Vietnam
Mỹ Sơn

Here you’ll find travel reports about Mỹ Sơn. Discover travel destinations in Vietnam of travelers writing a travel blog on FindPenguins.

15 travelers at this place:

  • Day258

    My Son, Vietnam

    February 19, 2016 in Vietnam

    An hour west of Hoi An, the Cham ruins of My Son [pronounced: me son] sit tucked away in the foothills on the Annamite mountains. Between the third and thirteenth centuries, My Son served as the intellectual and spiritual center of the Cham era. They are not characteristic of other southeast Asian religious sites given the unique artistic inclinations and Hindu leanings of the Cham. Following French colonization, the ruins were restored. Their grandeur was short-lived, to the chagrin of archaeologists everywhere, for the Vietcong used My Son as a clandestine meeting point, which precipitated bombings from US forces. Bomb holes sporadically situated amongst ancient temples give the whole area a peculiar feel.Read more

  • Day9

    Scootertrip to My Son

    August 15, 2017 in Vietnam

    Today we decided to visit the ancient Cham temple of My Son.

    The Temple was originally build the 9th century and later forgotten and taken over by the jungle. In the beginning of 1900 the temple was rediscovered by a French expedition and they started rebuilding the fragments. Unfortunately the American bombed nearly everything away.

    When you stay in Hoi An there are many tours offered by local agencies but our recommendation is to get a scooter and drive there on your own. We started at 8:po am and The traffic was not too bad. Furthermore the way is quite easy if you have google maps. It took us about 1 hour per way and the moment the early tourbusses left was priceless. We were nearly alone there.Read more

  • Day40

    Mỹ Sơn Ruinen

    January 2, 2017 in Vietnam

    Auch drei Tage Dauerregen kann uns nicht abhalten, die Ruinen der alten Tempelstadt zu besuchen.
    Mit zwei riesengroßen Regenschirmen und einem Guide im Gepäck, fahren wir 1,5 Stunden ins Landesinnere.

    Die Natur ringsherum, einfach wunderschön. Unfassbar, wie alt die Steine der Tempel sind. Zwischen dem 2. Und 3. Jahrhundert erbaut, ist die Tempelstadt sogar älter, als Angkor Wat in Kambodscha. Hier standen echt mal 70 Tempel. Leider wurde auch die alte Stadt zum Schauplatz des Vietnamkrieges. 50 der 70 Tempel dieses kulturellen Erbes wurden durch Bomben zerstört.Read more

  • Day150

    Mỹ Sơn - Tempelstadt im Dschungel

    January 29, 2017 in Vietnam

    Was für Kambodscha Angkor Wat, ist My Son für Vietnam, ein Heiligtum und UNESCO-Weltkulturerbe und wir wollen da hin. Die Tour haben wir bereits in Nha Trang gebucht und kurz nach 8.00 Uhr werden wir vor unserem Hotel abgeholt. Der große Bus lässt schon darauf schließen, dass das keine Privattour wird. Auf meine Nachfrage bestätigt unser Guide, das wegen der Neujahrsfeiertage eine offene Tour stattfindet. Wir werden insgesamt 40 Menschen unterschiedlicher Nationalitäten sein. Da wir eh Tausende Touristen auf dem Tempelgelände zu erwarten haben, spielt das eine untergeordnete Rolle. Blöd nur, dass ich nicht wirklich in die Sitzreihe passe. Der Bus ist wohl nicht für westliche Touristen gebaut. Aber auch das lässt sich für eine Stunde Fahrt überstehen. Angekommen, werden wir kurz darauf hingewiesen, die Wege nicht zu verlassen und die Tempelbauten nicht zu erklettern. Aus diversen Reiseführern wissen wir auch warum. Erstes, weil hier der Vietnamkrieg tobte und das Gelände von Vietkong und Amerikanern gleichermaßen vermint wurde und noch heute Minen gefunden werden. Zweites, weil durch die Bombenangriffe viel zerstört und teilweise nicht sicher zu begehen ist.
    Diese Bombardements zum Ende des Vietnamkrieges haben leider dazu geführt, das ein Großteil der Tempelanlage zerstört ist und nur einige Gruppen mit italienischer Hilfe vor ungefähr 4 Jahren rekonstruiert wurden. Dennoch ist die Anlage ein beeindruckendes Zeugnis der Baukultur der Chams. Ab dem 2. oder 3. Jahrhundert entstand an der Küste Vietnams die Cham-Kultur. Diese ist stark von der indischen Kultur beeinflusst, was sich insbesondere in der Übernahme hinduistischer Glaubensvorstellungen (Verehrung des Hindu-Gottes Shiva) und in der Kunst ausdrückt.
    Aus Champa, dem Reich der Cham, waren in My Son mehr als 70 Tempel, die in der Regel aus einem zentralen turmartigen Bauwerk und kleineren umliegenden Gebäuden bestehen, bis zum Beginn des Vietnamkrieges erhalten geblieben.
    Der berühmteste Turm war 24 Meter hoch und mit Bildhauereien von Löwen und Elephanten verziert. Er wurde 1969, als das Gebiet während des Vietnamkrieges von US-amerikanischen Flugzeugen bombardiert wurde, zerstört. Während dieser Bombardements wurden insgesamt 50 der rund 70 Tempel schwer beschädigt oder zerstört. Wiederaufbauarbeiten gestalten sich außerordentlich schwierig, da die fugenlose Ziegelbauweise der Cham (ohne Mörtel, Kleber o.ä), bisher nicht reproduzierbar ist.
    Wir lernen, dass die Ziegelbauten (Angkor Wat ist aus Sandstein) erst nach Fertigstellung ihre Verzierungen erhalten haben. Sie wurden ausgemeißelt und dann mit einem gelegten Feuer gebrannt. In den Ruinen finden wir an verschiedenen Gebäuden Figuren, Ornamente, Löwen und Elefanten.
    Nach der Besichtigung fahren wir mit dem Boot wieder zurück nach Hoi An, ein toller Ausflug.
    Auf dem Weg zum Hotel lassen wir uns ganz nach Touri-Art Hose und Rock schneidern, morgen ist es fertig! Hoi An ist bekannt für seine vielen Schneidereien, da haben wir uns locker mal anstecken lassen.
    Den Abend lassen wir in einem kleinen Restaurant direkt am Song Thu Bon River ausklingen.
    Read more

  • Day104

    104. nap: My Son

    January 16 in Vietnam

    Ez volt a végletek napja Vietnámban. My Son az ország egyik legfantasztikusabb régészeti leletét takarja, amit viszont pechünkre a világ egyik legborzalmasabb túravezetőjének a társaságában kellett megnéznünk. Nem hittük volna, hogy valaha az életben valakinek sikerül a yangshuoi csónakázás náci tartótisztjét alulmúlnia, de ez a fickó a folyamatos kreténkedésével a teljes eddigi mezőnyt állva hagyta.

    A legszebb persze az egészben az volt, hogy gyakorlatilag már abban a pillanatban megpecsételődött a sorsunk, ahogy a Hoi Anból induló busszal felvettük ezt a barmot. Még szinte be sem záródott mögötte az ajtó, de már dőltek belőle a humorosnak szánt megjegyzések egy elképesztően idegesítő, mesterkélten mély hangon. Fogalmam sincs utóbbira miért volt szükség a Champa királyok egykori templomának bemutatásához, biztos úgy gondolta ettől majd tekintélyt parancsoló lesz a megjelenése, ha már egyszer értelmes dolgokat nem tud mondani a helyről...

    Ne szaladjunk azonban ennnyire előre. Mit érdemes tudni My Sonról? Az itt található hindu templomokat az egykoron Dél-Vietnámot uraló chamok építették a 4-14. század között. Feltehetően ez volt az akkori királyság vallási és kultúrális központja. A 16. század után az épületeket fokozatosan magukra hagyták, amíg a 19. században a franciák újra fel nem fedezték a romokat. A hely olyannyira feledésbe merült, hogy a gyarmatisítók megjelenéséig állítólag még az akkor itt élő vietnámiak sem tudtak My Son létezéséről.

    A Champa királyság egy időben a Khmer birodalom egyik fontos ellenlábasa és egyben kereskedelmi partnere is volt, ennek köszönhetően az itt alkalmazott épitészeti megoldások le sem tagadhatnák a khmer hatást. Angkorral ellentétben viszont ezek az épületek elég jó állapotban maradtak fent egészen a vietnámi háborúig, amikor is az amerikaiak szőnyegbombázása egy hét alatt lerombolta a megmaradt épületek jelentős részét.

    My Son nincs messze Hoi Antól, az út odáig szűk egy óra volt még úgy is, hogy mindenféle isten háta mögötti kis falvakon és földutakon kellett ámenni. A parkolóból rövid sétával jutottunk el az elektromos golfkocsikig, amikkel a templomok közelébe repítettek minket. A bátrabbak (és türelmetlenebbek) persze nekiindultak gyalog, mi viszont a térdkimélő programnál maradtunk és inkább kivártuk a sorunkat. A végállomástól aztán már tényleg csak egy rövid és hangulatos séta kellett My Sonig.

    Utóbbi részletes bemutatásától most mindenkit megkímélnék, mert egyrészt itt vannak a képek, másrészt a Wikipedia vonatkozó szócikke sokkal de sokkal részletesebb, mint az az információ amit mi annak idején ott helyben meghallgattunk. Amit fontos tudni: ezek hindu templomok voltak Shivának, a pusztítás és újjászületés istenének szentelve. My Son egy széles völgyben fekszik, minden irányból sűrű őserdő veszi körbe (ezért sem meglepő, hogy annak idején évszázadokra eltűnt az emberek szeme elől). A templomok több csoportban helyezkednek el, ezek közül két nagyobb együttest tudtunk meglátogatni. Szinte minden épületet téglából építettek, ezekből faragták ki a külső díszítéseket is, a mai napig vitatott, hogy ez utóbbit hogyan sikerült a chamoknak ennyire pontosan megcsinálniuk. Ugyanígy azt sem tudják biztosan a kutatók, hogy milyen kötőanyagot használtak az építkezéshez.

    Mivel tényleg elképesztően fárasztó volt az idegenvezetőnk az állandó “Team Vietnam”-ozásával és a percenként elsütött két darab poénjával, mi kb. a túra harmadánál leléptünk és inkább magunkban jártuk körbe a helyet. My Son elképesztően jól néz ki, a dzsungel és a romok nagyon szép kombinációt alkottak! A mementónak itt hagyott bombakrátereket mondjuk nem teljesen értettük, de elfogadtuk, hogy erre Vietnámban szükség van. Az egyikben egyébként kígyót is láttunk a túra vége felé (nem kell semmi komolyra gondolni, egy kb. 70-80 centis kis izé volt).

    Hoi Anba visszafele még volt egy gyors megállónk a város előtt, hogy kitegyük azokat, akik visszafele a hajókázásra neveztek be. Majd a nap fénypontjaként a tökkelütött guide-unk körbejárt a buszban, hogy begyűjtse “jól megérdemelt” borravalóját. Ahogy néztem nem sokan járultak a kasszához fizetni (többek között mi sem).

    A busz végül a belvárosban tett le minket, az egykor garantáltan szebb napokat is látott Sinh Tourist irodánál. Ez olyan szempontból pont kapóra jött, hogy meg tudtuk venni a buszjegyeket Pakséba. Illetve hát izé - tudtuk volna, ha Vietnámról lett volna szó. Az első utazási irodában hirtelen kiderült, hogy mégsem 750k egy jegy, hanem 1200k. Amikor mondtam, hogy ennél jobb ajánlatom is van, a nő kegyesen lement 1,1 millió dongig. Ezzel persze még mindig nem ő nyert, úgyhogy átmentünk a másik utazási irodába, ahol viszont az derült ki (surprise surprise), hogy mégsincs közvetlen Hoi An - Pakse buszuk, függetlenül attól amit egy nappal korábban mondott nekem ugyanaz a fickó. Mi viszont tudtunk egyet a szállásunkon keresztül, így némileg csalódottan, de azért bizakodva bandukoltunk haza. A szállásunkra visszaérve aztán kb. első dolgom volt, hogy megbeszéljem a recepciós lánykával ezt a laoszi utat. Közvetlen a busz? Az, persze. Nem kell Huéban megállnunk? Nem, dehogy. Holnap reggel indul? Igen, 5-kor. Jó, akkor két jegyet kérek.

    Fél óra sem telt el, amikor kopogott az ajtónkon, hogy hát izé, van egy kis gond. Ez a busz csak ázsiai utasokat szállít, minket nem tudnak elvinni. Hogy mi???? Feltéve, hogy az igazi indok nem veszett és torzult el valahol a fordítások sűrű mocsarában ez az egyik legrasszistább dolog, amit az utóbbi hónapokban hallottam. De hát nincs mit tenni, ha nem visznek el akkor megyünk Huén keresztül. És ez így csak 50 ezerrel fog többe kerülni, fejenként. Nem tudom, miért, hiszen sokkal kényelmetlenebb átszállással utazni, de ezen a ponton már semmi kedvem nem volt vitatkozni. Csak az vígasztalt, hogy még így is jobban jártunk, mintha egy irodában vettük volna a jegyeket.

    Ezzel viszont minden nagyobb kiadásunk letudtuk Vietnámban, úgyhogy elindultam a belvárosba visszaváltani dollárra a több milliónyi felesleges dongunkat. Persze, mint minden korábbi banki hadművelet az országban, ez is sokkal nehezebben ment, mint ahogy azt előzetesen gondoltam. Konkrétan három bankban mondták azt, hogy ja ők vietnámi dongot nem vesznek, mert csak. Szuper - az ország nemzeti valutája annyira fabatkát sem ér, hogy még a saját bankjaik sem hajlandóak visszavásárolni.

    A megoldás végül az lett, hogy találtam egy hotelt, ahol a számtalan szolgáltatás között szerepelt a pénzváltás is. Szinte biztos vagyok benne, hogy ezt nem teljesen legálisan csinálták, de mivel az első kérdésemre minden további nélkül azt mondták, hogy persze, ők beváltják a feleslegessé vált dongunkat, úgy döntöttem nem érdekel van-e erre vonatkozó engedélyük. Szerencsére még a visszajárót is megőrizték nekem, ugyanis a lehetetlen feladat sikeres teljesítése felett érzett megelégedettségemben azt első nekifutásra ott is hagytam a csajszinál.

    Bár reggel még úgy indultunk a napnak, hogy ez lesz az utolsó esténk Vietnámban, a sorozatos átbaszások miatt ez végül mégsem így lett. Ennek ellenére visszamentünk a kedvenc helyünkre Hoi Anban búcsúvacsorázni, elvégre a várostól aznap este tényleg el kellett köszönnünk.
    Read more

  • Day10

    Hoi An 1

    February 26 in Vietnam

    In Hoi An hebben we de eerste twee dagen voornamelijk de omgeving verkend. Eerst per fiets en de volgende dag per scooter. Het stadje zelf hebben we de tweede avond en laatste dag bezocht.

    Hoi An ligt wat landelijker dus fietsen is hier logisch om te doen. Je ziet hier ook meer fietsen en snorfietsen dan in Ho Chi Minh. Buiten het stadje doet het zelfs even denken aan Holland. Er is water, er is groen (de rijstvelden), er zijn verre horizons (het is ook plat), rechte lijnen in het landschap (verkaveling), er is vee (bruine bonkige koeien, zwartgrijze waterbuffels), er rijden mensen op fietsen. Hier en daar herinnert zo'n typisch Vietnamees hoedje (gevlochten kegelhoeden weetjewel) je weer even aan het feit dat je toch echt in Vietnam bent.
    Ook nog even langs het strand gefietst. Niet super bijzonder, best veel rommel, leuke krabbetjes en schelpjes en mysterieuze gaten (krabben of kreeften of pieren?). We waren nog een beetje brak van de nachttrein dus nog even een strandbiertje en strandslaapje gedaan bij een strandtent. Wat een leven.

    De volgende dag pakten we de scooter naar My Son. Een eeuwenoud tempelcomplex 70km verderop. Op de vraag: 'Kan je scooter rijden? Wel eens gedaan?' antwoordde ik positief, maar als diehard fietser had ik eigenlijk geen flauw idee hoe het ook alweer ging. Beetje bluf dus. Maar, met een paar tips had ik het snel onder de knie en ondertussen rijd ik heerlijk rond en toeter als de locals.
    My Son was enorm indrukwekkend. De tempels liggen op een schitterende plek in de jungle aan de voet van een berg en een rivier. Echt een mooie plek. Meer nog dan bij Angkor krijg je de serene sfeer mee waarin het geheel is ondergedompeld. Helaas werd die rust vijftig jaar geleden wel ruw verstoord door een Amerikaans bombardement, en liggen de tempels grotendeels in puin. Waarschijnlijk zaten er toen Vietcong soldaten in. Tja.
    Echter, door het gedeeltelijk wat op te ruimen en wat renovaties uit te voeren is, wat er nog wel is, erg goed te bewonderen! Toch mooi om te zien!
    Read more

  • Day3

    My Son Tour

    April 10, 2017 in Vietnam

    Quang is on a 'memorial day' off today so we have Minh.

    Met our guide Minh at the hotel. BIG improvement on Quang.....

    depart to My Son, one of the most important sites of the ancient kingdom of Champa. Located in the heart of a beautiful valley and surrounded by high mountains ranges, My Son is one of the most stunning sights to see in Central Viet Nam and only around 80km from Da Nang city. Whilst excavating My Son, letters found revealed that this complex has been used for offerings and worship of the Hindu god since the 4th century. In 1999, UNESCO declared My Son a Unesco World Heritage site. Originally built with wood, the temples in My Son were completely destroyed by fire in the 6th century and restored in the 7th century by Sambhuvarman who rebuilt the temples with locally made bricks. Up to the 13th century, more than 70 similar temples were built, establishing My Son as a sanctuary of Hinduism in the Champa Kingdom.Read more

  • Day10

    Ruinen der Champs - My Son

    November 16, 2017 in Vietnam

    Es ging mit dem Rad von Hoi An nach My Son.
    Das Wetter war einfach nur heiß 😂

You might also know this place by the following names:

Mỹ Sơn, My Son, Santuario Mi-Sön, Sanctuaire de Mỹ Sơn, מקדש מי סון, Mi Son, ミーソン聖域, მი-სონი, Mišonas, Ми Сон, Santuário de Mi-sön, Мишон, மீ சன், หมีเซิน, Thánh địa Mỹ Sơn, 美山聖地

Join us:

FindPenguins for iOS FindPenguins for Android

Sign up now