?

    November 13, 2017 in Hong Kong

    Last night we walked back from the museum area all along the harbour causeway (on the Kowloon side) so we had the spectacular Hong Kong sky line to look at. Then we watched the Symphony of Lights around the harbour. Which wasn't as impressive as I remembered but still fun, and huge crowds of people all around the star ferry area watching it too.

  • Day3

    The full monty

    December 3, 2016 in Hong Kong

    Helicopter flight over Hongkong
    The Peninsula - apparently the oldest and one of the renowned Hotel in Hongkong (and for sure the most expensive one - unfortunately I could not afford a room there :-) has on the top of its two hotel towers (new build some years ago - see old picture and today's one) the helipad for sightseeing flights. The helicopter company is owned by the Pensinsula Group of Hotels. The top floor and "departure area" is called the China Clipper Lounge. These Asia Clippers, as they were called, were in the early years of the last century the big seaplanes connecting the USA with Asia.Read more

  • Day73

    73. nap: The Last Jedi

    December 16, 2017 in Hong Kong

    A reggelünk meglehetősen lassan indult, eléggé elfáradtunk az előző napi városnézésben így komótosan szedtük össze magunkat. Mielőtt elindultunk volna, még gyorsan megírtuk a még Kínából magunkkal hozott képeslapokat, bízva abban, hogy a Hong Kong-i posta megbízhatóbb, mint amit kínai testvéréről hallottunk.

    Szerencsére nem kellett messzire mennünk, a sarkon túl találtunk egy szombaton is nyitva tartó fiókot, ahol pillanatok alatt felszereltek minket a szükséges mennyiségű bélyeggel. Ez volt talán az első olyan alkalom életemben, hogy az USA-ba olcsóbb volt egy lapot feladni, mint Európába...

    Következő útunk az egyik közeli moziba vezetett, vettünk két jegyet a Last Jedi esti vetítésére. Nem szoktunk a premier hetében filmekre beülni, most viszont esélyét sem láttuk annak, hogy Hong Kongon kívül találunk olyan helyet, ahol eredeti hanggal meg tudjuk majd nézni a filmet. Itt viszont látszólag minden második sarkon volt egy mozi, és szinte az összesnek volt angol nyelvű vetítése. Judit nem egy nagy SW fan, én viszont szeretem az eredeti trilógiát, amióta pedig a Disney a kezébe vette a jogokat, hagyományosan minden évben beülünk megnézni az éppen aktuális filmet. És egyébként is, mekkora menőség már Hong Kongban, premier hetében Star Wars-ot nézni!

    A jegyekkel kiegészülve sétáltunk el a Star Ferry-ig, hogy folytassuk a sziget felfedezését. Az első nap kompozása meggyőzött arról, hogy nagyon kevés olyan látnivaló lehet a városban, aminek az ár-érték aránya versenyezhet a Star Ferry-vel, úgyhogy úgy döntöttünk ezentúl mindig így kelünk majd át a túlsó partra, akármi is legyen az úticélunk. Ezúttal viszont nem a felső, hanem az alsó szinten utaztunk, ami teljesen nyitott és emiatt szeles időben sokkal hidegebb, mint fent utazni. A látvány viszont innen is nagyon jó, úgyhogy akit ez nem zavar (esetleg kifejezetten szereti a tenger közelségét, mint én) annak csak ajánlani tudom az alsó fedélzetet.

    Hong Kongból még egy részt szerettem volna megnézni, a sziget keleti oldalát. Pont kapóra jött, hogy az emeletes villamosok (állítag az egyetlen a világon) is pont abba az irányba közlekednek, gyorsan átvágtunk hát a Centralon, hogy keressünk egy megállót. Út közben az egyik aluljáróban legnagyobb meglepetésünkre egy rakás táborozó emberbe botlottunk, akik kartonból hajtogatott lapokon ültek-aludtak-trécseltek-kártyáztak a lehető legnagyobb nyugalomban. Nem teljesen értettük a szitut: biztos nem hajléktalanok voltak, mert sem a ruháik, sem a csillogó-villogó telefonjaik nem erre utaltak, mégis olyan volt, mintha életvitelszerűen itt élnének. Ugyanakkor az ezzel együtt járó kosznak és szagoknak sem volt semmi nyoma.

    Ezen töprengtünk egészen addig, amíg el nem értünk a villamosmegállóig. Ott aztán gyorsan ki kellett találnunk, melyikre szálljunk fel a számtalan járat közül, ugyanis a kocsikon valamiért járatszámokat nem sikerült beazonosítanunk, csak célállomásokat. Azt meg persze nem néztük meg előzetesen... Sebaj, egy ilyen apróság nem fog ki rajtunk, egy sematikus térkép segített felderíteni az igazságot. Mire ezzel végeztünk pont jött egy nekünk passzoló járat, amire fel is ugrottunk, hogy elmenjünk a Victoria Parkig. A villamoson pont annyi hely van, mint mindenhol máshol Hong Kongban (semennyi), fizetni is csak pontosan lehet, de a kényelmetlenségek ellenére jó móka volt a csúcsforgalomban döcögni vele egy pár megállót.

    A Victoria Parkba végül nem jutottunk be, ugyanis valamilyen kiállítás/vásár miatt belépőt szedtek a bejáratnál mi pedig nem vágytunk a még szokásosnál is nagyobb tömegre és tülekedésre. Helyette visszasétáltunk a Wan Chai városrészen keresztül a Hong Kong parkig. Wan Chai a szigetnek az a része, ahol annak idején a kínai kereskedők telepedtek le, így ez a városrész tele van a szokásosnál is keskenyebb utcákkal és nyitott (és ennek megfelelően embertelenül büdös) piacokkal, míg a másik részét széles sétálóutcák és hatalmas plázák foglalják el. Karácsony előtti utolsó hétvége volt, ráadásul szombat délután, így a legtöbb helyen mozdulni is alig lehetett az emberektől.

    A Wan Chai őrülete után a Hong Kong park kifejezetten csendesnek és elhagyatottnak tűnt, pedig még egy kínai esküvőt is tartottak a park közepén lévő kis étteremben. Sajnos arról már lemaradtunk, hogy belülről is megnézzük a madárházat, ennek ellenére a park nagyon hangulatos volt és mindkettőnknek eléggé tetszett.

    Hazafele megint a kompoztunk, ezúttal az emeleten mert Judit már délben is fázott, azóta pedig ránk esteledett és kezdett csípős lenni a levegő. Vacsora, majd visszamentünk a szállásra lepakolni a cuccainkat és elütni az időt a film kezdetéig.

    Tíz előtt indultunk csak vissza a moziba, ahol a várakozásaimmal ellentétben tömegnek még csak a jelét sem láttuk. Fura volt látni, hogy a premier hetében egy ekkora városban egyetlen mozitermet nem tudnak megtölteni SW fanokkal, ami azért jól mutatja, mennyire más az ízlése a nyugati és az itteni nézőknek.

    A filmre egy adag nachos-szal ültünk be, ami annyira drága és olyan kis adag volt, hogy ahhoz képest a hazai mozik büféi szinte vöröskereszti nagyvonalúsággal bírnak. Maga a mozi nem volt rossz, voltak benne számomra véleményes döntések a történetvezetésben, és hát az az igazság, hogy ellentétben a hetedik epizóddal, erről nem úgy jöttem ki, hogy most azonnal látni akarom a folytatását. (Juditnak pedig túl hosszú és önismétlő volt.)

    Jóval éjfél után értünk csak vissza a szállásunkra, ahol a további akcióról a helyi rendőrök gondoskodtak, ugyanis a bejáratnál pár ismerős neppert igazoltattak. Ők mondjuk nem tűntek különösebben izgatottnak, gyanítom nem ez volt a hónapban (vagy a héten) az első kalandjuk a rend éber őreivel.
    Read more

  • Day75

    75. nap: Best of Hong Kong

    December 18, 2017 in Hong Kong

    Az utolsó Hong Kongban töltött napunkra nem volt már fix programunk, így azzal töltöttük az időt, hogy újra elmentünk megnézni a kedvenc helyeinket.

    Azzal kezdtük, hogy vettünk reggelire egy hatalmas adag sültkrumplit az előző este talált hangulatos kis étterem mellett. Már akkor is megakadt a szemünk a szomszédjában lévő palacsintázós/gofrizós helyen, azt viszont csak most, a várakozással teli percekben vettük észre, hogy szerepel is a Michelin Guide-ban, mint ajánlott street food. Szuper, akkor már a vacsoránk egy része is tudjuk mi lesz!

    A krumplit békésen elmajszoltuk a Kowloon parkban, amit utána körbe is sétáltunk - Hong Kong zöld területei nagyon szépen vannak kialakítva, csendesek, tágasak és barátságosak. Közhely, de ezek tényleg a nyugalom szigetei ebben az állandóan nyüzsgő világvárosban.

    Kowloon után természetesen Hong Kongba vezetett az útunk, amit a már jól ismert Star Ferry-vel kezdtünk. Abban maradtunk Judittal, hogy odafele az alsó fedélzeten utazunk, visszafele viszont az emeleten, hogy mindketten elbúcsúzhassunk a kedvenc helyünktől.

    A rövid kompozás után felmentünk az Elevated Walkway-re és elsétáltunk rajta megnézni a Makaóba induló kompokat. Majd szereztünk Juditnak egy kávét a jól bevált Pacific Coffee-ban, ami után a Central-Mid-Levels mozgólépcső következett. Ezúttal azonban nem mentünk fel a legutolsó állomásig, valahol félúton kiszálltunk, hogy onnan sétáljunk vissza a keskeny, meredek és beláthatatlanul kanyargó utcákon a kompig.

    Utolsó vacsorára hosszas keresgélés után visszamentünk a már többször jól bevált kis kifőzdénkbe, ahol kivételesen nem kellett az asztalért megküzdenünk. Búcsúajándékként még egy gyors desszert beszerző útra mentünk a reggel kiszemelt gofrishoz: mind a sima csokis, mind a kávés waffle-t nyugodt szívvel tudjuk ajánlani mindenkinek. Ha már Hong Kong ennyire jól tartott minket az elmúlt napokban, igazán nem lett volna szép részünkről a kényeztetés útjába állni.

    Végül még lementünk egy kicsit a partra ücsörögni és nézelődni, de olyan hangzavar volt az egyik karácsonyi kivetítő miatt, hogy háromnegyed óra után inkább visszaballagtunk a szállásunkra.

    Hong Kong az elmúlt négy napban kicsit visszarángatott minket a nyugati civilizációba és mi két és fél hónap után nagyon hálásan fogadtuk ezt a kis kényelmet és nyugalmat. Teljesen nem sikerült persze feltöltődnünk, de arra majd ott lesz a karácsonyi időszak. Az erőgyüjtésre Vietnám előtt viszont pont jó volt ez a pár nap.
    Read more

  • Day16

    Nervous

    August 27, 2017 in Hong Kong

    It's 8:30 and I'm sitting in my room wondering whether I'm going to get it out here today although it's a lovely place I want to go to with my trip I'll come back to here again to have a good look around I have breakfast today in a really lovely room and hard boiled eggs and noodles which is unusual I'm trying to eat whatever they put in front of you like last night's Yakult with the burger that was weird but it done the job I feel better in the stomach today a lot better nerves are not so bad although I'm stressed so I've decided to use this blog is my personal winge to talk my way through things .didn't go on the junk last night because number one I was tired and 2 the boat dodgy 3 had bit of culture shock I'm better now I am broccoli for breakfast it's good as well that was weirdRead more

  • Day15

    Hk

    August 26, 2017 in Hong Kong

    About 30 degrees Celsius at the moment got an upgrade of the room it's a corner suite it's fantastic the view over the harbour is great I think buy tickets for the boat cruise are in my other bag which is on the way to England as we speak and they are predicting typhoons for tomorrow so I may have a extra stay here and see what happens

  • Day21

    Hong kong

    April 13 in Hong Kong

    Brief stop - just long enough to walk down to the harbour to see the lights and the buskers, then a few hours sleep before the next plane.

    Hong Kong airport reeks of tea. The cuppa of the old Empire, rather than Kyoto's matcha with wafts of roasted green.

    It also has a map problem - both in arrivals and departures. Most are just of a section, not the whole thing. So it's hard to get a sense of where you are, and where that is in relation to where you need to be. ''Ahead and left' on a map can mean 'right and right again to get to the bit where the map starts *then* ahead and left'. And some maps number gates, while others number things that are not gates, and relate to a key some distance away. Numbers on the map appear sequential, but then the sequence leaps wildly across to another segment for 2 numbers before hopping back to carry on.

    It is a light and airy space, but not well designed for the traveller who has had too little sleep and just wants breakfast. Most people plumped for McDonalds or the place that offered 5 flavours of congee. Not up to a 3-turn queue and extensive conversations about which congee might be vegetarian, I hunted down the small (nominally French) supplier of Danish pastries.

    On the way I discovered a more diverse selection of eating places than the average airport - from Chinese street food 're-imagined' by a chef with a tyre company star, to Goose to Go. Most of them don't open until 11, so if your airport requirements include the availability of whole rotisserie geese make sure you book a later flight.
    Read more

You might also know this place by the following names:

Tsim Sha Tsui, Tsim Sha Tsui Clock Tower, 尖沙咀

Join us:

FindPenguins for iOS FindPenguins for Android

Sign up now